A szavainknak maradandó hatása lehet
Számtalanszor hallhattuk már, hogy a bántó szavak időnként jobban fájnak, mintha megütnének. Belegondoltál már abba, hogy milyen ereje van a szavaidnak? Vajon mik okozzák a legmélyebb sebeket?
Nem titok, hogy a gyerekek hihetetlenül frusztrálóak tudnak lenni, és időnként legszívesebben lecsapnád őket, és kegyetlen megjegyzéseket tennél. De érdemes kétszer is meggondolni, mielőtt kicsúszik valami, amit aztán egész életedben bánni fogsz.
Az interneten számos szülő osztotta meg a saját anyukájuk és apukájuk által fiatalabb korukban mondott, pszichológiailag legártalmasabb dolgokat. Egyes tapasztalatok valóban aggasztóak, míg mások olyan eldobott megjegyzések, amelyeket talán sokan közülünk is gondolkodás nélkül kimondanak.
Az egyik felhasználó felsorolta azokat a nyugtalanító mondatokat, amelyeket a szülei mondtak neki, amikor felnőtt, és amelyek nagy hatással voltak rá, mint például: “ne légy már ilyen érzékeny”, “majd megérted, ha egyszer gyerekeid lesznek” és “ne legyél teher?” – amit állítása szerint azelőtt mondtak neki, hogy elküldték volna egy adott tevékenységre. A továbbiakban elmondta, hogy amikor segítséget kért, az anyja mindig azt válaszolta, hogy "MOST mit csináltál?".
Hasonlóképpen, egy háromgyermekes egyedülálló apa azzal érvelt, hogy minden olyan szó, amely “teljesen lealacsonyítja az erőfeszítéseit és tehetségét”, magasan szerepel azon a listán, amit nem szabad mondani a gyermekeknek, “különösen, ha akkor hangzik el, amikor a gyermek megpróbál lenyűgözni vagy dicséretet kapni”.
A továbbiakban egy példát is megosztott, elmagyarázva, hogy ha egy gyerek hegedülni tanul, és a szülő folyamatosan azt mondja neki, hogy “kapcsold ki azt a dolgot”, hogy tévét nézhessen, a gyerek ezt soha nem fogja elfelejteni.
Az apa így folytatja: “Az a hazugság, amelyről később kiderül, hogy nem volt igaz, pszichológiailag a legártalmasabb dolog, amit egy gyereknek mondhatsz. Ha ez a minta elégszer ismétlődik, akkor pszichológiailag nagyon káros lesz”.
Egy másik felhasználó úgy véli, valójában nem a szavak számítanak, hanem az, hogy hogyan mondod. “A gyerekek nagyon érzékenyek a szülői beszéd hanglejtésére és hangulatára. Valószínűleg jobban, mint a tartalomra” – mondta.
Egy további felhasználó hozzátette, hogy az, hogy egyáltalán nem mondunk semmit, pszichológiailag a legkárosabb dolog, amit egy gyerekkel tehetünk. “A semmi alatt azt értem, hogy egyáltalán nem beszélünk, nem kommunikálunk vagy nem lépünk kapcsolatba a gyermekünkkel. A gyerekek már néhány hónapos korukban is az édesanyjukkal vagy édesapjukkal való napi interakciótól függenek”.
Sok szülő egyetértett abban is, hogy soha nem szabad lekicsinyelni a gyermeket, vagy gúnyt űzni a fájdalmából, bármilyen jelentéktelennek is tűnik számunkra.
Míg mások arra figyelmeztettek, hogy ne hasonlítsuk gyermekünket közvetlenül a testvéreihez vagy barátaihoz, és ne hozzuk szóba a személyes kudarcait a rokonok előtt, hogy ne hozzuk zavarba a gyermeket.
Egy másik felhasználó utolsó pontja az első számú pszichológiailag legártalmasabb dolgot hangsúlyozta, amit a gyermeknek mondhatunk, vagyis azt, hogy ne mondjuk azt, hogy “nem szeretlek” vagy “hiba voltál”. Hozzátette: “De még ennél is fontosabb, hogy bármilyen szavakat is használnak vagy sugallnak a szülők viselkedésükkel, a nem szeretet érzése az, ami kárt okoz".
Forrás: Mirror.co.uk
Fotó forrása: GettyImages.com
