"Jessica, ne vedd el a munkám! Hidd el, hogy jobban tudom!"
Veszélyezteti-e már most a mesterséges intelligencia a logopédusok munkáját?
Valóban helyettesíthető lesz hamarosan a logopédus szakemberek munkája mesterséges intelligenciával? Ez már nem is annyira a jövő kérdése, hanem a jelené, amit Jaszenovics Gina gyógypedagógus-logopédus szakember járt alaposan körül.
A HVG nemrégiben számolt be egy új amerikai fejlesztésről, amelynek lényege, hogy egy olyan mesterséges intelligencia alapú beszédterapeutát hoztak létre, ami képes beazonosítani a fejlesztendő területeket, magyarul "diagnosztizál", és képes a célzott beavatkozásra, vagyis "terápiára". Mivel a program képes a tanulásra, minden interakció után tovább fejlődik ("tapasztalatot szerez"), ezért azt állítják róla, hogy idővel el tudja majd látni a logopédusok munkáját.
De vajon valóban így van-e? Helyettesíthető-e a több ezer gyermeket látott Erzsi néni Jessicával? Mi is az a terápiás helyzet? Jaszenovics Gina bajai logopédus erről a következőképpen gondolkodik.
Fontos megemlítenünk, hogy vendégszerzőnk írása véleménycikknek minősül, és mivel a téma teljesen új területnek számít, nincsenek tudományos alapjai, a hatásai nincsenek vizsgálva, ezért is nem lehet objektíven nyilatkozni róla.
Az első és talán egyik legfontosabb szempont, hogy a gyógypedagógia minden ágában a fejlesztés egy terápiás helyzet, amely szinte megköveteli két-három ember együttes jelenlétét a szobában, lehetőleg fizikailag. Ugyanis a terápiás helyzet egy olyan intim helyzet, amelyben a gyermek és a terapeuta együtt örül, egymáson nevet, vagy éppen megbeszél valamit, ami a gyermek lelkét nyomja. Vagyis jó esetben egyfajta kötődő viszony alakul ki közöttük. Egy valódi logopédus az egész személyiségével "gyógyít", és a gyermek személyiségének egészére hatással van, nemcsak a beszédére.
Miért fontos a logopédus személyes jelenléte?
A logopédusok eszköztára számtalan olyan elemet tartalmaz, amely megkönnyíti a gyermek számára egy addig torzul vagy egyáltalán nem ejtett, esetleg felcserélt hang kiejtését. Ezek közül is az egyik legfontosabb az úgynevezett taktilitás, vagyis érintés. Gyakran előfordul, hogy a gyermek az ajak és nyelvgyakorlatok során valamit nem pontosan tud megcsinálni, ilyenkor használunk különböző segédeszközöket, amelyek segítik a perifériás beszédszervek megerősítését, mobilizálását, valamint a hangfejlesztés során is gyakori, hogy "kézi vezérlést" használunk, vagyis kézzel "beállítjuk" a gyermek száját a megfelelő állapotba.
EZ IS ÉRDEKELHET: Logopédiai szűrés 3 és 5 éves korban - Mit szűrnek a logopédusok az óvodában?
Hangfejlesztés során gyakori, hogy a logopédus kézzel segíti beállítani a gyermek megfelelő szájtartását. Fotó: Getty Images
Mit csinál valójában egy logopédus?
A logopédiai munka nem áll meg az artikuláció terápiánál. Ez egy igen sokrétű hivatás, amelyben számtalan terápiát végzünk, nagyon széles korosztálynak. Ez a tudományág a beszélt és írott nyelv összes zavarával, illetve azok megelőzésével foglalkozik. Ez alapján levonhatjuk azt a konzekvenciát, hogy ez a program a logopédiai munkának csak egy bizonyos szeletét tudja és a cikkben csatolt videót megnézve, annak a szeletnek is csak egy adott részét. A HVG által közölt videóban az angol "r" hang fejlesztését és automatizálását látjuk, úgynevezett direkt hangfejlesztéssel. Én lennék a legboldogabb, ha a hangokat elég lenne úgy fejleszteni, hogy felmondjuk a gyermeknek a fonetika tankönyvet és már tudja is, de a valóságban ez sajnos nem így működik.
