Svéd oktatási csavar
A svéd oktatás visszatérne a kézírás gyakorlásához és a nyomtatott tankönyvekhez! Mégiscsak elkerülhető a digitalizáció?
A skandináv országok oktatáspolitikáját mindig is élénk érdeklődés övezte a modern, gyerekközpontú oktatásuk miatt, ahol az iskolákban kreativitásra, problémamegoldásra, közösségi összefogásra sarkallják a diákokat, és mindennek meg is van a látható eredménye. Éppen ezért, ha a skandinávok valami újat lépnek oktatásfronton, akkor egyből a nemzetközi médiaérdeklődés fókuszába kerülnek.
Így történik ez most is, amikor sorra olyan híreket tálal a nemzetközi és hazai sajtó, hogy a svédek "digitális detoxba kezdtek", azaz visszatérnek a papír alapú tanulási módszerekhez.
A svédek megszüntetik a digitális tanulást a hat év alatti gyermekeknél
A svéd politikusok és szakértők már korábban megkérdőjelezték a túlzott okoseszközhasználat jótékony hatásait, és már jóval korábban felmerült bennük a kérdés: nem vezet-e az alapkészségek csökkenéséhez az, ha már az óvodások kezébe is tablettet adnak. Lotta Edholm svéd iskolaügyi miniszter, aki jó egy évvel ezelőtt lépett hivatalba, az okoseszközök teljes körű használatának egyik legnagyobb kritikusaként volt eddig is ismert, márciusban kiadta a vezényszót: "A svéd diákoknak több, valós és kézzel fogható tankönyvre van szükségük".
A miniszter augusztusban pedig már bejelentette, hogy a kormány vissza akarja vonni a Nemzeti Oktatási Ügynökség azon döntését, hogy az óvodákban kötelezővé teszi a digitális eszközök használatát. Edholm azt tervezi, hogy még tovább megy, és teljesen megszünteti a digitális tanulást a hat év alatti gyermekek esetén - írja a The Guardian.
"Egyértelmű tudományos bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a digitális eszközök inkább rontják, mintsem javítják a tanulást" - nyilatkozta a nagy tekintélyű svéd Karolinska Institute az ország digitális oktatási stratégiájáról. „Úgy gondoljuk, hogy a hangsúlyt a nyomtatott tankönyvekre és a tanári szakértelemmel történő tudásszerzésre kell visszahelyezni a szabadon hozzáférhető, ellenőrizhetetlen vagy pontatlan digitális források helyett”.
A Svédországban élő Gáborék tapasztalata
Gáborék jó 12 évvel ezelőtt költöztek ki Svédországba, akkor a lányaik még csak 5 és 9 évesek voltak, mostanra a gyerekek viszont már megnőttek, és a magyar család kívülről-belülről megismerte a svéd oktatási rendszert. Kisebbik lányuk már középiskolás, jelenleg tengergazdálkodást és tengerbiológiát tanul, nagyobbik lányuk pedig a művészeti pályát választotta. Gábort kérdeztük a kinti tapasztalataikról.
- Mi annak idején egy expatoknak fenntartott, angol tanítási nyelvű iskolában kezdtünk, ahol egy 20 fős osztályban a gyerekek egymással is csak angolul beszéltek - meséli a középkorú édesapa, aki Svédországban egy multinacionális cégnél dolgozik minőségbiztosítási vezetőként. - Ezért az alapítványi iskoláért fizetnünk kellett, majd 3 év után a gyerekek átkerültek egy svéd és angol tannyelvű alapítványi iskolába (friskola), ami már ingyenes volt. Végül a kisebbik lányom egy harmadik típusú, úgynevezett "kommunális" vagy "városi" (értsd önkormányzati fenntartású) iskolában fejezte be az általános iskolai tanulmányait. Tehát mind a három iskolatípust - fizetős alapítványi, ingyenes alapítványi és ingyenes önkormányzati iskolát - közelebbről is megismertük - foglalja össze Gábor. - Azt kell mondanom, hogy felszereltséget tekintve bármelyik intézménytípus alkalmas arra, hogy a gyerekek minőségi oktatáshoz férjenek hozzá. Az már település, tanár és iskolavezetés kérdése, hogy milyen színvonalú maga az oktatás - mondja.
- A lányok minden iskolában először tabletet kaptak, aztán laptopot, és az érettségükhöz mérten, fokozatosan vonódtak bele a digitális oktatásba. Gyakorlatilag az órarendtől kezdve az e-naplóig minden online elérhető, amihez a szülő is kap jelszavas hozzáférést. A covid időszak ilyen szempontból nem okozott nekünk különösebb gondot, mert a gyerekek addig is iskolai laptopon tanultak, addig is online érkeztek a feladatok, a leckék és az osztályzatok, a különbség csupán abban nyilvánult meg, hogy a gyerekeknek nem kellett bejárniuk az iskolába - teszi hozzá.
