A jelenlegi pedagógusbéremelés arra alkalmas, hogy nevelőtestületeken belül feszültség keletkezzen
Legkésőbb január 30-ig minden pedagógus megkapja a hivatalos értesítést az őt érintő béremelés pontos összegéről, február elején pedig valamennyien a számlájukon fogják látni a megemelt fizetést - mondta Rétvári Bence a napokban. Nagy Erzsébetet kérdeztük a sajtótájékoztatón elhangzott kijelentésekről.
(Nyitókép: Freepik)
A parlamenti államtitkár közölte, hogy a mostani a valaha volt legnagyobb fizetésemelés a magyar pedagógusok körében, hiszen 2022 és 2025 között összesen legalább 93,5 százalékkal növekednek a bérek, illetve hangsúlyozta: azért tartotta fontosnak, hogy a bérekről szóló legutóbbi sajtótájékoztatót a Nemzeti Pedagógus Kar székházában tartsák, mert ez volt az a szervezet, amely "biztos partnerként végig támogatta és segítette a béremelés megvalósulását."
Ahhoz, hogy árnyaltabb képet kapjunk a béremelés mértékéről, a Nemzeti Pedagógus Kar biztos partneri működéséről, illetve Rétvári azon kijelentéséről, miszerint a fizetésemelés kerékkötőinek éppen a szakszervezeket tartja – portálunk megkereste Nagy Erzsébetet a Pedagógusok Demokratikus Szakszerveztének (PDSZ) ügyvivőjét.
Van, aki számára a béremelés alig néhány százalékos lesz
– Az ígért béremeléssel kapcsolatban már tudjuk, hogy a fenntartók csak nemrégiben kaptak értesítést a béremelés forrásáról - kezdi válaszát. Sajnos már jött visszajelzés arról - jellemzően óvodákból - hogy a fokozatonkénti minimumot kapja az is, aki hosszú ideje a pályán van, ezáltal számára a béremelés alig néhány százalékos lesz. Ennek nyilvánvalóan az is oka, hogy amíg a fenntartó nem biztos abban, hogy a minimálisnál magasabb bérekre tud elegendő fedezetet biztosítani, erre nem ad lehetőséget a munkáltatói jogkört gyakorlók számára.
Mivel a rendeletbe csak a fokozatokhoz rendelt minimumok kerültek, ha valaki ennél nem kap nagyobb bért, nem is perelhet akkor sem, ha egyébként a BM-mel történt egyeztetésben nem ezt az ígéretet tették
- teszi hozzá. Hogy mi volt ez az ígéret, arról részletesen itt lehet olvasni.
– Nem tudjuk, Rétvári Bence honnan vette ezt a számot, mindenesetre január 31-én megyünk újra egyeztetésre, reményeink szerint pontos információkkal a kinevezésekben feltüntetett bérekkel, és szembesítjük a döntéshozót a tényleges emelések mértékével.
Rétvári Bence úgy nyilatkozik, mintha mindenki béremelésének mértéke jogszabályban lenne garantálva. Hát, nincs, csak az alsó határok kerültek jogszabályba
- hangsúlyozza Nagy Erzsébet.
A nevelőtestületeken belül nő feszültség
Rétvári Bence hosszan ecsetelte, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar volt az a szervezet, amely "biztos partnerként végig támogatta és segítette a béremelés megvalósulását, és "a szakszervezetek a dollárbaloldal pedagógus tagozataként viselkedtek, és nem segítették, hanem akadályozták a béremelést. Az államtitkár úgy látja, hogy a megvalósulás fázisában is ezt teszik.
Elég szégyen, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar, amely egy kormány által létrehozott korporatív testületként asszisztál egy olyan emeléshez, amely nem biztosít mindenki számára jogszabályban garantált béremelést, éppen azok számára nem, akik képzettebbek és hosszabb ideje vannak a pályán,
továbbá olyan szabályok megalkotását segítette, ami nincs tekintettel arra, hogy természettudományos tárgyak tanítására jelenleg nemcsak tanárokat, de tanítókat is beosztanak, de még csak a műveltségterülettel rendelkezők számára sem adnak plusz emelést, míg a természettudományos tárgyakat tanító tanár kollégáiknak igen - mondja.
