7 leggyakoribb kérdés az autizmussal kapcsolatban

A korábbi diagnosztikus rendszerek az autizmust a pervazív (átható) fejlődési zavarok gyűjtőfogalom alá rendezték, a sokszínűséget öt alkategóriában fogalmazták meg: „gyermekkori autizmus”, „Asperger-szindróma”, „atípusos autizmus”, „nem meghatározott pervazív fejlődési zavar” és „egyéb pervazív fejlődési zavar”. Jelenleg még ezekkel a diagnosztikus besorolásokkal találkozhatunk a gyermekek vagy felnőttek zárójelentésein, különböző egészségügyi igazolásain. Azonban az utóbbi harminc év törekvései nem tudták e kategóriák közötti különbségeket megbízhatóan igazolni, így a korszerűbb ajánlások már egységesen „autizmus spektrum zavarként” írják le az állapotot, és az egyes tünetek megjelenésének sajátosságaival, illetve a támogatási szükséglet mértékével jellemzik az állapot súlyosságát. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az autizmus spektrum zavar rendkívül különböző mértékben és módon, de a teljes élethosszra kihatással van az érintettek és családjuk életminőségére.

1. Milyen gyakran fordul elő az autizmus?

A 8 évesek körében mért legutóbbi adatok szerint minden 54. gyermek esetében igazolható az állapot. Ez az ezredfordulón mért gyakoriság sokszorosa. Ebben része van annak, hogy jobban értjük az autizmus lényegét, korábban, árnyaltabban felismerjük, diagnosztizáljuk. Mégis azt kell mondanunk, hogy Magyarországon a teoretikus előforduláshoz képest a gyermekek csupán töredéke, mintegy fele jut diagnózishoz. Ami a megfelelő időben kezdődő, megfelelő minőségű, többrétű támogatásokhoz való hozzáférés lehetőségétől fosztja meg azokat az érintetteket és a családjukat, akiknél rejtve maradnak az észlelt problémák okai. Márpedig mára már bizonyított, hogy a diagnózis hiánya kedvezőtlenebb oktatási lehetőségekhez, a felnőttkori korlátozottabb önállóság eléréséhez, a rosszabb foglalkoztatási arányokhoz, általában alacsonyabb szintű életminőséghez vezet.

2. Mi okozza az autizmust?

Az autizmus alapvetően egy sajátos (atipikus) fejlődés eredménye, így az egy élethosszig tartó állapot. Az életkori szakaszoknak megfelelően a támogatási szükségletek megjelenési formái az életkor, a tanulási képességek, valamint a tapasztalatok függvényében eltérők lehetnek. Emellett a célzott fejlesztés, a tanítás, a környezeti tényezők hatásai bizonyítottan jelentősen befolyásolják a fejlődés kimenetelét.

3. Az autizmus kialakulása lehet a szülők hibája miatt?

Az okokra vonatkozó bizonytalanságok ellenére határozottan bizonyított, hogy nincs oksági kapcsolat a szülők gyermekneveléssel kapcsolatos elvei, tettei, a családi körülmények vagy azok változásai és az autizmus kialakulása között. Az autizmust nem egy bizonyos szülői stílus vagy a szülők cselekedetei okozzák. Bár nem tudjuk pontosan, hogy mi okozza az autizmust, azt tudjuk, hogy ezek az elméletek, mint például a “hideg szülői magatartás”, teljesen hamisak.

4. Az autizmus más állapotokkal együtt is jelentkezhet?

Az autizmus előfordulhat önmagában vagy más rendellenességekkel együtt, mint például intellektuális képességzavar (értelmi fogyatékosság), szorongásos zavarok, ADHD, tanulási zavar, epilepszia, hangulatzavarok, alvászavarok, étkezési zavarok.

5. Mindig ugyanolyan lesz az autista gyermekem?

Sok szülő, akinek gyermekénél most diagnosztizáltak autizmust, aggódik, hogy ez azt jelenti, hogy gyermekük nem fog fejlődni. Bár az autizmus egy egész életen át tartó állapot, a diagnózissal rendelkező gyermekek növekedni, tanulni és fejlődni fognak, ahogy idősödnek. Ismereteik és viselkedésük egész életük során változni fog. Az életkörülmények és az életszakaszok, valamint a terápia és a támogatás színvonala nagy különbségeket eredményezhetnek. Vannak gyermekek, akik felnőttkorukban is fokozott támogatást igényelnek majd. És sokan vannak olyanok is, akik megfelelő terápiával és folyamatos támogatással megtanulnak az erősségeik alkalmazásával dolgozni, megküzdeni a nehézségeikkel, és megfelelő segítséggel produktívan használni az érdeklődési körüknek megfelelő ismereteiket, készségeiket.

6. Minden autista embernek van értelmi fogyatékossága is?

Értelmi fogyatékosságot (intellektuális képességzavart) akkor diagnosztizálnak, ha egy személy az intellektuális képességek és az adaptív viselkedés területén számottevően az átlag alatt teljesít. Az értelmi fogyatékos embereknél számos területen mutatkoznak zavarok, például a verbális és nem verbális készségek, a feladatok feldolgozási sebessége, a munkamemória, az adaptív viselkedés vagy az életvezetési készségek terén. Az autista emberek egy részénél (a becslések szerint körülbelül 50%-uknál) társul ez a képességzavar, de sokan átlagos vagy átlagon felüli intelligenciával rendelkeznek.

Az autista emberek nagy részének a képességei egyenetlenek. Előfordulhat, hogy bizonyos képességek egyes területein nehézségeik vannak, míg más területeken életkori szintjükön vagy a felett teljesítenek.

7. Minden autista embernek vannak “szuperképességei”?

Az autizmus filmes ábrázolásaiban úgy tűnik, mintha minden autista ember rendkívüli, szinte varázslatos képességekkel rendelkezne.

A valóság azonban az, hogy lehetnek olyanok, akik egy bizonyos területen tehetségesek, például zenében, matematikában vagy rajzolásban. Ha ez a tehetség alacsony IQ-val párosul, azt “savantizmusnak” nevezik. Vannak kivételesen magas IQ-val rendelkező emberek, akik megfelelnek a “tehetség” kritériumainak és az autizmus kritériumainak is.

Az autista embereknél a képességek profilja általában egyenetlen, csúcsokkal és hullámvölgyekkel, ellentétben a neurotipikus emberekkel, akiknél a képességek profilja általában egyenletesebb. Azt fontos megjegyezni, amikor a tehetségről gondolkodunk, hogy még a rendkívüli képességekkel rendelkező személyek is hatalmas kihívásokkal szembesülhetnek autizmusuk miatt.

Forrás:
Autisták Országos Szövetsége, aosz.hu - Csepregi András: Diagnózis után – F84… Hogyan tovább? anyagából közöltünk részleteket.
A teljes anyag az AOSZ oldalán olvasható.

Az Autisták Országos Szövetsége az AOSZ InfoBázis weboldallal segíti az autizmus megértését és a társadalmi befogadást. Az AOSZ InfoBázis weboldal keresőjét használva könnyebbé válik az internetes keresgélés. Egy helyről érhetőek el azok az autizmussal kapcsolatos információk, melyek megbízható, bizonyított és hatékony segítséget nyújtanak az érintett szülőknek, autizmus diagnózissal rendelkező személyeknek, autizmussal foglalkozó szakembereknek, orvosoknak, tanároknak és egyéb közszolgálati feladatokat ellátó személyeknek, valamint az autizmus iránt érdeklődőknek egyaránt.

Fotó: Gettyimages