Juttatások sérült gyermeket nevelő családoknak I.

A sérült gyermek megszületése után és gyermekéveiben a családoknak járó támogatási formák egy része a család vagyoni és jövedelmi helyzetétől függetlenül igénybe vehető. Az ilyen típusú juttatásokon belül három különböző támogatási formát különböztetünk meg: a pénzbeli támogatást, a saját jogon nyújtandó természetbeni és pénzbeli támogatást, valamint az egyéb, fogyatékossággal összefüggő, jövedelmi/vagyoni helyzettől független kedvezményt. Nézzük, melyik csoport milyen ellátási formákat tartalmaz:

Pénzbeli támogatások

Anyasági támogatás
Egyszeri, egyösszegű családtámogatási ellátás. A szülést követően jogosult rá minden anya, aki a várandósság ideje alatt legalább négyszer (koraszülés esetén legalább egyszer) terhesgondozáson vett részt. Az igényt az igénylő munkahelyén lévő családtámogatási kifizetőhelyen, vagy ha ott nincs (illetve az anyának nincs munkahelye), a Magyar Államkincstár megyei területi igazgatóságain lehet benyújtani.
(Lásd az 1998. évi LXXXIV. Törvény a családok támogatásáról (29-33.§, 34-44.§), valamint a 223/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet.)

Családi pótlék

Összegéről minden évben legalább egyszer az Országgyűlés dönt. Az igényt a munkáltatói kifizetőhelyen vagy a Magyar Államkincstár területi igazgatóságain, illetve a fővárosban a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságon lehet benyújtani az „Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra” című formanyomtatványon. Fontos, hogy a tartósan beteg, illetve a súlyosan fogyatékos gyermekek esetén a magasabb összegű családi pótlék igényléséhez csatolni kell az erre jogosító orvosi igazolást!
(Lásd 1998. évi LXXXIV. Törvény a családok támogatásáról 6-18.§, illetve 44.§ (a jogorvoslatról), 223/1998. (XII.30) Kormányrendelet)

Gyermekgondozási segély
Erre az ellátásra minden szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, a gyermek 3. életévének betöltéséig, valamint ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetében pedig 10. életévének betöltéséig. A gyermek 10. életévének betöltése után a szülő – a jogosultsági feltételek megléte esetén – ápolási díjra jogosult. A gyermekgondozási segély benyújtásának helye megegyezik a családi pótlék igénylésének helyével. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekek esetén, ha családi pótlékot még nem igényeltek, csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító igazolást. (Lásd 1998. évi LXXXIV. Törvény a családok támogatásáról 20-22.§, 34-40.§, illetve 44.§ (a jogorvoslatról), 223/1998. (XII.30) Kormányrendelet)

Gyermeknevelési támogatás
Havi rendszerességgel járó támogatás, amelyet a saját háztartásban 3 vagy több kiskorút nevelő gondviselő igényelhet. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életév betöltéséig jár. Az igény benyújtásának helye a Magyar Államkincstár illetékes megyei területi igazgatósága, illetve a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság.
(Lásd 1998. évi LXXXIV. Törvény a családok támogatásáról (23-24.§, 34-44.§), valamint a 223/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet)

Természetbeni és pénzbeli támogatások saját jogon

Közgyógyellátás
A szociálisan rászorult személy részére, az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadások csökkentése érdekében biztosított támogatás. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy – külön jogszabályban meghatározottak szerint – térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyító ellátásokra: a járóbetegellátás keretében rendelhető gyógyszerekre (amely rendszeres gyógyszerszükséglet esetén egyéni gyógyszerkeretből, egyszeri megbetegedés alkalmával eseti keretből áll), egyes, külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre, továbbá orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra.
A közgyógyellátást alanyi jogon kapják – többek között – a magasabb összegű családi pótlékban részesülők, azaz a tartósan beteg, illetve a súlyosan fogyatékos gyermekek, az ő szüleik vagy eltartóik. Rendszeres gyógyszerszükséglet támogatása iránti kérelem beadásához szükség van a háziorvos, illetve a szakorvos igazolására. Az igényt a települési önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó osztályán lehet benyújtani, a megfelelő formanyomtatványon. A közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt.
(Lásd: A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 49-51.§-a, 4/A.§ (a jogorvoslatról), valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet, 2007. évi LXXI. Törvény 36.§ (10) bekezdés.)

