Ma már sokan hallottak az OECD PISA méréséről, de van egy másik szervezet, az IEA (International Association for the Evaluation of Educational Achievement), egy olyan nemzetközi oktatáskutató és fejlesztő cég, amely több ország kutatóintézének kooperációjában kompetenciaméréseket végez több területen is. Legismertebb ezek közül a TIMMSS és a PIRLS (ezekről 10 éve írtunk már a Kölökneten itt és itt). A szövegértés és matematika mellett a digitális szövegértést is vizsgálja a szervezet, a 2023-as felmérés már a harmadik e sorban, legelőször 2013-ban, majd 2018-ban végeztek ilyet. Magyarország az első kettőben nem vett részt, de a harmadikban igen, igaz, hogy csak a digitális műveltséget mérő felmérésben. 

Ahogy fejlődik a digitális technológia, úgy változtatott az IEA a mérési keretrendszeren. Az első 2013-as vizsgálat még a számítógépes információk gyűjtésére és kezelésére fókuszált, vagyis a digitális szövegértésre (CIL, computer and information literacy). A 2018-as felmérés a számítógépes (CT, computational thinking) gondolkodást mérte fel, vagyis hogy hogyan tudunk problémákat megoldani számítógépes algoritmusok segítségével. Ez még nem a programozás, de annak előszobája, vagyis a problémák konceptualizálása és a megoldás operacionalizálása. 

Az IEA 2023-as felmérése már mindkét területre kiterjedt, így időbeli változásokat is lehetett vizsgálni. A 2023-as Nemzetközi Számítógépes és Információs Műveltségi felmérés (ICILS 2023) a diákok azon képességeit vizsgálta, hogy az információs és kommunikációs technológiát (IKT) mennyire produktívan használják különféle célokra, vagyis olyan módokon, amelyek túlmutatnak az IKT alapvető használatán. A felmérés eredményei itt olvashatók. Mi most ebből kínálunk egy összefoglalót.  Magyarország csak a CIL vizsgálaton vett részt, ezért a CT vizsgálat esetén a hozzánk nagyon hasonló Szlovákia eredményeit mutatjuk be. A vizsgálat nem volt reprezentatív, sok ország vett benne részt, de nem fedik le se az EU, sem az OECD bázisát. Ugyanakkor a világ sok tájáról vettek részt, ezért mindenképpen érdekesek az eredmények. 

Kezdjük is rögön a jó hírrel! Magyarország a résztvevő országok átlaga felett teljesített (505 pont), de a legjobb teljesítményt (515 pont felett) Korea, Csehország, Dánia és kínai Tajpej nyújtotta, míg a sor végén (380 pont alatt) Omán, Koszovó és Azerbajdzsán kullog. Érdemes azt is kiemelni, hogy a legmagasabb négyes szintet az országok többségében nem érték el a tanulók, vagy csak egy-két százalékuk. Ezen a szinten kiemelkedő teljesítményt Tajpej (3%) és Korea (6%) nyújtott. Nem lehet eléggé hangsúlyozni annak a fontosságát, hogy a mai álhírekkel teli világban milyen fontos lenne a fiatalokat felvértezni olyan tudással, amivel ellen tudnának állni a manipulációnak. Ez az adat azért is érdekes, mert éppen azokban az országokban magas a legjobban teljesítők aránya, ahol nem túl intenzív a számítógép használata.  Arra a kérdésre, hogy használják-e a számítógépet iskolai vagy nem iskolai feladatokra az iskolában és azon kívül, mind a kínai, mind a koreai tanulók átlag alatti arányokat produkáltak. Különösen kitűnik kínai Tajpej, ahol hétközben jóval kisebb mértékben számítógépeznek a gyerekek, mint máshol (lásd 1. táblázat). Az is látszik, hogy a skandináv országokra jellemző, hogy az iskolában intenzíven használják a számítógépet, de iskolai feladatokra kevésbé használják a gépet hétvégén, nyilvánvalóan azért, mert a tanulók nincsenek elárasztva házi feladatokkal. 

