Logopédus: "Egyre több kisgyereknél tapasztalható beszédhiba, az esetek pedig egyre súlyosabbak"
Évről évre egyre többen keresik fel Jaszenovics Gina bajai logopédust, aki szerint nem csak a beszédhibás gyerekek száma növekszik drasztikusan, hanem a problémák is egyre súlyosabbak. Tapasztalata szerint a fejlesztések, terápiák elmaradása tanulási gondokat okozhat később az iskolában, de van, akinek az egész életére kihat az olyan beszédzavar, amit kis korban jó eséllyel még korrigálni lehetett volna. A logopédus szakemberrel beszélgettünk.
– A hozzám forduló szülők egyre növekvő száma egyértelműen azt jelzi, hogy az utóbbi tíz-húsz évben érzékelhetően több lett a beszédhibás gyerek, és ami ennél is megdöbbentőbb, hogy nagyobb részt a súlyosabb esetekkel keresnek fel – mondja el kérdésünkre Jaszenovics Gina bajai logopédus, aki főleg 5-10 éves gyerekek fejlesztésével foglalkozik. – A leggyakrabban az úgynevezett nyelvi késő, illetve artikulációs zavarban szenvedő gyermekekkel találkozom, emellett viszonylag gyakori a nyelvlökéses nyelés. A szülők nem egyszer diszlexia vizsgálat felől érdeklődnek nálam – teszi hozzá.
A fotón Jaszenovics Gina bajai logopédus
Miért van most ennyi beszédhibás gyerek?
– Ezt nyilván abban az esetben lehetne tényszerűen megállapítani, ha megfigyelések, tapasztalatok mellett a vélt okokat vizsgálatokkal is alá tudnánk támasztani. A saját megfigyeléseim szerint, amikor nem organikus okok miatt áll fenn valamilyen nyelvi, illetve beszédprobléma, akkor bizony valamilyen módon a környezet tehető „felelőssé”. Az éppen az anyanyelvét elsajátító gyermek számára kétféle nem ideális környezet létezik. Az egyik, amit úgy hívunk, hogy ingerszegény környezet. Ebben az esetben a gyermek kevés nyelvi ingerrel találkozik: nem mondókáznak, nem énekelnek neki, keveset beszélgetnek vele, nem hall esti meséket otthon.
– A másik hasonlóan kedvezőtlen környezet ennek az ellenkezője, a túlzottan inger dús környezet. Miközben a kisgyerek éppen az anyanyelvet sajátítja el, folyamatos auditív és vizuális ingerek érik, emiatt a gyermek szinte sosem hallja „tisztán” az anyanyelvét: a háttérben állandóan megy a tablet, villog a tévé, szól a hangos rádió. És tegyük hozzá, az sem segít, hogy a mai rohanó világban a családokban jóval kevesebb idő jut a beszélgetésekre – magyarázza a logopédus.
Arra a kérdésre, hogy mit tehet a szülő, a szakember elmondja: – Figyeljünk arra, hogy ha a babánál, kisgyermeknél valamilyen beszédproblémát gyanítunk, akkor szakember segítségével minél előbb zárjuk ki a szervi okokat. Ha ez megtörtént, és a gyermeknél mindent rendben találtak, akkor vizsgáljuk meg a környezeti tényezőket. Szerencsére erre már egészen kis kortól oda lehet, és kell is figyelni.
A kisgyermek kapja meg a megfelelő ingereket, például a szülők mondókázzanak vele amennyit csak lehet, emellett a baba, kisgyerek körüli környezetet csendesítsék el, az állandó háttérzajt szüntessék meg, és amikor beszélnek hozzá, forduljanak felé, nézzenek rá, hogy a kisgyerek láthassa a beszélő száját. Ha ennek ellenére is fennáll a probléma, haladéktalanul keressünk fel szakembert
– tanácsolja.
Online interjú Jaszenovics Gina bajai logopédussal
Mely életkorban a leghatékonyabb a logopédiai fejlesztés?
Nyelvi késés esetén a terápiát már 2,5-3 éves korban el kell kezdeni. Artikulációs zavar esetén 5 éves kor az ideális a terápia elkezdésére. Abban az esetben viszont, ha a pöszeség általánosnak bizonyul, vagyis legalább 10 hang érintett megfontolandó, hogy már 4 éves kor körül megkezdjük a munkát, amennyiben a gyermek egyéb fejlettsége és személyisége is engedi
– mondja.
– Nem biztos, hogy minden szülő jól fel tudja mérni a gyermeke beszédfejlődési elmaradásait, vagy átsiklik a figyelme a kisebb beszédhibákon. Előfordulhat az is, hogy az óvodai logopédiai vizsgálat ugyan kiszűri a gyerek beszédzavarát, de a szülőnek nincs már kapacitása külön fejlesztésekre hordani a gyermekét. Mi történik, ha a lényeges fejlesztések teljesen elmaradnak? Magától, természetes úton tud rendeződni a helyzet? – Tekintettel arra, hogy a nyelvi-kommunikációs készségünk rendkívül meghatározó az életünk során, fontos, hogy ennek zavarait minél előbb és minél hatékonyabban kezeljük – hívja fel a figyelmet.
A kezeletlen nyelvi zavarokhoz olyan másodlagos – főleg pszichés – tünetek, illetve részképesség- és tanulási zavarok társulhatnak, mint például a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, amelyek egészen felnőtt korig is elkísérhetik az embert
– figyelmeztet Jaszenovics Gina bajai logopédus.
