Középiskolai felvételi: Így tudsz segíteni a gyereknek az utolsó két hétben!

Nem kérdés, hogy a felvételi nemcsak anyagi terhet ró a családokra, hanem komoly lelki-mentális kihívást is jelent a gyerekek számára. Az írásbeli vizsga előtti utolsó két hétben már kevésbé az a kérdés, hogy mit lehet még gyorsan megtanulni, sokkal inkább az, hogyan tudja a gyerek a megszerzett tudását a vizsgadrukk közepette jól előhívni és alkalmazni.

Pánczél Róbert matematikatanár kérdésünkre elmondta: a felvételi vizsga sikere csak részben múlik a felkészültségen, legalább ennyire számít az is, hogyan tud a felvételiző a szoros idő alatt gyors és jó döntéseket hozni. „A matematika dolgozat alatt háromnegyed óra áll rendelkezésre tíz feladat megértésére és megoldására, ami gyakorlott felnőttek számára is hajszolt és idegőrlő kihívás” – fogalmaz. A gimnáziumi tanár szerint a sikeres felvételik (és dolgozatok) kulcsa az, hogy a gyerek stressztűrő képességét már előzetesen, alternatív módszerekkel is eddzük.

Perfekcionisták és halogatók

Két, egymástól eltérő tanulótípus különösen kitett az olyan kiélezett vizsgahelyzeteknek, mint amilyen a központi írásbeli felvételi.

Az egyik csoportba tartoznak a perfekcionista diákok, illetve azok, akik a szülői elvárások miatt tartós nyomás alatt állnak. Sok szülő nincs is tudatában annak, hogy jó szándékával milyen erős teljesítménykényszert helyez a gyermekére. Ezek a gyerekek gyakran rengeteget tanulnak, mégis előfordul, hogy a vizsgahelyzetben lefagynak, nem tudják kihozni magukból azt, amire képesek lennének.

A másik csoportba azok az amúgy jó képességű diákok tartoznak, akik rosszul készülnek a vizsgára, vagy a felkészülést halogatják. Addig tolják maguk előtt a tanulást, amíg az utolsó hetekben, napokban már nem tudják feldolgozni azt a tananyagmennyiséget, amely a sikeres vizsgához szükséges lenne.

A két csoport közös vonása, hogy a vizsga közeledtével egyre inkább elbizonytalanodnak a saját teljesítményüket illetően. A felvételi előtti időszakban a kudarctól való félelem tölti ki a gondolataikat. Még meg sem írták a vizsgát, de már előre végigjátsszák a legrosszabb forgatókönyvet: "Nem sikerül a felvételi, nem vesznek fel az álomiskolába, nem jutok be az egyetemre, nem viszem majd semmire az életben...”
A vizsgahelyzetben mindez gyakran önbeteljesítő jóslattá válik: a kudarctól való félelem valóban kudarchoz vezet.

Hogyan segíthetünk az utolsó két hétben?

A tanulás mellett (vagy inkább azzal párhuzamosan) érdemes a gyerek mentális felkészítésére is hangsúlyt fektetni. Az alábbi szempontok iránytűként szolgálhatnak, amelyeket minden szülő egyénileg a saját gyerekére szabhat.

1# Vizsgastratégia kialakítása

Ha eddig még nem volt tudatos vizsgastratégiátok, most mindenképp érdemes kidolgozni külön egyet a matematikára és külön a magyarra.
Szakértőink javaslata szerint hasznos, ha a gyerek a vizsga elején gyorsan átfutja az egész feladatsort, még akkor is, ha ez néhány perc időveszteségbe kerül. Így már az elején képet kap a feladatokról, az agya  tudat alatt dolgozni kezd rajtuk, és amikor visszatér egy-egy kérdéshez, kevésbé éri sokként.

Érdemes azzal a feladattal kezdeni, amely a legkönnyebbnek tűnik, majd fokozatosan haladni a nehezebbek felé – bár az autizmussal élő diákoknál a sorrend szerinti haladás nagyobb biztonságot adhat.
Fontos annak átbeszélése is, hogy ha egy feladat megoldása nem jut eszébe azonnal, nyugodtan lépjen tovább, és később térjen vissza rá. Figyelemzavar esetén külön stratégiát kell kidolgozni arra, hogy ez a visszatérés miként ne maradjon el.

Lehet ettől teljesen eltérő vizsgastratégiát is megbeszélni: a gyerek kezdhet a sok pontot érő feladatokkal is, de ezt csak akkor válassza, ha azok valóban jól mennek, és nem viszik el túlságosan az időt. Bármelyik stratégiát választjuk, ezeket jó alaposan beszéljük át a gyerekkel, pontosan úgy, ahogyan az edző teszi az élsportolóval verseny előtt.

