Többet tud a gyerek, mint sejtenéd: így beszélgess vele az orosz-ukrán háborúról
Valószínű, hogy tele van a gyereked kérdésekkel az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban. Így beszélgess vele a témáról.
Gyerekeknél az orosz-ukrán háború kérdését legegyszerűbb lenne szőnyeg alá söpörni. Kicsi még, nem neki való a téma, és minket közvetlenül nem érint. Mégis hall róla. Látja a menekülteket a városban, hallja a Híradót, amikor azt hiszitek, nem figyel oda. Már óvodában is elég egyetlen jól értesült csoporttárs, és az összes négyéves tisztában lesz a helyzettel annyira, hogy halálra rémüljön, ha a szülei nem segítenek neki helyre tenni a fejében az információkat.
A nagyobbak esetében a kérdés pedig egyszerűen kikerülhetetlen. Fent vannak a közösségi oldalakon, videókat néznek, összeolvasnak fűt-fát - sajnos nem is mindig a legmegbízhatóbb forrásokból. Ha a te kis- vagy nagykamaszod is időnként elképesztő butaságokat mond a témával kapcsolatba, ne ijedj meg: mindez jó lehetőség arra, hogy segíts neki a helyes médiafogyasztási szokások és a kritikus gondolkodás kialakításában.
Helyesen beszélgetni persze csak akkor lehet a témáról, ha te magad is józanul, pánik nélkül tudsz hozzáállni, és ha meg tudod különböztetni az álhíreket a valódiaktól.
5 tanács a szakértőktől, hogyan beszélj a gyerekeddel a háborúról
A Very Well Family oldalán szakértők összegyűjtötték, mire kell figyelned akkor, ha a gyereked felhozza a háború témáját, vagy ha te magad érzed úgy, hogy beszélgetni kellene erről.
1. Mindig az életkornak megfelelően tálald a témát
Egy óvodásnak elég annyit mondani, hogy ilyen sajnos előfordul a világban, de mi szerencsére biztonságban vagyunk, egy nagyobb gyereket azonban nem lehet ennyivel megnyugtatni. Egy érdeklődő 11-12 éves már bonyolultabb történelmi, politikai összefüggéseket is megért. Ilyen életkorban már az is előfordulhat, hogy olyasmit kérdez, amire te magad sem tudod a választ, ilyenkor nyugodtan tanácsold neki, hogy a megfelelő forrásokból nézzen utána a témának.
2. Segíts neki az álhírek felismerésében
Magyar nyelven is rengeteg félrevezető információval találkozhat a gyerek az interneten, ha pedig angolul is olvas, az álhírek és propagandaanyagok tárháza kimeríthetetlen. Előfordul olyan is, hogy egyébként valós hírből von le helytelen következtetést: a 12 éves fiam például abból a hírből, hogy Kárpátaljáról eltűnhet a magyarság, valahogy arra jutott, hogy Kárpátalját vissza fogják csatolni Magyarországhoz… Tanítsd meg neki, egy hír nem lesz automatikusan igaz attól, hogy a neten megjelent, és hogy vannak oldalak, amelyek direkt az álhírek közzétételéből élnek.
3. Kérdezz!
A gyerekkel való beszélgetésben most is fontos, hogy hagyd őt beszélni: vagyis kérdezz! Persze nem számon kérően vagy erőltetetten, de ha szóba hozza a témát, kérdezz vissza, mit tud róla, és neki mi a véleménye az egészről.
4. Hangsúlyozd ki, milyen sokan segítenek!
Ne csak a szörnyűségekre koncentrálj, hanem mondd el azt is, milyen sok ember segít a menekülteknek. Állítsatok össze csomagokat, amit bevihet az iskolába vagy a helyi központba, ahol ezeket gyűjtik és elosztják. Apróság, de mégis sokat jelent, ha úgy érzi, ő is tehetett valamit azért, hogy kicsit jobb legyen a világ.
5. Korlátozd az bejövő információmennyiséget!
Inkább kisebb gyerekek esetében fontos, hogy figyelj oda, mit lát és hall a háborúval kapcsolatban. Sok családban megy a tévé egész nap, a felnőttek szinte oda se figyelnek, a gyerek azonban szivacsként veszi fel az információkat, amelyeket utána nem feltétlenül képes egészséges módon feldolgozni. Figyelj oda, hogy lehetőleg ne lásson, túl direkt, agresszív képsorokat, vagy olyasmit, ami nagyon megijesztheti.
Forrás: Verywellfamily.com
Fotó: Gettyimages.com
