Tanítsd meg gyermekednek, hogyan legyen jó barát – Milyen érzés egy gyerek számára az igazi barátság?

A szocializáció csecsemőkorban kezdődik, amikor a kisbabák sírnak, mosolyognak és kiabálnak, jelezve ezzel gondozóik felé. A barátság ezekből a korai kifejezésekből fejlődik ki természetes módon, mert a felnőttek nem mindig szánnak időt arra, hogy elmagyarázzák ennek koncepcióját a gyerekeknek, amíg azok meg nem élik az első harcot, konfliktust vagy szakítást.

"A „barátság” szó használata kisgyerekkorban segíthet jobban megérteni önmagukat és társaikat"- mondja Molly O’Shea gyermekorvos.

A felnőttek már 9 hónapos kicsikkel is elkezdhetnek beszélgetni a más gyerekekkel való barátságról, és így jobban megértik majd, mi az a barát, amikor 2–3 éves korukban társas interakciókba kezdenek.

Az életkornak megfelelő nyelv használata a barátságról elengedhetetlen – az egészen apróknak nincs meg sem a szókincse, sem érzelmeiknek olyan fokú megértése, mint egy idősebb gyermeknek.

Alább néhány szakértő tippjei, hogyan beszéljünk gyermekünkkel a barátságról:

Használjuk a „osztozni” szót a barátság magyarázatához

Amint egy gyermek belép az óvoda, majd az iskola kapuján, azonnal együttműködőbbé válik a játékokban. Ezáltal beszélhetünk a barátságról arra építve, amelyet a gyerekek már megtanultak: mit is jelent az, hogy valamit megosztunk a másikkal, egymással.

"Megosztjuk a mosolyunkat, az időnket és a játékainkat" - mondja Sherry Kelly, klinikai pszichológus. "Magyarázd el gyermekednek: A barát az, akivel szívesen dolgozunk együtt, akivel közösen fedezünk fel dolgokat, akivel jól érezzük magunkat és együtt növekedünk."

Amikor a gyerekek középiskolás korba lépnek, elkezdik megosztani az érzéseiket, például, hogy idegesek valami miatt, ami otthon zajlik.

Tinédzserkortól kezdenek leválni szüleikről, gondozóikról, és olyan barátokra van szükségük, akik őszinték velük, miközben az új frizurától kezdve a romantikus kapcsolatokig mindenfélében kísérletezgetnek és meg is beszélhetik azt egymással.

Magyarázd el gyermekednek, hogy egy barát olyan valaki kell legyen, akivel önmagad lehetsz - ajánlja Dr. O’Shea.

Tudja, mikor kell irányt mutatni és mikor közbeavatkozni

Az igazi barátok kihozzák egymásból a legjobbat. Valami ilyesmit mondhatunk a gyerekeinknek: "Amikor valamit játszol valakivel, fontos, hogy mit kommunikál óvónénid, tanárod: Azt mondja, hogy jó, amit csinálsz vagy nem, mert bajba kerülsz miatta?" ez segíthet a gyerekeknek eldönteni, hogy az adott barátság jót hoz-e ki belőlük vagy sem.

Ha gyermeked együtt van valakivel, kérdezd meg utána, hogyan érezte magát. Rákérdezhetünk a tizenéveseknél is erre, hangsúlyozva, hogy a barátságnak kétirányúnak kell lennie, mit profitál ő és mit a másik a kapcsolatból - mondja Dr. O’Shea.

Amint a kisgyermekek elkezdenek másokkal játszani, problémáik lesznek, amikkel hozzád fordulhatnak. Próbálj ellenállni a kísértésnek, hogy mindent azonnal meg kell oldani, "javítani" helyettük.

"Az első-két alkalommal, amikor a gyereked panaszkodik valamiről, ami egy barátjával és vele történt, jó, ha csak meghallgatod őt és azt mondod:" Mit gondolsz, mit kéne legközelebb ilyen esetben tenned? "- mondja Dr. O’Shea. Ez a kérdés megerősíti gyermekedet abban, hogy maga vegye irányítása alá barátságának alakulását.

Ha kisgyermeked többször is hozzád fordul segítségért, mondj valami ilyesmit neki: "Mit gondolsz, miért nem tudtátok még mindig megoldani a problémátokat?" - ajánlja Dr. O’Shea. "Ha nem tudnak zöldágra vergődni, akkor kérdezd meg tőle:" Mitől jó barátod? Miért akarsz vele barátságban maradni? " Készítsen gyermeked egy táblázatot azokról a jó tulajdonságokról, amelyekkel barátja rendelkezik, és azokról is, amelyek nem tetszenek benne és nézze meg, melyik hangsúlyosabb, fontosabb, több.

A szakértők egyetértenek abban, hogy fontos, hogy ne tegyünk szavakat a gyermekek szájába. "Tanulunk a hibáinkból" - mondja Dr. O’Shea. "Fontos, hogy a szülők megengedjék gyerekeiknek, hogy sérüljenek az érzéseik, majd felépüljenek ebből, és maguk találják ki, hogyan lehet igaz barátságot kötni, ami konfliktusokkal, összeveszésekkel és kibéküléssel is jár, mégis többet ér, mint sok felszínes (gyerek)kapcsolat."

Ennek ellenére vannak olyan esetek, amikor be kell avatkozni a barátságokba. Ha gyermekedet zaklatják, bántalmazzák, ha szorongás vagy depresszió tüneteit mutatja, vagy ha valaki drogokkal vagy alkohollal próbálja befolyásolni, akkor komolyabb szülői jelenlétre van szükség.

Legyél mindig elérhető gyermeked számára, ha azt szeretnéd, hogy bízzon benned, és hozzád forduljon problémáival. "Mondj valami ilyesmit neki:" Tudom, hogy még mindig fontos neked ez a barátság, de engem elkeserít, hogy ilyen szomorúnak, csalódottnak látlak. Tarthatnátok egy kis szünetet, helyette csináljuk ezt / menjünk el ide…" - ajánlja O’Shea.

Tanítsd meg gyermekednek, hogyan legyen jó barát

Nemcsak azt akarjuk megtanítani a gyerekeknek, hogy egy barátnak a legjobbat kell kihoznia belőlük, hanem azt is, hogy ők is a legjobbat hozzák ki barátaikból. Az első lépés, amelyet csecsemőkorától kezdve meg lehet tenni az az, hogy jó példát mutatunk nekik.

Például kerüld el, hogy gyermekeid előtt negatívan beszélj vagy bíráld barátaidat, helyette azt láthassák, hallják, ahogy gratulálsz nekik az előléptetéshez, sikereikhez.

Kisebb gyermekeknél erősítsük a jó viselkedést. Mondhatsz például ilyet: "Nagyon szuperül segítettél Katit megvigasztalni, amikor leesett a csúszdáról" - javasolja Dr. O’Shea. Dicsérheted a gyerekeket a testvérekkel, sőt a háziállatokkal való bánásmódjukért is. Bátorítsd a kedvesség és az empátia gyakorlását, ahogy gyerekeid egyre idősebbek lesznek, például küldjenek üzenetet beteg barátjuknak, vagy csak úgy lepjék meg őket valami aprósággal.