Százezreket érint az SNI-s gyermekek nevelése, a családok gyakran magukra maradnak
Az elmúlt 20 évben több mint 40%-kal nőtt a sajátos nevelési igényű gyermekek száma Magyarországon, amely önmagában egy megdöbbentő adat. Az SNI-s gyerekek számának drámai növekedése csak részben magyarázható az állapotfelmérési eszközök fejlődésével. Többek között ez a téma is terítéken volt azon a szeptemberi szülő-fejlesztő pedagógus találkozón, ahol a résztvevők megvitatták az SNI-s gyermekek nevelésének és korai fejlesztésének legaktuálisabb kérdéseit.
A 2023/2024-es tanévben összesen 104 865 óvodás, általános iskolás és középiskolás tanuló volt sajátos nevelési igényű. Pozitív fordulat, hogy napjainkban több gyermeket küldenek el vizsgálatra, de szakértők szerint más tényezők is, például a túlzott digitális eszközhasználat is hozzájárulhat a számok növekedéséhez.
Az SNI-s gyermeket nevelő családok köre több százezer fős, a rengeteg érintett ellenére mégis nagy információhiány tapasztalható. A szakértők szerint a szülők évtizedek óta ugyanazokkal a kérdésekkel, kétségekkel és bizonytalansággal érkeznek az ellátási rendszerbe. Az intézményrendszer és az érintettek sokszor nem ugyanazt a nyelvet beszélik.
Ezek a problémák hívták életre a sajátos nevelésű gyermekek (SNI) neveléséről szóló szakmai és információs napot, a KidSpirit Fejlesztő Központ és az EduTech Hungary Zrt. az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar és Tanítóképző Kar, valamint az Országos Pedagógiai Szakszolgálat közösen szervezte programot. Az eseményen gyógypedagógusok, oktatási szakemberek és szülők, mintegy 300 résztvevő osztotta meg egymással tapasztalatait és közel harminc kiállító, köztük fejlesztőházak és az érintett családokat támogató szervezetek mutatták be tevékenységüket.
Sok a félreértés a SNI-vel kapcsolatban
A sajátos nevelési igény (SNI) egy, a köznevelési törvényben szereplő jogi gyűjtőfogalom, ami azt jelzi, ha egy gyermek vagy tanuló a nevelése során többletszolgáltatásra, például valamilyen fejlesztésre jogosult. Sajátos nevelési igényű az a különleges bánásmódot igénylő gyermek vagy tanuló, aki a szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral rendelkezik. Hivatalos diagnózist a Pedagógiai Szakszolgálat szakértői bizottsága adhat, akárcsak az SNI-től eltérő jogszabályi kategória, a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség (BTM) esetében.
Az érintett gyermekeket a gyakorlatban fejlesztő pedagógusok, gyakran gyógypedagógus végzettségű szakemberek segítik. A szülők, az óvoda vagy az iskola gyanúja esetén tehát a Pedagógiai Szakszolgálathoz kell fordulni, hogy egy komplex állapotfelmérés során megerősítsék vagy kizárják azt – foglalta össze Dr. Papp Gabriella, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar és Tanítóképző Kar dékánja.
EZ IS ÉRDEKELHET: Akár évek is eltelhetnek, mire egy autizmussal élő gyermek diagnózist kap!
"Papíros" gyerek – stigmatizáló kifejezések
A pontos fogalomhasználat azért lényeges, mert az összehangolódást segíti. Ha elnagyolt a megfogalmazás, előfordulhat, hogy nem tudják jól besorolni az érintett tanulót, aminek következtében lehet, hogy a hozzárendelt szakember sem feltétlenül megfelelő az igényeknek – tette hozzá Dr. Mlinkó Renáta, az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat igazgatója, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy el kell hagyni az olyan stigmatizáló kifejezéseket, mint „papíros” jelző.
