A napokban jelent meg egy nemzetközi összehasonlító jelentés a fiatalok digitális szövegértéséről, amiből Szlovákiában azt emelték ki, hogy akkorák a különbségek a diákok között, mint a Harvard és egy harlemi iskola között, míg nálunk egy nagyon szerény kétoldalas összefoglaló jelent meg az Oktatási Hivatal oldalán azzal a kiemeléssel, hogy a magyar diákok jól teljesítettek. De mi is ez a felmérés, és mit tudhatunk meg belőle?

Az elmúlt napokban újra sokat hallhattunk a drogról. A kábítószer elleni világnap alkalmával (június 26.) hozták nyilvánosságra a drogszakértők jelentésüket a kormány drogstratégiájának eddigi eredményeiről. Előtte pedig a balatonfüredi két tannyelvű gimnáziumban lefülelt füvező diákok esete kavarta fel a sajtót, ahol egymásnak ellentmondó információk láttak napvilágot arról, hogyan kezelte az iskola az ügyet. A drogszakértők szerint a prevenció terén romlás tapasztalható, egyre kevesebb ilyen elérhető program van. A kipattant iskolai „füvezési botrány” során egy dolog világos, hogy az iskola leginkább hárít drog ügyekben. Bár nem látni tisztán, de állítólag „volt anyuka, aki elsírta magát, amikor az igazgatónő azt vágta a fejéhez, hogy a szülők tehetnek arról, hogy drogozik a gyerekük, az iskolának ebben semmi felelőssége”. Miután ez egy olyan állítás, amivel gyakran találkozunk, érdemes megvizsgálni, vajon igaz-e?

Be kell vallanom, szívügyem a kompetenciamérés. Nagyon kevés ország mondhatja el magáról, hogy van egy ilyen kincsesbányája, amivel a tanulók fejlődését megbízhatóan tudja követni. Ezért is ütött szíven, amikor egy szülőtől azt hallottam, hogy a gyermeke nagyon szorong a teszt miatt, mert a tanárok azt mondták, hogy osztályzatot kapnak rá...