Nem rossz, csak most nyílik ki előtte a világ: így kezeld a dacos gyereket
Kétéves kor körül új, eddig ismeretlen kihívások elé állítják a gyerekek a szüleiket. Hogyan lehet jól kezelni, ha a kisgyereknek hirtelen mindenről más lesz a véleménye, és mindent máshogy akar csinálni, mint ahogyan az szerintünk megfelelő lenne?
Csecsemőkorában még annyira egyszerű volt. Azt a ruhát vette fel, amit ráadtál, oda ment, ahova vitted, és nagyjából azt ette, amit elé tettél. Néha talán nem akkor aludt, amikor ideje lett volna, de ennél több ellenállást nem mutatott.
Valamikor másfél éves kora környékén azonban ez lassan megváltozik. Még ha ennyi idősen nem is igazán beszél, egy szót biztos, hogy jól ismer: NEM! Ha pedig ismeri, használja is lelkesen. Lassan azon kapod magad, hogy ez lesz a reakció az eddigi kedvenc ételeire, a délutáni alvás puszta említésére, és arra is, ha megpendíted, hogy lassan ideje hazaindulni a játszótérről. Mire eléritek a második születésnapját, magad előtt sem tagadhatod: nyakig elmerültetek a dackorszakban.
Korlátok és függetlenség
A kisgyerekkel a második évében nagyot fordul világ. Megtanul járni, nyílik az értelme, mindent fel akar fedezni – és közben korlátokba ütközik. Bármi izgalmas jut eszébe – megmászni a könyvespolcot, miszlik darabokra tépni, majd megenni a lexikont, a spenótot a falra kenni vagy a saját fejére borítani - , mindenre kategorikus NEM a reakció. Miközben pedig azt nem teheti, amit szeretne, rengeteg dologra kényszerítik, amit viszont ő nem akar: cipőt venni, asztalnál enni, pelenkát kicserélni, este lefeküdni. Csoda-e, ha a sok tiltás hatására azt tanulja meg, hogy leginkább a NEM kitartó ismételgetésével érhet célt?
„Micsoda? – teheted most fel a kérdést – akkor engedjem törni-zúzni, télen mezítláb járni, és hagyjam napokig a piszkos pelenkában, hogy szegény ne érezze azt, hogy csak tiltakozással érheti el, amit akar?” Erről természetesen szó sincs. Az élet tele van korlátokkal és kötelezettségekkel, amelyeket már egy kétévesnek is el kell fogadnia. Ezek elfogadtatása azonban nem megy egyszerűen – a Child Development című folyóiratban megjelent kutatás szerint a 2-3 évesek óránként 20-25 alkalommal mondanak ellent a szüleiknek.
Tippek dacos gyerekek kezeléséhez
A dackorszakot elkerülni nem lehet, és nem is érdemes, fontos lépése ugyanis a személyiség fejlődésének. Néhány módszer azonban segíthet, hogy könnyebben vészeljétek át ezt az időszakot.
Fogalmazz pozitívan!
Amennyire megoldható, a mondandódat próbáld meg a nem szó használata nélkül megfogalmazni. Egyszerűbben szólva: ahelyett, hogy arra hívnád fel a figyelmet, mit ne csináljon, domborítsd ki azt, mit csináljon helyette. „Ne szaladj el!” helyett jobb, hogy „Gyere vissza”, „Ne nyúlj hozzá!” helyett az „Engedd el.” A kicsi maga is kevesebbet fog nemet mondani, ha ritkábban hallja ezt a szót.
Magyarázd meg a kéréseidet!
A hároméves Olivér nagyon szeret mászókázni, de hajlamos rá, hogy a tetejére érve sírva fakadjon, amiért nem tud lejönni. Édesanyja korábban ilyenkor gond nélkül leemelte, de már hét hónapos várandós, és se mászni, se emelni nem tud. „Elmondtam neki, hogy a baba miatt nem tudok már jól mozogni, ezért most neki kell megoldani a feladatot. Megértette, és lemászott.” – meséli az anyuka.
A gyerekek nagy része belátó. Ha megokolod a kéréseidet, meg fogják érteni, miért van rájuk szükség.
Nevettesd meg!
Könnyebben megy a fogmosás, öltözködés, ha énekeltek vagy mondókáztok közben, a nemszeretem ételek pedig hamarabb lecsúsznak, ha vicces módon vannak elhelyezve a tányéron. A mosolyra fakasztott gyerek hamar elfelejti a tiltakozást, és boldogan megteszi azt, amihez egy perce még semmi kedve nem volt.
A jó viselkedést jutalmazd, ne a rosszat!
Emberileg teljesen érthető, ha jobb meggyőződésed ellenére megveszed a kért nyalókát a boltban, csak ne legyen hiszti, hosszú távon azonban nem kifizetődő gyakorlat. Sokkal jobb, ha a jó viselkedést díjazod: megbeszélheted vele például, hogy ha nem követelőzik, otthon felragaszthat egy matricát. Ez a módszer sok más helyzetben – rendrakás, tömegközlekedés stb. – is működőképes.
Készülj fel a nehéz helyzetekre!
Te ismered a gyerekedet, és tudod, milyen helyzetek váltanak általában ki tiltakozást belőle. Van, aki a lefekvés ellen küzd, más az autózás ellen, van, akivel a bevásárlás a katasztrófa, és sok kisgyereket a játszóterezés fordít ki önmagából. Próbáld meg gondolatban eljátszani a szituációt, külön felkészülve a nehéz pillanatokra, és tervezd meg a reakcióidat, hogy minél ritkábban szakadjon el a cérna.
Fotó: Getty Images