– Ez alkalmas arra, hogy nevelőtestületeken belül feszültség keletkezzen. Ebből a rendszerből teljességgel hiányoznak a minden tárgyat tanító gyógypedagógusok, akikből egyébként legalább akkora a hiány, mint a rendeletben prerferált tárgyakat tanító tanárokból, nem beszélve pl. az idegen nyelvet tanítókról, és az óvodapedagógusokról.
Ez a rendszer így a megosztásra alkalmas csak. Ehelyett a több diplomát és a több szakot kellett volna perferálni, illetve mindenkor a magasabb végzettség megszerzését, és nemcsak akkor, ha az érintett momentán tanítja az adott tantárgyat. Ez nem ösztönöz több szak, az adott szak tekintetében pedig magasabb képzettség megszerzésére.
– mondja az ügyvivő.
Fotó: Freepik
Örök időre kitiltott pályaelhagyók?
– Horváth Péter, a Pedagógus Kar elnöke nem foglalkozott azzal, hogy nemcsak tankerületi központokhoz tartozó intézmények vannak, ahol elegendő neki megállapodni a Klebelsberg Központ elnökével, hanem ezenkívül van még párezer munkáltató, akik esetében az ő megállapodásuk semmiféle kötelező erővel nem bír. Megjegyzem, a tankerületi központokban sem,
ezért ha valaki az ígértnél alacsonyabb illetményt kapna, és a kinevezését aláírásával elfogadja, azt bíróságon nem tudja megtámadni, hogy kevesebb az illetménye, mint amit ígértek.
– hívja fel a figyelmet Nagy Erzsébet.
– Horváth Péter beszél arról, hogy a béremeléssel arra számít, hogy többen jönnek vissza pályára? Mikor jeleztem a minisztériumi egyeztetésen, hogy vannak azért olyan kollégák is, ha nem is sokan, akik visszamennének tanítani, akkor sem veszik őket vissza, ha nem találtak az álláshelyre szakképzett pedagógust, hiányszakkokkal rendelkeznek. Az volt a Pedagógus Kar alelnökének a válasza, hogy ősszel felnőtt döntést kellett volna hozni. Úgy reagált, mintha normális lenne, hogy örök időre ki vannak tiltva a pályáról, akik nem vállalták a státusztörvény hatálya alatti továbbfoglalkozást. A PDSZ jelezte, hogy
ez a munkáltatói döntés nemcsak ésszerűtlen, a gyerkekek érdekeivel ellentétes, hanem diszkriminatív is, mivel a törvény csak a végkielégítés-visszafizetésre kötelezi azt, aki november 30. után 90 napon belül visszatér a pályára
- mondja Nagy Erzsébet.
Túlmunka kifizetése
– Abban viszont egyetértés volt közöttünk, hogy a béremelés önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy a pálya attraktívvá váljon, a munkaterheket csökkenteni kell, és a túlmunkát mindenkor ki kell fizetni. Ezzel kapcsolatban már számos jogerős ítélet született, konkrétan a 96 órán belül elrendelt eseti helyettesítések kifizetésének ügyében. Ezeket a munka törvénykönyve alapján kötelező lett volna az illetmény fölött 50%-os bérpótlékkal kifizetni. Erről születtek jogerős ítéletek, ezért
a PDSZ azt követeli, hogy peren kívül mindenki kapja meg, ami jár neki a 96 órán belül elrendelt eseti helyettesítésekért és a tanításon kívüli programokon végzett többletmunkáért legalább a hároméves elévülési időn belül.
Erre kaptuk azt a választ a BM főosztályának vezetőjétől és a Klebelberg Központ elnökétől, hogy ezekkel az ítéletekkel nem értenek egyet. Ez egészen elképesztő válasz, mert a jogállamisággal ellentétes, ilyen jogállamban nem fordulhat elő. A PDSZ ezért tovább küzd azért, hogy mindenki kapja meg járandóságát, és ha másként nem megy, tömeges perek indítására ösztönözzük a kollégákat, és tagjainknak a bíróság előtt ingyenes ügyvédi képviseletet is biztosítunk – fűzi hozzá az ügyvivő.