Parkolási igazolvány
A KRESZ-ben meghatározott kedvezmények igénybevételére jogosít. Parkolási igazolványra jogosult az,
- aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. Rendelet 1.§-a (3) bekezdésének a, pontja értelmében súlyos mozgáskorlátozottnak minősül;
- aki a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. Rendelet 1. §-ának (1) bekezdése értelmében látási fogyatékosnak; (2) bekezdése értelmében hallási fogyatékosnak; (3) bekezdése értelmében értelmi fogyatékosnak; (4) bekezdése értelmében autistának; illetve (5) bekezdése értelmében mozgásszervi fogyatékosnak minősül;
- akit a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló 1032/1971. (VII. 14.) Korm. határozat végrehajtásáról szóló 6/1971. (XI.30.) EüM rendelet alapján 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősítettek;
- aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II.19.) ESzCsM rendelet 1. sz. melléklete szerint vaknak vagy gyengénlátónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak vagy autistának minősül.
Az igényt a települési önkormányzat okmányirodáján lehet benyújtani formanyomtatványon, amihez csatolni kell orvosi szakvéleményt is.
Fontos tudni, hogy a jogosultat szállító jármű vezetője az igazolvány által nyújtott kedvezménnyel csak a jogosult szállítása esetén élhet!
(Lásd még: 218/2003. (XII.11.) Korm. rendelet, 1957. évi IV.tv. 62-67.§ és 1999.évi LXXXIV. Tv. 6.§.)

Egyéb, fogyatékossággal összefüggő, jövedelmi/vagyoni helyzettől független kedvezmények

Gépjárműadó-kedvezmény
Mentes a gépjárműadó alól (bizonyos feltételek mellett) a súlyos mozgáskorlátozott személy tulajdonában lévő, illetve a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú személyt szállító, vele közös háztartásban élő szülője/gondviselője. A gépjárműadó alóli mentességhez az igényt a települési önkormányzat adóosztályán lehet megtenni, mellé csatolni kell a mozgáskorlátozottságról szóló orvosi igazolást.
(Lásd 1991. évi LXXXII. Tv. 5-6.§, 9. és 18.§)

Személyi jövedelemadó kedvezmény
A különböző jogcímen szerzett jövedelmek összevont adóalapjának adójából nem kell megfizetni a családi kedvezményt, melyet a kedvezményezett eltartott után érvényesíthet a jogosult. A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, továbbá a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa. A családi adókedvezmény összegének meghatározása szempontjából az eltartottak létszámába a kedvezményezett eltartottakon kívül be kell számítani többek között azt a személyt, aki fogyatékos és szociális intézményi ellátásban részesül.
(Lásd a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. Tv. 40.§)

Akadálymentesítési támogatás
A súlyosan mozgássérült személy részére műszakilag akadálymentes lakás kialakításának többletköltségeire vissza nem térítendő állami támogatás. Az igényt a lakóhely szerint illetékes mozgássérültek egyesületéhez kell benyújtani, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségéhez címezve. Mellékelni kell hozzá a mozgássérültség fennállásáról szóló igazolást (pl. szakértői vélemény vagy a illetékes rehabilitációs szakrendelés orvosának szakvéleménye).
(Lásd 12/2001. (I.31.) Kormányrendelet 9.§)

Utazási kedvezmények
A helyközi közlekedésben utazó fogyatékos személynek 90 %-os jegykedvezmény, 90 %-os bérletkedvezmény, a helyi közlekedésben 100 %-os kedvezmény jár, ugyanakkor kísérőjét a helyközi közlekedésben 90 %-os jegykedvezmény, helyi közlekedésben 100 %-os jegykedvezmény illeti meg. A jogosultság megilleti
- azt a vak személyt, aki rendelkezik a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos szövetségének arcképes igazolványával, illetve igazolása van arról, hogy a vakok személyi járadékában részesül;
- a Siketek és Nagyothallók Országos szövetségének érvényes arcképes igazolványával utazó hallássérült személyt;
- azt a személyt, aki vagy aki után szülője/eltartója  magasabb összegű családi pótlékban részesül;
- a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Tv. alapján fogyatékossági támogatásban részesülő személyt;
- illetve a felsorolt személyekkel együtt utazó személyt.
Az igényt a Magyar Államkincstár megyei területi igazgatóságain kell benyújtani.
(Lásd 85/2007. (IV.25.) Korm. rendelet 8.§)