2# A vizsga szimulálása

Ideális esetben már hetekkel korábban érdemes a szombati vizsgát "eljátszani" otthon. Szimuláljuk a vizsgát szombatonként ugyanabban az időben, amikor a valós vizsga is lesz. Pontosan minden ugyanúgy történjen, mint az igazi vizsgán. Rengeteg értékes tapasztalatot gyűjthetünk ilyenkor is. (Szorít a ruha, megéhezik a gyerek, vastag a toll, nem írja fel a nevét a lapra). A rendszeres, időre kitöltött próba-feladatlapok segítenek abban, hogy a gyerek megtapasztalja a vizsga ritmusát, megérezze a vizsga időkereteit. Ha ez eddig elmaradt volna, akkor legalább az utolsó két hétben szimuláljuk a vizsgát – ezzel a gyerek magabiztosságot nyer, a vizsgahelyzet már valamennyire ismerős lesz számára.

3# Tipikus hibák tudatosítása

Beszéljük át, hol szokott a gyerek hibázni: elszámolás, figyelmetlenség, feledékenység. Pontok múlhatnak egészen apró részleteken. Beszéljük át közösen, hogyan lehet ezeket a hibákat előre kivédeni.

4# Készítsük fel mentálisan a gyereket

És ezek után jön csak a feladat, hogy a vizsgadrukkról beszéljünk! Fontos, hogy a gyerek megértse, hogy az előzetes félelme is majd a vizsgapánik természetes lelki állapot. Minden felvételiző diáktársa hasonló feszültséggel ül majd be a terembe. Egyszerű légzéstechnikák, például az elnyújtott kilégzés, a dobozlégzés vagy a „333-technika” pillanatok alatt képesek csökkenteni a stresszt közvetlenül a vizsga előtt is. Ne csak a vizsga napján, hanem már korábban is gyakoroltassuk ezeket a gyerekkel.

5# Pozitív belső hang

Érdemes tudatosan korrigálni a gyerek negatív kijelentéseit. Az „Úgysem fog sikerülni” megjegyzésre reagáljunk azonnal, és helyette hangozzon el az, hogy „Felkészültem, képes vagyok rá”. Ezeket a mantrákat akár az ágy fölé is kiragaszthatjuk. További szakértői tanácsok itt az "Úgysem fog menni" típusú mondatok kezelésére.

6# Összehasonlítgatás helyett önfókusz

A gyerekek, különösen a lányok hajlamosak magukat összehasonlítani azokkal, akik "okosabbak", többet készültek, külön előkészítőre jártak. Most nem mások teljesítménye számít. Segítsünk a gyereknek abban, hogy arra figyeljen, hogy ő maga mennyit tett a sikeres vizsga érdekében. Soroljuk fel a sikereit, eddigi érdemeit, mindazt, amiben különösen jó. Az önbizalom vizsga előtt aranyat ér.

7# Mozgás a vizsga előtti napokban

Legalább az utolsó napokban már ne újabb feladatlapokkal terheljük a gyereket. Ha lehet, akkor sétáljunk ki együtt a legközelebbi erdőbe. A sport komoly hatással bír a koncentrációra és a memóriára. A mozgás, a friss levegő, a téli táj nyugalma kifejezetten jót tesz az amúgy is túlfeszített idegrendszernek, csökkenti a stresszért felelős kortizol-szintet, és mélyebb, pihentetőbb alváshoz vezet. Ezt a fontost lépést sokan elbagatelizálják, holott rengeteget segít.

8# Korai lefekvés és alvás, alvás, alvás

A versenysportolókhoz hasonlóan a gyerek alvásritmusát is időben érdemes beállítani, hogy a vizsga napján kipihenten érkezzen. Az agyunknak általában körülbelül két óra kell ahhoz, hogy teljesen éber állapotba kerüljön, tehát a vizsga napján is időben, két-három órával korábban kelljen fel, étkezzen megfelelően, igyon eleget, hogy a lehető legjobb szellemi teljesítményt nyújthassa. Ideális alvásidő gyerekeknél ebben a cikkben.

9# Pozitív szülői hozzáállás

Szülőként figyeljünk arra mi is, hogyan beszélünk a vizsgáról, milyen szavakat használunk. Hallgassuk meg a gyereket ítélkezés nélkül, és erősítsük meg abban, hogy a szeretetünk nem a pontszámoktól függ. Az önbizalom erősítése ilyenkor rengeteget számít.

10# A nyomás csökkentése

Még akkor is, ha eddig hajtottuk a gyereket, az utolsó időszakban már ne tegyük. Mi szülők is kerüljük az összehasonlítást és legfőképpen a túlzott elvárásokat. Tudatosítsuk magunkban azt is, hogy mi az, ami a gyerektől reálisan elvárható. Fontos felismernünk, hogy nem ezen az egyetlen vizsgán múlik a gyerek jövője, az hogy „mire viszi majd az életben”. Sokkal inkább azon, hogy érzi-e támogatásunkat, bármi is lesz majd az eredmény.