Nem csak a túlzott engedékenység lehet káros: a túl szigorú nevelés 9 jele

Elgondolkodtál már néha azon, hogy akár kicsit több szabadságot is engedhetnél a gyerekednek? Volt már olyan, hogy egy egész társaságban te képviselted a legszigorúbb nevelési elveket, és a te gyereked volt az, akinek a többiekhez képest semmit se volt szabad? Az alábbi lista segíthet a helyzet felismerésében: ha több pont is igaz rád, lehet, hogy néha érdemes lenne lazítanod egy kicsit.

1. Nem engedsz a szabályokból

A következetesség fontos a gyereknevelés során, sokan azonban hajlamosak a kelleténél komolyabban venni. Pedig a szabályok vannak a családért, és nem fordítva, ezért kivételes helyzetekben nyugodtan lehet engedni belőlük. Semmi gond nem történik akkor, ha olykor figyelembe veszed akár a gyerek aktuális hangulatát, akár más körülményeket, és nem ragaszkodsz foggal-körömmel az előre lefektetett szabályokhoz.

2. A gyereked sokat hazudik

A túlzott szigorban tartott gyerek hamar felismeri, hogy hazugság árán megmenekülhet a büntetéstől. Persze ha ilyenkor rajtakapják, a következmény csak annál súlyosabb, mégis úgy érzi, érdemes vállalni a kockázatot. Ne jussatok el arra a szintre, hogy a tőled való félelme erősebb legyen, mint a bizalom!

3. A gyereknek a társaihoz képest kevés dolgot szabad

Minden családban mások a szabályok, más az értékrend, az egyik szülőnek ez, a másiknak az fér bele. Ha azonban rendszeresen azon kapjátok magatokat, hogy te vagy az osztályban vagy a baráti társaságban az egyetlen, aki egy bizonyos dolgot nem enged meg a gyereknek, érdemes végiggondolni, hogy valóban értelme van-e ennek a komoly tiltásnak.

4. Nem bírod a gyerekes viselkedést

A gyerekek bizony elég gyakran idegesítőek. Felnőtt fülnek rossz vicceket sütnek el ezredjére is, visítva hahotáznak a vécézéssel és a testnedvekkel kapcsolatos kifejezéseken, hangoskodnak, bohóckodnak, rohangálnak. Egy felnőttnek ezt gyakran nehéz elviselni, de nem mindegy, hogyan reagálsz: elkönyveled a gyerekkorral együtt járó jelenségnek, ami akár még vicces is lehet, vagy türelmetlenül fojtod el csírájában az ilyen viselkedést.

5. Rossz véleményed van a többi szülőről

A túl szigorú szülők egyik általános jellemzője, hogy rendkívül rossz véleménnyel vannak a többiekről, akik meglátásuk szerint „nem nevelik” és túl lazán fogják a gyerekeiket. Miközben sajnos mindenkivel előfordul, hogy a másik szülőről nem túl hízelgő kép alakul ki benne, ha már szorongsz a többi család túlzott engedékenysége miatt, elképzelhető, hogy a hiba a te készülékedben van.

6. Kevés szabadideje van a gyerekednek

A szigorú szülők nem hagyják, hogy a gyerekük „haszontalanságokkal” töltse az idejét, és gondoskodnak róla, hogy a kicsi délutánjai is jól szervezettek legyenek edzésekkel, szakkörökkel, nyelvórákkal. A lényeg itt is a középút legyen: jó dolog, ha találsz olyan elfoglaltságot, amit a gyerek is élvez, de ha nincs ideje délutánonként a szabad játékra, akkor érdemes kicsit visszavenni a tempóból.

7. Nem engeded, hogy a gyerek a saját hibájából tanuljon

Nem kell mindig tiltásokkal megakadályozni, hogy a gyerek hibázzon: nagyon gyakran jobban jár az, akinek a szülei megengedik, hogy próbálkozzon, elbukjon és felálljon belőle. Jobban megtanulja a leckét a gyerek akkor, ha nem a külső tiltás, hanem a saját tapasztalata mondatja vele, hogy bizonyos dolgokat érdemes inkább elkerülni.

8. Folyamatosan fegyelmezed a gyereket

„Szépen ülj!”, „Ne dobolj az asztalon!”, „Ne szürcsöld az italodat!” – ha a gyerekkel közösen töltött időd nagy részében mást sem csinálsz, mint instrukciókat fogalmazol meg, azzal pont az együttlét örömétől fosztod meg magatokat.

9. Nem engeded, hogy a gyerek néha a saját útját járja

Mindenki fejében van egy elképzelés arról, ahogyan a dolgoknak szerinte működniük kell, akár olyan apróságokkal kapcsolatban is, hogy hogyan kell megfelelően összehajtogatni a ruhát, vagy mi az egyetlen helyes módja a fogrém kinyomásának – de szó lehet később világnézeti vagy értékrendbeli kérdésekről is. Akár hétköznapi, akár nagyobb volumenű dolgokról is van szó, nem biztos, hogy a te módszered vagy világlátásod az egyedül üdvözítő, és érdemes engedned, hogy a gyerek észszerű keretek között maga alakíthassa ki a véleményét ezekben a témákban.