Ne hagyjuk, hogy az ajándékozás mumusa beárnyékolja a szeretet ünnepét
A karácsonyi ajándékozás pszichológiája
Akár a nagy ajándékozások hívei vagyunk, akár apró, kézzel készült meglepetésekkel készülünk, karácsony környékén minden családban felmerül az ajándékozás témaköre. A bevásárlóközpontok már november eleje óta ontják magukból a karácsonyi hangulatot, emlékeztetve minket arra, hogy lassan itt az ideje elgondolkodnunk, mi kerül a fa alá. Segítve a tudatos ráhangolódást, összeszedtünk nektek néhány kutatási eredményt a karácsonyi ajándékozás pszichológiájáról.
Az ajándékozás fogalma már az ókor óta jelen van a társadalmunkban mint a státuszhierarchia fenntartásának, a kapcsolatok létesítésének és ápolásának eszköze. Azóta ez a jelenség olyannyira beleivódott társadalmunk működésébe, hogy bizonyos körülmények között nem csupán egy lehetőség, hanem elvárt norma az ajándékok adása vagy fogadása. Marcell Maus primitív és ősi kultúrák vizsgálata során három tényezőt különböztetett meg az ajándékozás procedúrájával kapcsolatban: az ajándékozás, az elfogadás és a viszonzás kötelezettségét. Nem csak azzal kapcsolatban vannak tehát szabályaink, hogy mikor kell megajándékoznunk másokat: egy ajándék elfogadásának és viszonzásának ugyanúgy fontos jelentősége van a társas kapcsolatok ápolása során.
Az ajándékozás egy kulturális, társadalmi és gazdasági élmény; anyagi és társas kommunikációs folyamat, ami minden emberi társadalom velejárója, a társas kapcsolatok fenntartásának, az érzelmek kifejezésének fontos eszköze. (Camerer, 1988).
A különböző kultúrák más és más módon gyakorolják az ajándékozást: a mexikóiak például szélesebb családi körben ajándékoznak, míg a franciák csak a legközelebbi családtagokkal; az angolok jellemzően a barátaikat is megajándékozzák, míg Kínában az idegenek közti ajándékcsere sem szokatlan.
Az ajándékok ünnepe
Nincs még egy ünnep, amely annyi félt vagy vágyott, jóleső vagy pokolba kívánt ajándékcserével járna, mint a karácsony. Az ünnepi készülődés nagyban megalapozza a tél kezdetének hangulatát, sőt, az üzletláncok, plázák tesznek róla, hogy már november elejétől téma legyen a karácsony. Ráadásul nem is aprózzák el: a kutatások szerint ugyanis minél intenzívebb karácsonyi hangulatot képes magából árasztani egy bolt, annál valószínűbb, hogy minket is magával ragad az ünnepi készülődés izgalma, és annál több pénzt hagyunk végül a kasszánál. Az ünnepi dekoráció ugyanis felidézi bennünk az elmúlt karácsonyok emlékeit is, a hagyományok iránti tisztelet és a nosztalgia érzése pedig sokszor elegendő ahhoz, hogy elérjen minket a karácsony szelleme akkor is, ha a naptár szerint még bőven ráérnénk. A hangulatot pedig nem csak látványelemekkel és dekorációval lehet fenntartani: egy kutatás szerint érdemes minden érzékszervünkre hatni, a karácsonyi zene és az ünnepi illatok ugyanis még inkább fokozzák vásárlási kedvünket ebben az időszakban. Marketing szempontból tehát minél hamarabb kikerülnek a boltokat díszítő gömbök és műfenyőágak, annál jobb – az már mellékes, hogy a hamar megkezdett ráhangolódás miatt sokunk belefárad, mire a tényleges ünnep napja eljön.
A cikk teljes terjedelmében a mindsetpszichologia.hu -n olvasható.
