Mindenki felelős a maga helyén gyermekeinkért!
Szakértőnk reflexiója a Napsugár óvodában történtekre.
Megdöbbentő írások, képek, vélemények olvashatók a médiában a kisgyermekek körében történő bántalmazásokról. Mindenki mondja a véleményét felháborodva, vádolva a hibákat elkövetőket, akik miatt megvalósultak a rémtettek, de az okokra senki nem gondol. Tünetek özönével árasztják el ismerőseiket, ismeretleneket, és duzzad a felháborodás. Rémisztés, hergelés, bűnbak keresése uralkodik, de a valós ok láthatatlan.
Eljutottunk oda, hogy kisgyermekek félelemben élnek, mert az őket körülvevő felnőttek jelzőrendszere nem működik megfelelően! A kiszolgáltatott gyermek védelme csak papíron létezik, törvényekben, rendeletekben, dokumentumokban olvashatók, de a valóságban, a mindennapi élet szituációiban nem működik.
Hova tűnt a felelősség a gyermekek körül élő felnőttek cselekedeteiből, életviteléből?
Hol van a szülő (családok tagjai), aki gyermeke legfontosabb védőjének kéne hogy legyen? – Aki ismerve gyermeke minden rezdülését, azonnal reagál a jelzésekre, és felvéve változásait kutatja és feltárja a változások okait! Aki nem kimenekíti gyermekét abból a közegből, ahol valami érte, hanem feltárja, már a kezdeti pillanatban a hangulatváltozás okait, megbeszéli gyermekével a napi eseményeket, és ha valamit nem ért utánajár időben. Jelzi az óvodapedagógus felé az aggályait, a tüneteket; és együtt partneri együttműködésben.
Hol van az az óvodapedagógus, aki felelős a rá bízott gyermekre? – Mindenről tudnia kell, ami az óvodai élet perceiben történik, és mindenről el kell tudnia számolni. Azt is szoktuk mondani, hogy a pedagógusnak hátán is van szeme… A váltótárssal együtt és a segítőkkel együtt megbeszélik a napi eseményeket, és jelzik a szülőknek a történteket. Együttműködnek partneri nevelőtársként.
Hol van az óvodavezetői felelősség? – Milyen nevelőtestületi közösséget vezet, ha nem tud, nem akar nyilatkozni, nem vállalja fel, vagy nem ismeri az óvodájában történteket időben, és nem lép a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek megvalósításáért? (Pedig a helyi dokumentumokban minden ezzel kapcsolatos feladat megtalálható!)
Hol van a felelős társadalmi gyermekvédelem? – A kívülről jövő harci eszközök bevezetése nem védelmet jelent, hanem az agresszió agressziót szül. Nem az okok feltárására vezet, hanem félelemkeltőként hat gyermekre, felnőttre egyaránt!
Hol vannak akik feltárják az igazi okokat, akik időben odafigyelnek a kisgyermekkori viselkedésben megnyilvánuló negatív jelzésekre, és nem engedik, hogy brutálissá váljanak a csínytevésnek tűnő első próbálkozások?
A felelősségvállalás és a gyermekvédelem hiányai okozzák a nagy bajokhoz vezető eseményeket. A társadalmi élet rejtett mintaadásai – közlekedésben, médiában (filmek, híradók), munkahelyeken –, emberi kapcsolatok minden szintjén tapasztalható az agresszió fokozódása. Ezek láncolatokat hoznak létre, és elindítják a lavinát.
Mindenki felelős a kisgyermekkori bántalmazási szituációk ilyen brutális kialakulásáért! A gyerekek körül munkálkodó, tevékenykedő felnőttek gyermekekre való odafigyelésének hiánya bűn.
Tennivaló: az okok feltárása és megszüntetése vagy a megoldás megkeresése nélkül nem szűnnek meg a bajok, ezért kéne összefogva azonnal cselekedni… a kisgyermek nem tudja mit tesz, dühös, megbántott, és továbbadja a maga módján az őt ért sérelmeket…
Villányi Györgyné Jutka
c. főiskolai docens,
A Kisgyermek lap felelős szerkesztője
