"A gyerek már mindenhol járt, lovagolni, úszni, akupunktúrán, de a logopédusnál még nem" - Mikor forduljunk logopédus szakemberhez?
Gyermekkori logopédia és nyelvi fejlődés kapcsán olvasóinktól a legtöbb kérdés azzal kapcsolatban érkezik, hogy hogyan ismerhető fel „egy mezei szülő" számára, hogy gyermekével logopédushoz kell fordulnia? Melyek azok az intő jelek, amelyek egyértelműen jelzik, hogy gyermekének szüksége van logopédiai megsegítésre? Mivel a kérdés sokakat foglalkoztat, a témában Jaszenovics Gina gyógypedagógus-logopédus szakembert hívtuk segítségül, aki életkori bontásban ismerteti, melyek azok az alarmjelek, amikor szakemberhez kell fordulni, ha másért nem, akkor azért, hogy a belső anyai megérzésünket megnyugtassuk.
A nyelvfejlődéssel kapcsolatban számtalan elmélet létezik. Ezekkel nyilván egy szülőnek, nem kell tisztában lennie, viszont vannak bizonyos mérföldkövek, amelyeknek meg kell jelenjenek a gyermek életében - hívja fel a figyelmet Jaszenovics Gina bajai logopédus.
Nyelvi fejlődés 0-24 hónapos babáknál
Az első ilyen a csecsemő sírása. Minden csecsemő sír, ami egy idő után el kezd differenciálódni, vagyis valamilyen jelentéssel bír („anya, éhes vagyok, adj ennem”; „anyaaaaa, unatkozom”; „anya, tele a pelusom”). Ha a csecsemő sírása nem differenciálódik, hanem megmarad reflexszerű hangadás szintjén (ugyanez igaz a gügyögés-gagyogás minőségére is) és a baba nem rezzen össze a hirtelen hangokra, akkor kezdhetünk gyanakodni, hogy valami nem stimmel a gyermekünk hallásával. Az ép beszédhez, ép hallás szükségeltetik, ezért fontos, hogy szakembert keressünk ebben a helyzetben!
És, akkor innentől jön a bonyodalom…, amit most megpróbálok a lehető legközérthetőbben megfogalmazni.
A nyelv tartalmi és alaki oldala
A nyelvnek van egy tartalmi és egy alaki oldala. A tartalmi oldalhoz tartozik a beszéd észlelése (ez nem ugyanaz a fogalom, mint a beszéd hallása), a beszéd megértése, a rövid és a hosszútávú verbális memória, az aktív és a passzív szókincs, a mondatalkotási készség (vagyis, hogy a kiejtett mondatban a megfelelő szórendet használja a gyermek), a grammatika használata (ragok, jelek, toldalékok a szó végén).
A beszéd alaki oldalához tartozik a hangok helyes képzése (más néven artikuláció), a beszédfolyamatosság (ami, ha sérül, akkor beszélünk dadogásról, hadarásról), és a hang minősége, vagyis a hang tisztasága (amennyiben ez sérül, a gyermeknek nem tiszta, csengő, cuki gyerekhangja van, hanem rekedt, fátyolos, esetenként préselt).
A beszéd mindkét oldala egyaránt sérülhet együtt és külön-külön is, és bármelyik életkorban".
Életünk első két évében látványosabb talán a beszéd értésének a fejlődése. Előfordul, hogy a gyerek még nem mondogat szavakat vagy csak a szó elejét mondja. Itt célszerű, arra odafigyelni, hogy, ha nem is beszél még, de egyáltalán érti-e, amit mondunk neki. Ha azt mondjuk neki, hogy „hozd ide a labdát és tedd le a székre”, akkor megtudja-e úgy csinálni, hogy anyuka nem mutogat neki kézzel-lábbal. Ha azt látjuk, hogy nincs tisztában az egyszerűbb főnevekkel, igékkel, akkor előfordulhat, hogy később szükségünk lesz logopédusra. Tekintettel arra, hogy a gyermek utánzás útján tanulja az anyanyelvét, ebben az életkorban már akkor is élhetünk a gyanúperrel, ha a gyermekünk egyáltalán nem próbálja meg utánozni a beszédet, nem tart szemkontaktust.
