Szülő- és gyereknevelés

Tilos lenne kitenni a gyerekeket a politikai pedofíliának!

Minden harmadik nagyvárosi polgármesterjelölt használ gyerekeket a politikai üzeneteihez – erről mondta el véleményét Gyurkó Szilvia a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vezetője az ATV Start műsorában.

A politika pedofília fogalma azt takarja, amikor a politikusok gyerekeket, akár a saját gyerekeiket tudatosan használják fel ahhoz, hogy jobb színben tűnjenek fel a választók előtt, és adott esetben ezzel manipulálják a közvéleményt.

A gyermekjogokkal foglalkozó Hintalovon Alapítvány útmutatója szerint nagyon széles a skála, hogy mi számít ténylegesen politikai pedofíliának.

Például egyáltalán nincs rendben, ha egy játszótéri átadáson lefotózzák a megjelent gyerekeket is, és a kép a politikus közösségi oldalára kerül. Ahogy iskolában, óvodában sem megengedett a diákokkal, óvodásokkal közös fotózáskódás, és az sem, ha egy politikai eseményre gyereket szerepeltető programokat szerveznek. Sőt, még az is politikai pedofíliának számít, ha egy politikus a saját gyerekével közös fotókat oszt meg a kampányban a politikusi oldalán.

Gyerekek tárgyiasítása

A Népszava 127 politikus közösségi oldalát vizsgálta, és arra jutott, hogy minden harmadik nagyvárosi polgármester jelölt használ gyerekeket a politikai üzeneteihez.

– Amikor a gyerekeket biodíszletként használják, tárgyiasítják őket, tudni kell, hogy később emiatt őket bántás érheti, csúfolódás, akár iskolai zaklatás áldozatai lehetnek, pusztán azért, mert a nyilvánosság előtt szerepeltek – magyarázza a szakértő. A gyerekek tárgyiasításával szerinte az az egyik baj, hogy bár úgy tűnik, a politikus figyel a gyerekekre, fontos számára a gyerekek ügye, de azzal, hogy a gyerekeket a kirakatba tesz, az ügy máris látszatintézkedéssé válik.
– Azok a gyerekek, akik kint állnak a színpadon, például tartanak egy zászlót, átvesznek egy ajándékcsomagot, ők valójában asszisztálnak a politikus kampányához, jelen vannak ugyan, de ilyenkor nem valódi részvétel történik.

Mi a valódi célja a politikusnak?

– Ha egy politikusnak az a valós célja, hogy egy oktatási intézménynek fejlessze a körülményeit, akkor nem feltétlenül kell bemutatni a gyerekeket is, hiszen be lehet mutatni a felújított homlokzatot, az új kazánt, bármit anélkül, hogy a gyerekek megjelennének a képsorokon – teszi hozzá.
– Ha pedig valaki azt szeretné sugallni magáról, hogy én egy családbarát politikus vagyok, akkor éppen azért kellene jobban odafigyelni arra, hogy ezeknek a gyerekeknek a digitális lábnyomát tovább már ne növelje. Ráadásul nagyon sok esetben a szülő nem is járult hozzá a szerepléshez, sokszor csak utólag tudja meg, hogy a politikus egy intézményben kampányolt, átadott Mikulás-csomagot vagy fölavatott valamit – mondja Gyurkó Szilvia.

Gyerekek öncélú ügyek mögött

Gyurkó Szilvia a kiszolgáltatottságról is beszélt. Sok esetben lehet arról hallani, hogy egy adománynak, támogatásnak feltétele az, hogy utána arról fotó vagy felvétel készülhessen. – Benne vagyunk egy olyan össztársadalmi játékban, ahol gyakorlatilag mindennek a nyilvánosság előtt kell zajlania ahhoz, hogy az emberek elhiggyék a megtörténtét – hívja fel a figyelmet.
Gyurkó Szilvia szerint nem elég csupán a politikusokról beszélni, ugyanúgy meg kell említeni a szülőket is, akik kiposztolják a gyermekeik fotóit a közösségi médiában, vagy beszélhetünk a reklámokról, ahol a mosóportól kezdve a bicikli reklámokig nagyon sok mindent a gyerekekkel hirdetnek. A szakértő szerint ezzel az a fő gond, hogy 2024-ben nagyon mást jelent a médianyilvánosság, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt, mert tudjuk, hogy ezekkel a fotókkal utána bármi megtörténhet a "dark weben".

Az internet nem felejt

Alapvető kérdés a szakértő szerint mindig az, hogy azok a gyerekek, akik médianyilvánosság előtt szerepelnek, ők vajon tudják-e, hogy miben vesznek részt, milyen ügyben adják az arcukat, milyen kontextusban jelennek meg. A politikai jellegű tartalmak esetén még nagyobb a kockázata annak, hogy olyan kommentekkel, olyan megosztásokkal, olyan következményekkel járnak ezek a megjelenéseknek, amelyekre a gyerekeket az esetek nagy részében még csak fel sem készítik – például a szülők, akik maguk sem tudnak a médiamegjelenésről. – Az internet nem felejt, ami most megtörténik, annak 5-10-15 év múlva jelentkeznek a következményei. Mi lesz, ha a fiatal felnőtt első munkahelyén felfigyelnek egy fényképre, és azért utasítják el az adott munkahelyről, mert egy rendezvényen részt vett – utal az esetleges káros következményekre Gyurkó Szilvia.

Jó gyakorlatok

Európában a civil szervezetek sok jó megoldás közül válogatnak. Van olyan szervezet, aki a mesterséges intelligencia által generált fotókat használ, ha gyerekfotót, gyerekről készült illusztrációt szeretne a kampányához felhasználni, míg mások grafikai megoldással operálnak.
Egy biztos: nagyon határozottan elindult az törekvés, amelyben a gyereket olyan életkorban, olyan helyzetben, amit ő még nem tud felmérni, ahol nem valódi a hozzájárulása ahhoz, ami történik, azt ne tegyük – véli a gyermekjogi szakember.

Fotó: Freepik

Hasonló tartalmakért iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre!
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás