Megváltozott viselkedés, figyelemzavar, alvási problémák gyermekkorban? Auditív stressz is állhat a háttérben!
Szücs Rita gyógypedagógust, mozgásterapeutát közel egy évtizede foglalkoztatják a hallás és tanulási nehézségek, valamint a magatartási problémák összefüggései. A szakember korábban dolgozott gyermekkórházban, orvosi magánrendelőben, és a mai napig gyermekfejlesztő központban, ahol naponta találkozik SNI-s gyermekeket nevelő családokkal. Megfigyelte, hogy többek között a stressz és az auditív stressz is hozzájárul a magatartásproblémákhoz, figyelemzavarhoz, alvási nehézségekhez. Hosszú évek munkájával dolgozta ki az AStOP Programot, melyet egyre több gyermekfejlesztéssel foglalkozó szakember alkalmazza az SNI-s gyerekekkel való munkája során. Szücs Ritával az AStOP Program kidolgozójával beszélgettünk.
A tartós negatív stressz a szervezet egyensúlyát felborítja, és testi, lelki betegséget okoz, például idegrendszeri, pszichés, ezzel
párhuzamosan, akár ingerekre érzékenyebb érzékszervi működést eredményez.
– A gyerekek és főleg az SNI-s gyerekek veszélyeztetettebbek a stressz és auditív stressz szempontjából – kezdi Szücs Rita. – Sok gyermek belefárad az óvodai-iskolai helyzetekbe, a rengeteg hangingerbe, és nap közepére kimerülnek. Amikor a hallórendszer túlterhelődik a hangingerektől és érzékennyé válik, akkor auditív stresszről beszélünk. Az auditív stressznek két oka lehet: az egyik, amikor a tartós negatív stressz talaján alakul ki, ilyenkor a normál, általános hangingerekre is érzékenyebb lesz gyermek és felnőtt egyaránt. A másik, amikor az auditív környezet, szokások nem megfelelők.
Nem is gondolná az ember, hogy milyen fontos például alváskor a csendes, nyugodt környezet, ahhoz, hogy az idegrendszer ki tudja pihenni magát.
- Elengedhetetlen, mert a fül éjjel-nappal működik. Mindent, amit hall próbál feldolgozni, elemzi azt, hogy a hallott inger információ-e vagy veszély. Amikor nem biztosított a csend például szól a tévé, miközben alszunk úgy tűnhet, hogy ezek nem terhelők és jó minőségű az alvás. De ez sajnos nem így van.
És ott vannak a valóban erős, tartós, terhelő hangingerek például a fejhallgatóval korlátlan időtartamban és hangerővel zenét hallgató kamasz, vagy állandó zajban dolgozó felnőtt, vagy az előzőkben említett iskolai, óvodai hangingerek.
Mindezek különböző formában manifesztálódnak, például megváltozik a viselkedés, figyelem, memóriaprobléma jelenik meg, fokozódik, esetleg állandósul, emellett alvási probléma jelentkezhet – mondja.
Míg a tartós negatív stressz auditív stresszt képes generálni, addig a nem megfelelő auditív szokások által okozott auditív stressz, pedig tartós negatív stresszt képes okozni – magyarázza a szakember.
Auditív stressz vagy hallási érzékenység – mi a különbség?
Kérdésünkre elmondja, hogy az auditív stressz nem ugyanaz, mint a hallási érzékenység. – A legnagyobb különbség abban áll, hogy amíg az auditív stressz bárkinél, egészséges felnőttnél és gyermeknél is előfordul, addig a hallási érzékenység egyes neurodevelopmentális problémák kísérő jelensége például ASD, ADHD vagy pszichés, neurológiai, fülészeti betegségek tüneteként jelentkezik.
Ahogy több tényezőtől függ, hogy ki és hogyan, és mennyi idő alatt tud megbirkózni a stresszel, ugyanúgy több tényezőtől függ az is, hogy az elérhető stresszoldó módszerek közül kinek és melyik módszer segít. Azoknak, akik még nem találták meg a számukra ideális módszert az AStOP Auditív Stresszt Oldó Program egy új lehetőség.
Miről szól az AStOP?
– A lépcsőzetesen felépített stressz és auditív stresszoldó program során egészen a magzati időszaktól kiindulva a csecsemőkoron át először feltérképezzük a lehetséges auditív blokkokat és auditív szokásokat. Azért a magzati korig nyúlik vissza a blokk-keresés mert, a magzati korban megélt hangingerek és a hozzá társított érzések jelentősen befolyásolják, akár a jelenlegi hallási ingerekhez való viszonyt is. A jelenlegi auditív környezet és szokások optimalizálásában segítjük a családot.
– Az átfogó feltérképezést, és az auditív környezet és szokás optimalizálást egy egyénre szabott, speciális paraméterekkel rendelkező, színes zajokkal kombinált, tervezett sorrendű zeneanyag hallgatása követi. A zeneanyag úgy gyakorol jótékony hatást az agyra és a testre, hogy az auditív blokkokat oldja. A cél, hogy a stresszorból semleges, vagy akár élvezhető inger legyen, hogy a stresszes, magatartás- és figyelemzavaros gyermekek, vagy zajokkal terhelt felnőttek auditív rendszerének működése, idegrendszerük „energia szintje” normalizálódjon, azaz lecsendesedjen.
Az AStOP felnőttnek, gyermeknek, szülőnek is megkönnyíti a hétköznapjait, ha ebből az irányból megtámogatható a szervezetük. A gyermekfejlesztő foglalkozások menetéhez és hatékonyságához is hozzájárul. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a legtöbb fejlesztés 1-1,5 évig vagy tovább tart. Ez idő alatt az AStOP plusz segítséget nyújthat a gyermeknek- összegzi Szücs Rita.
A Program 2020-óta már több gyermekfejlesztéssel foglalkozó intézményben elérhető például a Csodakapuban is.
