Nem mindegy, milyen falak között tanul a gyerek! A színek a motivációval is összefügghetnek
Egy kopott, barátságtalan tanterem és egy világos, szerethető iskolai tér között nem csupán esztétikai...Rajzold le, hogy „kilóg a lóláb”! – Szuper fejlesztő játékok az iskolakezdés előtti napokra
Hogyan lehet az iskolakezdés előtt úgy megmozgatni a gyerek szókincsét, fantáziáját és gondolkodását,...Nem mindig látszik, mekkora a baj – a kamaszkori öngyilkosság jelei
A kamaszkori öngyilkosság gondolata a legtöbb szülő számára szinte felfoghatatlan. Ha mégis felmerül a...Miért fél visszamenni az iskolába? Ezek a filmek segíthetnek megtörni a csendet
Lehet, hogy egyre gyakrabban fáj a hasa. Rosszul alszik, ingerlékenyebb. Aztán lassan összeáll a kép:...Ne a matekkönyvet vedd elő: 5 készség, amelyet érdemes felébreszteni az iskolakezdés előtt
Már a társasjáték szabályainak felénél elveszíti a fonalat, háromszor is megkérdezi, mit kell...Nem a matektudás hiányzik: ez adhat bátorságot a lányoknak a műszaki pályákhoz
Jól fizető, keresett szakmák, izgalmas feladatok és rengeteg fejlődési lehetőség: miért mondanának le...Fényfestés, barlangfürdő és Virágkarnevál: 3+1 remek program a hosszú hétvégére
Négy szabad nap, de még nincs tervetek? Az augusztus 20-i hosszú hétvégén több vidéki város is olyan...Új sportot választott a gyerek? Így állítsd össze a kezdő sportfelszerelését
Milyen sportfelszerelésre van szüksége a gyereknek az első edzés előtt, és mennyibe kerül egy kezdő...
SNI, ADHD, autizmus, Asperger – szindrómák, zavarok, nehézségek. Szakcikkeink segíthetnek az eligazodásban, hogy minél több, naprakész információ álljon a szülők, pedagógusok rendelkezésére.
Egy kopott, barátságtalan tanterem és egy világos, szerethető iskolai tér között nem csupán esztétikai különbség van. Egy friss nemzetközi kutatás szerint az, hogy a diákok milyennek látják a tantermük világítását, színvilágát és általános megjelenését, a tanulási motivációjukkal és az érzelmi reakcióikkal is összefügghet. Egy újbudai szakiskolában most egy 27 négyzetméteres falfestmény mutatja meg, hogyan válhat az iskola fala a közösség saját történetévé.
Jól fizető, keresett szakmák, izgalmas feladatok és rengeteg fejlődési lehetőség: miért mondanának le minderről a lányok, ha van hozzá tehetségük és érdeklődésük? Mégis sokan úgy érkeznek el a pályaválasztáshoz, hogy hiába az affinitás a reáltárgyak irányába, el sem tudják képzelni magukat mérnökként, informatikusként vagy kutatóként. Nem feltétlenül a tudásukkal van baj: gyakran inkább önbizalomra, valódi tapasztalatokra és követhető női példákra lenne szükségük.
35 perces tanórák, hosszabb szünetek, kevesebb házi feladat, több játék, mese és szabadtéri program: első hallásra úgy tűnhet, alaposan megváltozik az alsós gyerekek iskolai élete. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium 14 pontos javaslatcsomagja valóban sok gyerekbarát elképzelést tartalmaz. De mit és mikor érezhetnek meg mindebből a családok?
Nem is olyan régen még úgy tűnt, hogy a jó szülőnek mindenre figyelnie kell. Fejleszteni, szervezni, motiválni, jelen lenni, képernyőidőt számolni, egészséges uzsonnát csomagolni – és közben valahogy még tökéletesnek is maradni. Mintha egy láthatatlan versenyben próbálnánk helytállni. De mi van, ha a szülők egy része egyszer csak kiszáll ebből a versenyből? Egy friss nemzetközi trendriport szerint valami tényleg változóban van – a kérdés csak az, hogy pontosan mi.
A jó oktatás nem minden. Néha egy nyugodt beszélgetés, egy közös séta vagy valaki, aki valóban odafigyel a gyerekre, többet ér bármilyen különóránál. Egy budapesti iskola ezért különleges programot működtet: önkéntes „Patrona nagyik” támogatják azokat a gyerekeket, akiknek jól jönne egy kis plusz figyelem és törődés.