Egy kis kitérő erejéig Gábor elmesélte nekünk, hogy ő miben látja az alapvető különbségeket a hazai és a svéd oktatás között. Beszélt arról, hogy a svéd iskolarendszer nem a lexikális tudásra helyezi a hangsúlyt, hanem sokkal inkább a problémamegoldásra fókuszál. Meglepődtünk azon, hogy folyóírást, úgy mint nálunk Magyarországon, már régóta nem tanítanak, mert a nyomtatott kisbetűk használata kezdi kiszorítani a folyóírást, ami az ötvenes-hatvanas években még alap volt, mára kezd kikopni. Számunkra érdekes volt hallgatni, hogy náluk nincs kötelező olvasmány, ami nem azt jelenti, hogy a gyerekeknek nem kellene olvasniuk, mert olvasni természetesen a svéd diákoknak is kell, ám az olvasmányukat a gyerekek maguk választhatják meg - ha Harry Potter-t választanak, akkor Harry Potter-ből készítenek olvasónaplót. Fontos eltérés még, hogy a diákok rengeteg projekt jellegű feladatban vesznek részt, amit csapatban, közösen kell megoldaniuk. Gáboréknak, mint szülőknek, a legnagyobb kihívást a magyartól teljesen eltérő, szokatlan osztályozási logika jelentette, amit csak nehezen tudtak megszokni.
A svéd pedagógusok nagyobb mozgástere
Visszatérve a digitális detoxra, Gáborék már fel sem kapták a fejüket a hírre, úgy mint mi vagy a nagyvilág. - Itt különösebb hírértéke talán azért nincs már a digitálisról a papíralapú oktatásra átállásnak, mert évek óta lépten nyomon ezt halljuk a politikusoktól és oktatási szakemberektől, azt, hogy már nagyon szeretnék a digitalizációt visszaszorítani, hogy a svéd gyerekek újra többet olvassanak - mondja. - Lényegében arról van szó, hogy a balansz mostanra eltolódott a papír alapról a digitális módra, és most újra egyfajta értelmes egyensúlyt akarnak létrehozni. Svédországban nagyságrendileg 75-80%-körüli az önkormányzati fenntartású iskolák aránya, azaz relatív sok alapítványi fenntartású intézmény van, ahol a nemzeti alaptantervet nem olyan szigorúan veszik, mint Magyarországon. Az iskolák és a pedagógusok jóval nagyobb pedagógiai mozgástérrel rendelkeznek kint, maguk dönthetik el, hogy a tanterven belül mit és hogyan tanítanak. Tehát nem direktívák, inkább irányelvek jelölik ki a kereteket, ami a mostani átállásra is vonatkozik - segít értelmezni a svéd gondolkodásmódot Gábor.
Túlzott képernyőhasználat - rosszabb olvasási képesség?
Bár a svéd diákok az európai átlag felett teljesítenek az olvasási képességeiket tekintve, a negyedik osztályosok olvasási szintjét vizsgáló nemzetközi felmérés (PIRLS) rávilágított arra, hogy a svéd gyerekek körében 2016 és 2021 között visszaesés volt tapasztalható.
A tanulási hiányosságokat egyrészt a koronavírus világjárvány következményének tudták be, másrészt a bevándorló diákok növekvő számának, és ami a lényeg:
oktatási szakértők szerint a képernyők túlzott használata is okozhatja, hogy a fiatalok lemaradást mutatnak az alapvető tantárgyakban.
Tudni kell, hogy nem csak a svédeknél mutatkozott visszaesés e téren, ugyanis a legutóbbi hazai kompteneciamérés is romló tendenciát tárt fel: a magyar nyolcadikosok közel fele funkcionális analfabétának tekinthető - ez azért nagyon aggasztó, mert ha az oktatáspolitika sürgősen nem tud változtatni a jelenségen, akkor annak beláthatatlan társadalmi következményei lesznek itthon. Csak amíg a svédek meglépik a szükséges lépéseket, mi egyre messzebb kerülünk azoktól.
Az UNESCO ajánlása
A digitális tanulási eszközök gyors elterjedése az ENSZ Oktatási és Kulturális Ügynökségét is aggodalommal tölti el. Egy augusztusban közzétett jelentésében az UNESCO sürgős felhívást tett közzé a technológia - az oktatásban betöltött - megfelelő szerepére. A jelentés arra figyelmeztet, hogy a technológiát az oktatásban úgy kell alkalmazni, hogy az soha ne helyettesítse a személyes tanári jelenlétet, és támogassa a mindenki számára elérhető minőségi oktatás közös célját.
Nemzetközi kitekintés
Lengyelország
Az online oktatás forró viták tárgyát képezi Európában és a nyugati világ más részein. Lengyelország például nemrég indított el egy programot, amelynek keretében a negyedik osztálytól kezdve minden diáknak egy államilag finanszírozott laptopot biztosítanak, azért, hogy az országot technológiailag versenyképesebbé tegyék.
USA
Az Egyesült Államokban a koronavírus-járvány miatt az állami iskolák több millió, a szövetségi járványügyi segélyből vásárolt laptopot biztosítottak az általános és középiskolásoknak. Az amerikai iskolák általában nyomtatott és digitális tankönyveket egyaránt használnak.
Németország
Németországban, Európa egyik leggazdagabb országában az iskolai digitalizáció helyzete a 16 szövetségi tartományban eltérő.
Magyarország
A hazai oktatáspolitika is érzékeli, hogy a gyerekek versenyképessége múlik azon, hogy mennyire tudnak a folyton változó informatika világához felfejlődni. Tavaly 120 ezer laptopot osztottak ki (55 ezer a tanárokhoz került, 65 ezer pedig a diákokhoz), az idei évben pedig további 140 ezer laptopot osztanak ki a diákok között.