Egy adott hang kialakítását mindig megelőzi egy előkészítő szakasz, mely több terület fejlesztéséből tevődik össze.
Attól tartok, hogy ha valaki az előkészítő szakasz teljes hiányával ül le a program elé, csak a rosszul ejtett hangot fogja ismételgetni, hiszen a beszédszervei és a beszédhang hallása nem készült még fel az adott hang helyes ejtésére.
Miben tér el egymástól a mesterséges intelligencia és az emberi kommunikáció?
Nem mehetünk el szó nélkül amellett a tény mellett sem, hogy Jessica mesterséges. Míg az emberi kommunikáció változatos, színes (a különböző prozódiai elemek miatt: beszédtempó, hangerő, hangsúly), addig Jessica beszédstílusa kissé monoton, távirati jellegű, emiatt egyáltalán nem érdekfeszítő. Hiányoznak belőle azok az apró nüanszok, amelytől érdekessé válik valaki beszéde és amelytől szívesen hallgatunk valakit.
EZ IS ÉRDEKELHET: Bill Gates jóslata hamarosan bekövetkezik - Pályát válthatnak a tanárok?
Milyen további szempontokat vehetünk még figyelembe, amikor azt állítjuk, hogy a mesterséges beszédterapeuta nem helyettesítheti a logopédust?
Az artikulációs és a különböző nyelvi zavaroknak sokféle oka lehet. Ilyenek például a perinatális (magzati) ártalmak, örökletesség, biológiai eltérés, fejlődési rendellenességek, hátrányos szociokulturális háttér, a perifériás beszédszervek eltérései és különböző környezeti hatások. Utóbbiak közé sorolhatjuk a digitalizáció elterjedésével a túlzott digitális eszköz használatot már kora gyermekkorban. Az utóbbi években jelentősen megnőtt azon gyerekek száma, akik későn kezdenek el beszélni és sok esetben annyi hanghibával, hogy szinte alig érthető a beszédük.
Egyre több cikk születik ebben a témában, amelyek kijelentik, hogy a túlzott mobiltelefon és tablet, valamint tévé használat, negatívan hat a kisgyermekkori beszédfejlődésre. Ha ezen az elméleti síkon indulunk el, fel kell tegyük a kérdést, hogy az a gyermek, aki a túlzott digitális eszközhasználat miatt beszédhibás, jó-e, ha egy képernyő előtt ülve tanul helyesen kommunikálni? A helyes döntés ilyen esetben vélhetően az, ha:
a beszédterápiát nem egy mesterséges intelligencia alapú beszédterapeuta végzi, ahol a gyermek ugyanúgy egy képernyő előtt ül, ahelyett, hogy kimozdulna ebből a számára negatívan ható közegből.
Mik lehetnek a negatívumok mellett megjelenő pozitívumok?
A gyógypedagógia bizonyos területeitől nem idegen különböző számítógépes programok használata. Vannak olyan esetek, amikor a kliens és környezete, valamint a terapeuta számára elengedhetetlen valamilyen digitális segédeszköz használata. Összegezve a HVG cikkben látható videót elmondható, hogy Jessica bizonyos részfeladatokat el tud látni a logopédiai terápiában, képes lehet a hangok hallási megkülönböztetését gyakoroltatni, valamint arra, ha a gyermek már jól ejt egy adott hangot, akkor segítsen az automatizálás szakaszában. A jövőre nézve nagy kérdés, hogy meddig képes tanulni, lesznek-e határai a programnak, vagy valóban eléri egyszer azt a kommunikációs szintet, ahol az ember tart.
A szerzőről:
Jaszenovics Gina két gyermek édesanyja. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai karán végezett 2011-ben, logopédia szakirányon. Pár évvel később ugyanitt szerezte meg a gyógypedagógusi szakvizsgáját. Mint mondja, szerencsésnek érzi magát, mert a munkáját hivatásként élheti meg. Munkában és magánéletben Kozmutza Flóra gondolatait tartja mindig szem előtt: "A segítségnyújtás is lehet szenvedély".
A szakember tevékenységét ezen a Facebook oldalon tudod követni.
Fotók a cikkben: Getty Images