Egyre több a magán fejlesztőház
A célirányos támogatáshoz azonban nem kódok és betűszavak kellenek, hanem az egyénről kell gondolkozni, ami lényegesen több mint egy tanuló iskolai teljesítménye – mondja Dr. Mlinkó Renáta. A képességek, készségek és teljesítmények spektruma összetett, az iskolai gyengébb teljesítménynek pedig rengeteg oka lehet. Fontos lenne, hogy mind a szülők, mind a társadalom lássa az árnyalatokat. A fórum visszatérő gondolata, hogy valójában minden gyermek sajátos nevelési igényű. Minden gyermeket az egyéni szükségletei szerint, megértéssel, empátiával, a neki legmegfelelőbb módon kell támogatni. Ebben segíthetnek a képesített szakembereket, gyógypedagógusokat foglalkoztató magánintézmények és fejlesztőházak, ahová azok az érintett családok fordulhatnak, amelyek már rendelkeznek szakvéleménnyel. Dr. Rétfalvi Flóra szerint a magánintézmények nagy előnye, hogy jobban testre szabható a terápiás folyamat és talán gyorsabban kaphatnak válaszokat a kérdéseikre és kétségeikre a szülők. Ezt a tendenciát támasztja alá, hogy egyre több központ nyitja meg kapuit.
Honnan tudja a szülő, hogy a gyermeke (korai) fejlesztést igényel?
Petrusán-Molnár Dalma tanácsadó szakpszichológus több mint tíz éve dolgozik felnőttekkel és gyerekekkel egyaránt, jelenleg is aktív óvodapszichológus. A Kölöknet kérdéseire elmondta:
az időben megkezdett komplex segítségnyújtás javít a gyermek állapotán, a család életminőségén, valamint nagyban elősegíti a későbbi közösségbe illeszkedést, a társadalmi integrációt. A gyermek fejlődésének a monitorozásában, szükség szerinti továbbküldésében a védőnőnek és a gyermekorvosnak komoly szerepe, felelőssége van.
"Korai fejlesztésre azoknak a 0-5 év közötti gyerekeknek van szükségük, akiknek a fejlődése eltér a velük azonos korúakétól. A célcsoportba a megkésett vagy eltérő fejlődésű, sajátos nevelési igényű gyermekek és családjaik tartoznak. A korai fejlesztés magába foglalja a család segítését, szűrést, komplex diagnosztikai vizsgálatot, gyógypedagógiai fejlesztést, tanácsadást, különböző terápiás szolgáltatásokat figyelembe véve a gyermek állapotát és a család körülményeit, valamint egyedi igényeiket" – hangsúlyozta.
Az SNI-s gyermek szülei gyakran magukra maradnak
A szakmai fórumon az érintett szülők nem csak résztvevőként, hanem véleményük és tapasztalataik megosztásával is képviselhették magukat. A szakértők szerint a szülőkre partnerként kell tekinteni, bevonni a döntéshozatalba – ennek alapja pedig csak a bizalom és tisztelet lehet. Ugyanakkor a szülői bevonáson túl beszélni kell arról is, hogy az érintett családok gyakran magukra maradnak.
Az SNI jogosultságot indokló diagnózis egy életen át kíséri a családot, az ezzel járó veszteségérzés és a nehézségek megterhelik a testvéri kapcsolatokat és a szülők párkapcsolatát is.
Az érintett szülők arra hívták fel a figyelmet, hogy a probléma feltárásától nem lesz rosszabbul a gyermek, viszont a felismerés teszi lehetővé, hogy időben megkaphassa a megfelelő segítséget.
Az első SNI információs és szakmai nap rávilágított arra, amit a szervezők és szakemberek korábban is sejtettek: széles körű tájékoztatásra és párbeszédre van szükség annak érdekében, hogy nagyobb legyen a megértés, elfogadás és az esetleges elakadások könnyebben kiküszöbölhetőek legyenek.
Fotó: 123RF