1. táblázat: A számítógép használata iskolai és egyéb célra az iskolában és azon kívül hétközben és hétvégén, a használó tanulók aránya (%)

Forrás: Julian Fraillon: An international perspective on digital literacy. Results from ICILS 2023, IEA

Magyarország esetén különösen kirívó, hogy milyen kevéssé használják a tanulók a számítógépet, digitális technológiát az iskolában iskolai feladatokra és mennyire nagyon megy a kütyüzés iskolán kívül jellemzően nem tanulási célból (lásd 1. ábra). Ez azért is elgondolkodtató, mert ez alapján nem annyira az iskolai mobilhasználatot kellene korlátozni, hanem inkább az iskolán kívüli számítógépezést, amihez minden bizonnyal nem tiltásokra, hanem arra lenne szükség, hogy a családokban a szülők és gyerekek egymás társaságában, illetve a fiatalok a barátaikkal több és tartalmasabb időt töltsenek. Ehhez kellene inkább támogatást nyújtani a béklyók helyett. (Tartalmas családi időtöltéshez ajánljuk a Kibeszélő könyvhöz készült társasjátékot!)

1. ábra: A számítógépet használó tanulók aránya a cél, hely és idő szerint, Magyarország és ICILS átlag, 2023

Habár örvendetes, hogy a magyar diákok jól teljesítettek, sajnos megint utolsók vagyunk az esélyteremtés terén. Mindenhol nagymértékben meghatározza a szülők iskolai végzettsége és az otthoni könyvek száma az eredményeket, de sajnos magasan nálunk a legnagyobb mértékben. Átlagosan 33 pont különbség van egy diplomás és nem diplomás szülő gyerekének teljesítménye között a mintában, de nálunk ez 53 pont. Utánunk következik Luxemburg (47), Szlovákia (46), Bosznia-Hercegovina (46) és Románia (44). Minél nagyobb a különbség e két csoport között, annál kisebb az átlagteljesítmény, vagyis a méltányos oktatás egyben eredményes is, a nem méltányos, szelektív oktatás pedig inkább eredménytelen. Azt, hogy ez nem feltétlenül régiós átok mutatja, hogy a legkisebb különbséget Horvátország (11) mutatta és a csehek sem állnak „csehül” (24). 

Az Európai Unió egyik célkitűzése, hogy a digitális szövegértése az unióban tanuló fiataloknak magas szintű legyen, éppen ezért cél, hogy a kettes szint alatt teljesítők aránya 15% alá csökkenjen. Jól látható, hogy egy európai ország sem érte el ezt a mérföldkövet és meglehetősen messze vagyunk még tőle. Legjobban a csehek állnak, ahol ez az arány 28%, de nálunk már jóval magasabb ez az arány, 37% és Görögországban 60, Romániában 74%, vagyis ezekben az országokban a fiatalok kétharmada, háromnegyede digitálisan analfabéta! (lásd 2. táblázat).

2. táblázat: A digitális műveltség pontszám és a különböző szinteken teljesítő tanulók aránya az Európai Unió országaiban, %, 2023

Forrás: Julian Fraillon: An international perspective on digital literacy. Results from ICILS 2023, IEA

Aki olvasta a Tanulópénz blog PISA kreativitásméréséről írt bejegyzését, azt talán nem fogja meglepni, hogy a digitális szövegértés terén a lányok szignifikánsan jobban teljesítettek, mint a fiúk és a számítógépes gondolkodás terén bár a fiúk kicsit jobban teljesítettek, de ez a különbség gyakran igen kicsi (Magyarország esetén nincs különbség a nemek közt, ezt is látjuk a 3. ábrán). 

3. ábra: A digitális szövegértés/műveltség és a számítógépes gondolkodás terén elért pontszámok, Magyarország (CIL), Szlováki (CT) és ICILS átlag, 2023

Megjegyzés: miután a számítógépes gondolkodás (CT) vizsgálatban Magyarország nem vett részt, ezért Szlovákia eredményét tüntettük fel, miután eléggé hasonlósan működött a két ország a felmérésen

Mégis a legmegrázóbb eredménye a felmérésnek az, hogy 2013 és 2023 között nemhogy javultak volna az eredmények, de inkább romlottak, vagy stagnáltak. Általában 10-15 százalékkal alacsonyabb teljesítményt produkáltak a fiatalok az egy évtizeddel ezelőtti eredményekhez képest. Úgy tűnik, hiába robog előre a világ, és lesz egyre fontosabb felvértezni a fiatalokat a technológiai kihívásokra, és hiába éltük át a Covid-ot annak minden rettenetével együtt, messzebb vagyunk a céltól, mint korábban. Mind inkább merülünk el a technológia által nyújtotta szórakozások és politikai fröcsögések posványában anélkül, hogy törekednénk egy tudatosabb és minőségi élet felé. Ez nem annyira az iskola sara, mint inkább a miénk, felnőtteké, akik jól láthatóan képtelenek vagyunk jó és követendő mintát adni.

Nyitókép: 123RF