A családi háttér függvényében ábrázolt eredmények izgalmasak lehetnének, itt bemutatjuk (1. ábra) a negyedik és tizedik évfolyam szövegértés eredményét a családi háttér tükrében. 

1. ábra

Szövegértési átlageredmények a családi háttér tükrében 4. és 10. évfolyamokon

 

Minél meredekebb az adatokra illeszkedő (piros) egyenes, annál inkább hat a családi háttér a tanulói teljesítményekre. A tizedik évfolyamon, ha rámegyünk a pöttyökre, azt látjuk, hogy a legmagasabb családi háttérindex-szel rendelkező iskolák egyházi vagy alternatív gimnáziumok, a legalacsonyabbal pedig a szakképző intézmények rendelkeznek. Látjuk, hogyan lesz meredekebb ez az egyenes az idők során (a negyedik és a tizedik évfolyam közt), ahogy szelektálódnak a gyerekek az iskolarendszerben ide-oda. (De nem látjuk, hogy pontosan a tanulók vagy intézmények hány százaléka szerepel a térképen. Az azért látszik, hogy az intézmények száma jóval kevesebb, mint amennyien részt vettek a mérésen, ugyanis itt csak azok az intézmények szerepelnek, ahol statisztikailag értelmezhető arányban töltötték ki a tanulók a családi háttérkérdőívet.)

Az OH oldalon felkínált hét infografika közül az utolsó kettő az, ami érdekes. Az egyiken azt láthatjuk, hogy hogyan alakultak a tesztpontszámok az évek során, valamint közlik a mérésben résztvevő tanulók számát. Rögtön feltűnik, hogy a legnagyobb romlást azokban az évfolyamokban találhatjuk, amelyeket csak tavaly óta mérnek, ráadásul ebben a körben a szakképző intézmények már nem vesznek részt. Ez jól látszik a létszámon is, a kilencedik és tizenegyedik évfolyamon a mérésben résztvevők száma durván fele a nyolcadik és tizedik évfolyamoknak. Az is feltűnhet, hogy jóval magasabbak a pontszámok a szakképzés nélküli évfolyamokon, vagyis ennyit enged láttatni a rendszer a gimnáziumok és szakképzés közötti különbségről. 

1. táblázat

Szövegértési pontszám és létszám a kompetenciamérésen 2022 és 2024 között évfolyamonként

	Szövegértési tesztpontszám
	negyedik	ötödik	hatodik	hetedik	nyolcadik	kilencedik	tizedik	tizenegyedik
2022			1475		1535		1600
2023			1432	1505	1513	1666	1583	1715
2024	1430	1504	1440	1480	1500	1628	1566	1672
	Létszám
	negyedik	ötödik	hatodik	hetedik	nyolcadik	kilencedik	tizedik	tizenegyedik
2022			86362		89113		81504
2023			81064	85870	85919	40329	88511	38670
2024	91945	82525	82338	80821	83977	39058	84852	40155

Forrás: OKM

De az utolsó infografika is tartogat meglepetéseket. Itt találhatjuk meg a nemek közötti különbségeket és a különböző képességszinten teljesítők arányát is. Az alapszintet az OKM jelenleg a négyes szinten húzza meg (hét szintből), így aki ez alatt teljesít, alapszint alattinak minősül. Ezek aránya valóban megdöbbentően magas, a teljes évfolyamokon (ahol még bent vannak a később szakképzésben tanulók is) 50% körül van, de ha ugyanazt az évfolyamot követjük időben, mint pl. a 2022-ben nyolcadikos és 2024-ben tizedikeseket, láthatjuk azt is, hogy van fejlődés, habár enyhén, de javulnak az arányok. 

2. ábra

A 2022-ben nyolcadikos és 2024-ben tizedikes évfolyam tanulóinak különböző képességszinteken teljesítők arányai a szövegértés teszten, OKM

Forrás: OKM

Viszont azokon az évfolyamokon, ahol nincs bent a szakképzés, sokkal jobbak az arányok, 13-18 százalék között  van a négyes szint alatt teljesítők aránya és a legmagasabb szinteken 25-40 százalék teljesít, ami drámai különbségeket sejtet a szakképzés és általános képzés között, ami azért is jelentőségteljes, mert jól láthatóan a kormányzat a jól működő gimnáziumi szektorból a rosszabbul működő szakképzésbe akarja átterelni a fiatalokat.

3. ábra

A szövegértésen különböző szinteken teljesítők aránya a kilencedik és tizenegyedik évfolyamokon 2023 és 2024 években, OKM

Forrás: OKM

A PISA adatok is mérik a gyengén teljesítőket, de a határt máshol húzzák meg. Az Oktatási és képzési monitor legfrissebb adatai szerint  az olvasás terén a gyengén teljesítők aránya (kettes és alatta lévő szint a PISA mérésen) Magyarországon 19,7%-ról 25,9%-ra nőtt 2013 és 2023 között, de a romlás az EU országaiban is jelentős, így most az Unióban a fiatalok negyede tekinthető funkcionális analfabétának. Ez a probléma tehát nem újkeletű, már régen velünk van sajnos.

4. ábra

A kettes szinten és alatta (gyengén teljesítők) aránya a három mért kompetenciaterületen, PISA, Magyarország és EU átlag, 2013 és 2023

Forrás: Oktatási és képzési monitor 2024, EU bizottság

Az utolsó infografika mutatja a nemek közötti különbségeket is, és nagyon meglepő adatokat láthatunk. Míg a lányok szövegértésben és idegen nyelvben jobbak, mint a fiúk, addig a többi területen fordított a helyzet. Ez elsőre nem furcsa, de ha hozzátesszük, hogy nemcsak a matematika vagy természettudomány, de a történelem terén is ez a helyzet, akkor azért elkerekedik az ember szeme. Ugyanis a szövegértés és történelem között meglehetősen szoros a kapcsolat, ha ez egymástól függetlenül viselkedik, akkor ott már a mérési eszközökkel is baj lehet.

5. ábra

Pontkülönbség a fiúk és lányok között szövegértés és történelem területen a különböző évfolyamokon, 2024

Szövegértés

Történelem

Forrás: OKM

Mindez azt sejteti, hogy a kompetenciamérés minőségével is lehetnek bajok, ezért mielőtt leszedjük a keresztvizet a pedagógusokról és a gyerekekről, illene rendet rakni az oktatásirányítás és mérések portáján. A kompetenciamérés rendszere fontos, de ezt – már csak a gyerekeink iránt érzett tiszteletből is –, csak „szépen, ahogy a csillag megy az égen”, úgy érdemes csinálni.