Ha van téma, ami szinte minden szülőt érint, az a pedagógushiány. Egy jó óvodapedagógust vagy tanítót találni ma sok helyen egyre nehezebb. Éppen ezért biztató hír, hogy az idei felvételin jelentősen többen választották a pedagóguspályát: több képzésen rekordlétszámú elsőéves kezdi meg tanulmányait szeptemberben. Ez még nem oldja meg azonnal a problémát, de azt jelzi, hogy hosszabb távon erősödhet az utánpótlás.
Kincskereső kenutúra egy vadregényes dunai szigeten, ahol a gyerekek iránytűt és csúzlit készíthetnek. Marcipánrózsa, amit saját kezűleg formázhatnak meg. Lovagi torna Visegrádon, naplementés SUP-túra Esztergomban, pop-up kertmozi a szőlődombok között, utcazenés termelői piac, panorámapiknik és családi biciklitúrák – ritkán adódik olyan tíz nap, amikor ennyi különleges program sűrűsödik össze egyetlen térségben. Augusztus 7. és 16. között első alkalommal rendezik meg a Dunakanyar Élménykör Napokat, ahol több mint kilencven programból válogathatnak a családok.
Európában becslések szerint évente 250 ezer gyerek tűnik el – vagyis nagyjából kétpercenként egy. Az Eltűnt gyerekek világnapján ez a szám nemcsak rendőrségi statisztika: mögötte családi konfliktusok, bántalmazás, szökések, online kapcsolatok, intézményi hiányok és kamaszkori krízisek is állhatnak.
SNI, ADHD, autizmus, Asperger – szindrómák, zavarok, nehézségek. Szakcikkeink segíthetnek az eligazodásban, hogy minél több, naprakész információ álljon a szülők, pedagógusok rendelkezésére.
Sok családban okoz feszültséget, amikor a gyerek "rossz" félévi bizonyítványt hoz haza. Ilyenkor könnyű téves következtetéseket levonni: a gyerek lusta, figyelmetlen volt, pedig a háttérben jóval összetettebb okok is állhatnak. A szakértők szerint a rossz jegyeket inkább jelzésnek kell felfognunk, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy valahol elakadás történt.
Mitől lesz egy gyerekből olyan felnőtt, aki mer hibázni, újrakezdeni és kiállni magáért? Az egészséges önbizalom nem velünk született tulajdonság, hanem lassan épülő belső biztonságérzet, amelyre a gyereknek nap mint nap szüksége van.
Mit tehetünk szülőként, ha a gyerek jó vagy éppen rossz jegyet hozott haza a suliból? A megfelelő dicsérettől kezdve, a motiváció fenntartásán át, egészen a kudarcélmények segítő feldolgozásáig sok múlik azon, hogyan reagálunk. A jegyek mögött ugyanis komoly erőfeszítés, valódi érzelmek, készségek és tanulható stratégiák állnak, amelyekben a szülői támogatás kulcsszerepet játszik.
A gyermekek és fiatalok körében ma már 65–75 százalékra tehető a harapási rendellenességek aránya, vagyis szinte minden második–harmadik gyerek érintett. A harapási problémák lassan, évek alatt alakulnak ki, ezért nem feltűnőek, és a szülők gyakran csak akkor veszik észre őket, amikor már sokkal nehezebb hatékonyan beavatkozni. Fogorvos tanácsai.
A szülők sokfélék, de abban legtöbben egyetértenek: nem szeretnék, ha a tanár kiabálna gyermekükkel az iskolában. Ám ha egy pedagógusnak egyszerre több, mint húsz gyermeket kell fegyelmeznie, segítség és korszerű módszertani eszköztár nélkül könnyen eszköztelennek érezheti magát, ennek pedig gyakran a kiabálás a következménye.
Erre (is) kínál megoldást a Pozitív Fegyelmezés az iskolában módszertana, amelyet az elmúlt két évben egy Erasmus+ partnerségi projekt keretében próbáltak ki hat európai ország iskoláiban, a makói Szignum Iskola vezetésével.
Minden esetben kötelessége-e az óvodának pelenkás gyermeket fogadni? Milyen higiénés szabályokat kötelező betartani a pelenkázó helyiségben? Mi a helyzet az sni-s pelenkás gyermekekkel, akiknél gyakrabban előfordulhat, hogy a szobatisztasági gondok még fokozottabb odafigyelést igényelnek. Utánajártunk.
Az oldal támogatója:
