"Manipulatív kérőívet kaptak a szülők, a korábbi szülői konzultációk eredményei titkosítottak"
A Szülői Hang Közössége napi szinten foglalkozik a közoktatás rendszerszintű problémáival, kihangosítja a szülői véleményeket és aktívan kiáll a gyermek érdeke mellett.
Cikkünkben részletesen elmagyarázza: mi a gond a legutóbbi szülői konzultációs kérdőívvel, illetve annak kérdéseivel.
Röviden, ha nincs időd a cikket teljes terjedelemben végigolvasni:
- Ha a Belügyminisztérium valóban kíváncsi lett volna a szülők véleményére, akkor nem az elsős szülőket kellett volna kérdeznie októberben, és nem olyan kérdőívet kellett volna összeállítani, ahol a valós problémákat nem is lehet bejelölni a válaszadás során.
- A Kréta helyetti más pedagógus-szülő kapcsolattartási felületre vonatkozó kérdés további szigorítást és a pedagógus-szülő kommunikáció központi kontrollját vetíti előre.
- A Belügyminisztérium a korábbi szülői konzultációk részletes eredményeit titkosította; a Szülői Hang jogi úton kezdeményezte az titkosított adatok kiadatását: vizsgálatot indított az Adatvédelmi Hatóságnál, ami jelenleg is folyamatban van.
Elsős gyermekek szüleit kérdezik
A Szülői Hang közleményében ezt írja: A Belügyminisztérium a 2022-es és 2023-as manipulatív kérdőívek után most ismét kérdőívet küldött ki a szülőknek, ezúttal azonban csak az elsős gyermekek szüleit kérdezik. A szülői visszajelzések összegyűjtése akár hasznos is lehetne, ha a valós problémák felmérése és megoldása lenne a cél. A BM által összeállított kérdőív (a kérdések itt olvashatóak) azonban ismét félrevezető kérdéseket tartalmaz, és inkább a problémák szőnyeg alá söprésére és a sikerpropagandára alkalmas, mint a tényleges (például a pedagógushiánnyal kapcsolatos) szülői panaszok és a felmerülő nehézségek megismerésére.
A kérdőív nem a valós problémákat akarja feltárni
A kérdőív a testnevelésórákra így kérdez rá:
Tapasztalata szerint megszervezésre kerül a heti 5 testnevelésóra?
– nem
– igen
A köznevelési törvény [27. § (11)] előírja az iskolák számára a mindennapos testnevelést, így a kérdés tulajdonképpen arra vonatkozik, hogy az iskola betartja-e a törvényi előírást. Természetesen az iskolák döntő többsége mindent megtesz annak érdekében, hogy megfeleljen a törvénynek, és valamilyen formában meg szokták tartani a heti 5 testnevelésórát. A probléma inkább az – ahogy a részletes szülői beszámolókat nemrégiben honlapunkon is közzétettük -, hogy nem adottak ehhez a feltételek.
Sokszor több osztályt zsúfolnak össze egy terembe, de van, hogy a folyosón vagy a lépcsőházban tartják a tornaórát, vagy az iskola körüli futásból áll a testnevelésóra. A BM azonban úgy tette fel a kérdést, hogy ezek a problémák ne jelenjenek meg, sok valós problémákat a kérdőívben nem lehet jelezni.
Megjegyezzük, hogy a törvény szerint az iskoláknak mindennapos testnevelésórát kellene tartania, de a feltételek hiánya miatt sokszor ezt nem tudják megvalósítani, és csak tömbösítve, egy-egy nap dupla órát tartva tudják megtartani az testnevelésórát, míg más napokon nincs óra, a kérdés azonban úgy lett feltéve, hogy ez a probléma sem jelenik meg a válaszokban.
Aligha remélhetünk pontos helyzetképet attól a kérdéstől sem, ami arra kérdez rá, hogy a gyermek szeret-e iskolába járni, és csak igennel és nemmel lehet válaszolni. A valóságban a legtöbbször a válasz nem egyértelmű igen vagy nem, és az átmenetek hiánya minden bizonnyal oda vezet, hogy
az eredmény jóval pozitívabb lesz, mint amit a valóság indokolna, hiszen az elsős gyerekek szülei közvetlenül a tanévkezdés után még igyekeznek bízni abban, hogy a szülői iskolaválasztás nem volt annyira rossz.
A kérdőív rákérdez arra is, hogy a gyermek kellő figyelmet kap-e a tanítótól; ezt a kérdést szintén nem lehet elég jól megítélni egy első osztályos gyermeknél októberben, így a válaszok inkább a szülők reményeit tükrözhetik, és jóval pozitívabbak lehetnek, mintha a felsőbb évfolyamokra járók szüleit is megkérdezték volna. A többi kérdésnél is problémás lehet egyes választási lehetőségeket értelmezni.
Rákérdeznek arra, hogy a szülői kapcsolattartásra a Krétát használják-e a pedagógusok, vagy valamilyen más felületet. Nem derül ki, hogy ennek miért van jelentősége a BM számára, hiszen a közoktatás minősége nem ezen múlik. A Belügyminisztérium az elmúlt években szigorított, és már minden iskola számára kötelező a Kréta használata.
A kérdőívben a BM adatot gyűjt arról, hogy milyen széles körben használnak a pedagógusok más felületet a szülőkkel való kapcsolattartásra, ami magában hordozza annak a veszélyét, hogy a BM a jövőben akár szigorúbban korlátozhatja a Krétát megkerülő kommunikációt.
A Kréta használatával a Belügyminisztérium ellenőrizni tudja, hogy a pedagógusok és a szülők mit mondanak egymásnak, és kiszűrheti a központilag nem kívánatos tartalmakat, amivel egyúttal rombolhatja a szülők és pedagógusok közötti bizalom kiépülését.
Eközben a szülői panaszok ezrével érkeznek...
A Belügyminisztérium a mai napig nem tette közzé a 2022-es és 2023-as „szülői konzultációk” részletes eredményét. A sajtóban ugyan beszámoltak az eredményekről, de ezekben a sajtómegjelenésekben a BM saját belátása szerint válogathatott az eredményekben, hogy azok pozitív képet fessenek. Vajon hogyan lehet, hogy miközben szülői közösségünkhöz ezrével érkeznek a részletes panaszjelzések a magyar közoktatásról, a BM szülői konzultációk eredményeiben mindezek a problémák nem jelennek meg?
A Szülői Hang Közösség közérdekű adatigénylést nyújtott be (lásd itt és itt), hogy megismerjék a korábbi szülői konzultációk teljes eredményét, beleértve a szöveges vélemények összefoglalóját is, hiszen a korábbi kérdőívekben szöveges vélemények adására is volt lehetőség (ez idén kimaradt). A Belügyminisztérium megtagadta a kérdőívek részletes eredményeinek kiadását, arra hivatkozva, hogy ezek titkos döntéselőkészítő adatok. Ezt a Szülői Hang Kösössége nem fogadja el, mint fogalmaznak:
a közoktatás működéséről szóló szülői kérdőív eredményei fontos közérdekű adatok, amelyeket nem szabad eltitkolni, mivel a gyermekeink és az ország jövőjéről van szó; döntéselőkészítésre hivatkozni csak konkrét döntések esetén jogszerű, de erről jelen esetben nincs szó.
Miután a Belügyminisztérium a közösség álláspontja szerint jogsértően tagadta meg a korábbi szülői kérdőívek teljes eredményének nyilvánosságra hozását, a szülők a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalhoz (NAIH) tettek bejelentést, és kezdeményezték az ügyben a vizsgálat megindítását. A NAIH arról tájékoztatta közösséget, hogy az ügyben bejelentésük nyomán vizsgálatot indított, amelyben felszólította a Belügyminisztériumot, hogy adjanak választ. A Belügyminisztérium több ízben halasztást kért, az eljárás jelenleg is folyamatban van.
