Nem nevelési hiba, ha a gyerek szuperérzékeny! Mi az a szuperérzékenység?

Amikor elkezdtem a coachinggal foglalkozni önmagam érdeklődési körét és erősségét megtalálva, ötvözve, már a kezdetektől a szülők voltak a célcsoportom. A tanulmányaim ebben a két évben a családkonzulens képzésen is megerősítettek, hogy gyakran nem a gyermeket kell kezelni, hanem a szülők hozzáállásán változtatni, tudását bővíteni, szemléletét formálni, mert meghatározó, hogy miként tekintenek a gyermekükre, milyen környezetben növekednek, milyen mentális állapotban vannak a szüleik.
 
A szuperérzékenység nagymértékben érint engem és a gyermekeimet is. Nem skatulya, kategóriaként tekintek erre, hanem az önismereti utam részeként, ami a kezembe ad megoldókulcsokat is. Az ügyfeleim magas százaléka szintén érzékenyebb típus. Dr. Kövesdi Eszter pszichológus, PCC coach a szuperérzékenységről tartott továbbképzésén azt mondta, amiben magam is hiszek, hogy a szuperérzékeny emberek számára a coaching beszélgetés olyan, mint a virágnak a víz, kivirágoznak tőle.

Azért tartom fontosnak a témát, mert ennek ismeretében családkonzulensként lehet edukálni az ügyfeleket és segíteni őket ezzel elfogadással együtt élni, erőforrásként használni.

Szenzoros intergrációs zavar, idegrendszeri éretlenség, szuperérzékenység

Megkülönböztetünk szenzoros integrációs zavart, szuperérzékenységet (személyiség típus) és idegrendszeri éretlenséget (fejlődési sajátosság). A tünetek lehetnek ugyanazok, de más áll a háttérben. Erről részletes online előadása található a neten Deliága Évának (Érzékeny gyerekek címmel). Emellett lehetnek egyedi tényezők is például korai születés, trauma. Mindig van egy hordozott génállomány és a velünk történt hatások által aktiválódik hol jobban, hol kevésbé.

Általában introvertáltabb emberekre jellemző, de nem kizárólag. Gyakran precíz, szöszmötölős, hosszasan elmolyoló típusok, jó megfigyelő képességgel megáldva. Időre van szükségük, hogy feloldódjanak új helyzetekben. Ismert közegben ugyanolyanok, mint bárki más (laza, beszédes, könnyed). Kisgyerek esetén akár 2 nap is kellhet neki, hogy feloldódjon egy új helyen, akár a nagyszülőknél, akiket régen látott.     

Gyakori viselkedés még, hogy ellenáll az új helyzeteknél, fél, megtorpan. Nem elfogadó közegben gyakran nevezik túlérzékenynek, mimózának. Nem szereti, ha figyelik, akár rosszabbul is teljesít ilyen esetben. Ha erőszak nélkül, pozitív ráhatással, biztatással a szülő kreativitásának, intuiciójának köszönhetően mégis megtapasztal új és jó dolgokat, azzal nő az önbizalma és a nyitottsága, bátorsága is. Rigidek, merevek, szabálykövetők lehetnek (néha már túlzottan is).

 
    • Például büdösnek, gusztustalannak mond ételeket, még akár hányhat is a szagtól.
    • Szúrja a ruha, durva az anyaga, zavarja a címke.
    • Az is lehet, hogy valami tegnap jó volt, ma már nem. Ez annak a hatása, hogy esetleg kevesebbet aludt, több egyéb inger érte aznap.

EZ IS ÉRDEKELHET: Családkonzultáció vagy családterápia - mi a különbség? Kinek van rá szüksége?

Kiszámíthatóság, napirend

Ezért fontos két elv a szuperérzékeny gyerekek nevelése tekintetében: egyszerűsítés és kiszámítható napirend. A felnőttek esetében is sok tudatosságra van szükségük stressz kezelésében, ebben pedig a mély önismeret segít. Ha nem tanulták meg, akkor felvállalni a nemet mondást és a konfliktusokat.

Úgy is mondhatjuk, hogy irritáló, túl sok a számára, ami történik vele. Nagy részletességgel, mélységében észlel dolgokat, észreveszi például a lakberendezési változásokat, és így hamarabb túltelítődhet. Fontos, hogy higgyünk neki! Nem kitalálja, nem manipulál, és ezáltal nem is hatásos az erőszak bármely formája (amúgy sem), hiszen nem tud másként reagálni, viselkedni.

Akik nincsenek tisztában ezzel, azok ítélkezhetnek felette, gyengének tarthatják. Azonban ez nincs így. Pont attól erős, ha vállalja a gyengeségeit, határait és megengedi magának az érzéseit. Természetes úgy, hogy önmagát és másokat nem bánt.

