Nincs igaza Lázár Jánosnak, mikor egy az egyben a pedagógusokat okolja a gyengébb PISA eredmények miatt. Egy érdekes oktatáshatékonysági index alapján ugyanis a magyar közoktatás jól teljesít, mert ilyen kevésből ilyen sokat sehol a világon nem hoznak ki a pedagógusok. Ez ugyanakkor míg jó fényt vet a pedagógusokra, igencsak rossz fényben tünteti fel kormányunkat. A cikk a Pécsi Tudományegyetem által nemrég kiadott Nevelésszociológia alapjai című kötetben megjelent tanulmányomra épül^_[1].

2010 decemberében hozták nyilvánosságra az új közoktatási törvény tervezetét. A koncepció kapcsán szóltunk már az együttnevelésről, a pedagógusok életpályamodelljéről és a szakképzésről. Ezek azok a területek, amelyeken talán a legtöbb újdonságot fedezhettük fel a törvénytervezetben. Vessünk most egy pillantást arra, hogy a szülők hogyan jelennek meg az anyagban!

Szinte közhelynek számít, hogy a gyerekek zöme utálja a kémiát, a fizikát, s tény, hogy az egyetemek lasszóval fogják a természettudományos szakokra a jelentkezőket. Az Európai Unió már kongatja a vészharangot: kevés a mérnök, és Európa lemarad a globális versenyben. A kormány által az év végére ígért koncepció alapján hosszabb távon elindulhat a korszerű természettudományos oktatás fejlesztése, bár az elképzelések egyelőre megosztják a szakmát.