Kirobbant a területi vita az Állatkert és a Nagycirkusz között
Szemet vetett a szomszédos Állatkert területére a Fővárosi Nagycirkusz.
Több sajtóhírben is megjelent az az elképzelés, amely szerint letennének a Fővárosi Nagycirkusz korábban tervezett elköltöztetéséről, és inkább helyben bővítenék, méghozzá a szomszédos Fővárosi Állat- és Növénykert területének rovására. Ez a szándék az Állatkert szempontjából igen rossz emlékeket idéz, és teljesen ellentétes az eddigi, kormányhatározatokban és közgyűlési döntésekben is megfogalmazott kormányzati és fővárosi szándékokkal, illetve azzal, ami a kultúrállamokban világszerte tapasztalható – írja közleményében a Fővárosi Állat- és Növénykert.
A Fővárosi Nagycirkusz jelenlegi telkét az Állatkert területéből hasították ki annak idején. Az elmúlt években azonban az Állatkert vezetése erős törekvést érzékel a Nagycirkusz részéről újabb állatkerti területek megszerzésére. Ennek egyik következménye, hogy az Állatkert által 2018-ban kialakított fedett lovarda használatát a kert – akarata ellenére – már korábban kénytelen volt átengedni cirkuszi célokra. Azonban a Fővárosi Nagycirkusz mostani törekvése, miszerint az Állatkert rovására kíván tovább terjeszkedni, még azzal a korábbi, kormányhatározatban szereplő tervvel is ellentétes, amely szerint a Fővárosi Nagycirkuszt új, tágasabb területen fejlesztenék tovább Nemzeti Cirkuszművészeti Központtá, területét pedig visszakapná az Állatkert.
Arról szó sem volt eddig, hogy a fejlesztésre az Állatkert területének rovására kerülne sor annál is inkább, mivel az Állatkert fejlesztéséről is kormányhatározat rendelkezik.
Az Állatkert fontos közhasznú funkciót lát el
Mint írták: Napjaink korszerű állatkertjeinek, így a Fővárosi Állat- és Növénykertnek is fontos társadalmi missziója van. Nemcsak szórakoztatnak, nemcsak természetközeli szabadidős programot biztosítanak a nagyközönségnek, hanem jelentős szerepük van az oktatásban, a környezeti nevelésben, a környezettudatos szemlélet formálásában, sőt a természetvédelemben és a veszélyeztetett fajok megőrzésében is. A rengeteg közhasznú funkción túl az sem elhanyagolható tény, hogy az Állatkert az ország leglátogatottabb kulturális intézménye, belépőjegyes turisztikai attrakciója. A tavalyi évben a Fővárosi Állat- és Növénykertet több mint 1,1 millió látogató kereste fel, amely nagyságrendekkel több, mint a Fővárosi Nagycirkusz látogatottsága.
Állatkerti szakma véleménye
Az állatkerti szakma egyébként világszerte távolságot igyekszik tartani a cirkuszoktól, elsősorban az állatkerti és a cirkuszi állattartás eltérő céljai, körülményei, eszközei és filozófiája miatt.
A vezető nemzetközi szakmai szervezetek, mint amilyen az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (ennek tagja Budapesti Állatkert is), kifejezetten kizáró oknak tartja, ha egy intézményben állatkerti és cirkuszi elemek együttesen léteznek. Az ilyen állatkertek nem vehetnek részt a nemzetközi tenyészprogramokban, és nem is tarthatnak ritka, veszélyeztetett fajokat.
Sok múlik a kormány-főváros egyeztetésen
„Az állatkertek és a cirkuszok egészen másfajta intézmények, nem lehet őket összekeverni! Ráadásul a Budapesti Állatkert a világ egyik vezető állatkertje, nagyon fontos intézmény a közjó és a turizmus szempontjából. Tehát az Állatkert legalább annyira fontos, mint a Fővárosi Nagycirkusz, így biztosak vagyunk abban, hogy az annak rovására történő cirkuszi bővítés se a látogatóinknak, se a barátainknak nem tetszene”
– fogalmazott dr. Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója.
Majd úgy folytatta, hogy „nagyon örülünk, hogy párbeszéd folyik a kormány és a főváros között az Állatkert ügyében, hiszen a Biodóm befejezése is csak akkor lehetséges, ha egyetértés jön létre a két fél között. Fontos azonban, hogy az Állatkertre vonatkozó döntések az Állatkert bevonásával, az intézmény sajátos szempontjainak figyelembevételével történjen.”
Nyitókép: Fővárosi Állat- és Növénykert