Szókincs 2,5 éves kor körül
A lányoknál kettő, a fiúk esetében pedig két és fél éves korra ki kell alakuljon egy 50-70 szavas aktív szókincs! Ezek a szavak lehetnek hangutánzó szavak, szótöredékek vagy olyan szavak, melyeket a gyermekünk talált ki, viszont következetesen ugyanarra a tárgyra használja. Amennyiben a gyermeknek nincs meg ez a kritikus aktív szókincse, irány a logopédus! A szakember maximum megvizsgálja, és ad még neki egy kis időt, ha úgy látja. Vagy nem.
Grammatikai fejlődés 3 éves kor körül
Három éves korra a gyermekeknél sokat fejlődik a nyelv grammatikája, vagyis a ragokat, jeleket és a toldalékokat helyesen értelmezi és használja is a beszédben. Egyre hosszabb, összetettebb mondatokban fogalmaz. Abban az esetben, ha a gyermekünk „dobom a doboz” (nem használja a szóvégi ragokat), vagy „dobom a dobozbe” hibákat vét és ez rendszeres, vagy nem alkot mondatokat, még mindig csak egy-egy szóval kommunikál, akkor irány a logopédus! Ebben az életkorban az artikulációs hibákat még nem vesszük figyelembe!
Mondathasználat 4 éves kor körül
Négy éves korra a gyermekek már nagyon jól használják az anyanyelvüket, sokféle szófajú szóval, alá és mellérendelő mondatokkal mondják el mondandójukat, és egyre tisztábban beszélnek. Amennyiben még mindig azzal szembesülünk, hogy nem érti őt a környezete (boltban, oviban, nagyszülők stb.) és azt látjuk, hogy a vele egykorú gyerekeket jobban megértjük a játszótéren, akkor irány a logopédus!
Az artikuláció fejlesztéssel elméletben öt éves korban kezdünk el foglalkozni, de, ha egy négy éves gyermeknek nagyon sok hanghibája van (általános pösze), akkor már négy éves korban is el lehet kezdeni a fejlesztést.
Artikulációs problémák 5 éves kor körül
Öt éves korban még előfordulhat artikulációs probléma a gyermekeknél, ami jó esetben csak pár gyakori hangra terjed ki. Ha addig nem is látta logopédus a gyermeket, és a szülőnek esetleg nem tűnt fel egy-egy hanghiba, semmi gond. Minden öt éves gyermek részt vesz az óvodában logopédiai szűrésen, mely kiterjed a nyelv tartalmi és alaki oldalára is. Ha bármi probléma van, a logopédus jelezni fogja a szülők számára.
Nem mindig jutnak a gyerekek időben logopédushoz
A későbbi életkorokban (iskolában) is szükség lehet logopédusra, de már nem szeretném tovább szaporítani a szót.
A fentiekhez még két dolgot szeretnék a végén hozzáfűzni. Minden olyan esetben, amikor a nyelv és beszédfejlődéssel kapcsolatban „megszólal az anyai vészcsengő”, tehát a szülő azt érzi, hogy valami nincs rendben, irány a logopédus!
Feljebb, többször is írtam, hogy „irány a logopédus”! Miért hangsúlyoztam ki ezt ennyire? Sajnos a gyakorlatban azt tapasztalom, hogy egyre több esetben, nem jutnak időben a gyermekek a megfelelő szakemberhez, mert már mindenhol járt (akupunktúra, lovaglás, úszás stb.), csak éppen logopédusnál nem. Ha a beszéd és nyelvfejlődéssel van gond (az a vezető tünet a gyermeknél), akkor nagyon kérem Önöket, jusson mindig eszükbe, hogy először a logopédus, és csak utána/mellette a kiegészítő terápiák, melyek mindig megtámogatják a logopédus munkáját, de nem helyettesítik azt!
Fotók: Getty Images