A szülő számára nagyobb kihívás ilyen gyermekkel élni, idegesítő, dühítő, frusztráló, nehéz lehet vele empatizálni, főleg, hogyha így a szülő is túltelítődik. Engedjük meg magunknak is ezeket az érzéseket. Nem alávetni kell magunkat, hanem ezzel együtt élni, kényszerítés nélkül. Ha biztonságot, biztonságos kötődést, szeretetet nyújtunk, magabiztosak vagyunk, akkor tudunk hatni a gyermekünkre.

EZ IS ÉRDEKELHET: Amikor csak a túlélésről szólnak a mindennapok! - Mit javasol a szakember?

Mit tehet a szülő?

Szülők részére a legfontosabb üzenetek:

1# elfogadni, hogy soha nem lesz olyan, mint a másik 80 százalék, amelybe akár beleeshet a saját testvére is. Elengedni az elvárásokat, amelyeknek soha vagy csak idővel fog tudni megfelelni. Mindenkinek hullámzó a teljesítménye. Függ attól, pihent-e eleget, bujkál-e benne betegség, mi történt vele aznap. Hajlamosak vagyunk a legjobb naphoz hasonlítani másokat és magunkat is és azt a teljesítményt elvárni, de ez irreális. Mindenkinek vannak napjai, amikor sérülékenyebb, elesettebb, több segítségre van szüksége.

2# elfogadni azt is, hogy ezek a kiborulások, ellenállások nem a mi nevelésünk miatt vannak, és nem tudunk mindig jól reagálni ezekre

3# ismerjük ki: mi okoz neki nehézséget. Ha csak bizonyos ruhákat hord, akkor abból venni több ugyanolyat és így megszüntetni a napi veszekedést. Ha megvan a korához illő testsúlya, akkor elengedni, hogy mit eszik és mit nem, adjunk vitamint is, egyen 1-2 gyümölcsöt, zöldséget és a többit bízzuk rá. Ezek a gyerekek gyakran kiválasztják szín, állag alapján az ételeket vagy van, ahol megeszi, van ahol nem. Ne legyen állandó téma az evés, a közös étkezés legyen jó hangulatú.

4# adjunk hitelt a szavának, higgyük el, amit mond, felnőtt a felnőttnek is

5# a család érzelmi szókészletének bővítése, akár MOODCARDS3 kártyák használatával, segít, hogy jobban kifejezzék magukat. Amennyiben a szülők fejlődnek ebben, úgy példamutatással átadják szókészletüket gyermekeiknek

6# amit el kell kerülni: az a minősítés, mert annak következménye lehet az alacsony önértékelés, negatív énkép

7# kiszámítható napirend

8# felkészítő kommunikáció vs. spontán helyzetek intuitívan (például, ha nem jönne be az oltásra, elég a váróban részletesen tájékoztatni, ha azt látjuk jónak)

9# ne bagatellizáljunk azzal kapcsolatban, ami vár rá (nem fog fájni az oltás)

10# a szülők találják meg az összhangot, nagyon sok vitát okozhatnak ezek a gyerekek. Informálódjunk, tanuljunk az érzékenységről együtt

11# védjük, óvjuk, mi vagyunk a felnőttek, a szülő tudja támogatni a gyermekét. Ő maga is érzi, hogy más, de értékesnek, jónak érezze magát. Ezért fontos, hogy megvédjük a túlingereltségtől, de adjunk neki lehetőségeket is.

Az érzékenyebb emberek, ha gyerekként elfogadást kapnak, maguk is empatikus felnőttekké válnak, sokan segítők (pszichológus, tanár, coach, orvos) vagy művészek lesznek, esetleg a precizitásukat használják majd mérnökként, szerelőként. Határtalan fantáziájuk, segítőszándékuk, különleges látásmódjuk értékes tagjává fogja tenni a társadalmunknak, ha szerető támogatást kap ehhez.

Szerző: Dayfly Krisztina család-lelkesítő, dayflykriszti.hu, Zárt Facebook csoport anyáknak
Fotó: Getty Images

Felhasznált irodalom:
Andrea Harrn: Mood cards, Eddison Books Ltd, 2015.
Chris Iveson, Evan George & Harvey Ratner: Brief coacing, Budapest, SolutionSurfers Magyarország, 2017.
Deliága Éva: Érzékeny gyerekek, In: Nyitott Akadémia, Auditorium, online előadás, letöltve: 2023. 03. 10.
Elaine N. Aron: Szuperérzékeny gyerekek, Sensum Donum, Budapest, 2014.
Elaine N. Aron: Szuperérzékeny szülők, Kulcslyuk Kiadó Kft., Budapest, 2022.
ICF nemzetközi coach szervezet továbbképzése, előadó: Dr. Kövesdi Eszter PCC coach, pszichológus, cím: Szuperérzékenység, online, 2021. 11. 16.
Robert Sherman & Norman Fredman: Struktúrált technikák pár- és casládterápiában, Budapest, Animula Kiadó, 1986.
Virginia Satir: A család együttélésének művészete, Konflitkus Bt., Budapest, 2018.