Miért nem szeret a gyerekem olvasni? Nem működő és jól bevált módszerek
Kötelességből nem lehet olvasni szerető gyereket nevelni. A nagy kérdés az, hogy akkor mégis hogyan érhetjük el, hogy a gyerekünk szeresse a könyveket.
Sajnos a poént az első sorban le kell lőnöm: csodamódszer nincs. Gyakran előfordul, hogy két testvér közül, akik ugyanabban a környezetben nőnek fel, ugyanazokkal a szülőkkel, az egyik könyvmoly lesz, a másik pedig legfeljebb a Kötelező olvasmányok röviden című méltán népszerű klasszikust hajlandó a kezébe venni, ha nagyon muszáj.
Pedig olvasni jó és hasznos. Egy 2008-as amerikai tanulmány szerint, amely a Journal of Applied Developmental Psychology című lapban jelent meg, azok, akik alsóban jól olvasnak, később magasabb iskolai végzettséget érnek el. A harmadik osztályban kifejezetten gyengén olvasók 20 százaléka nem végezte el a középiskolát, míg ez az arány az ennyi idősen kimondottan jól olvasók között mindössze 4 százalék volt. Bár a tengerentúli adatokat egy az egyben nem lehet a magyar viszonyokra ráhúzni, a tendencia nálunk is hasonló.
Ami nem biztos, hogy sikert hoz
Ismételjük: mindenkire alkalmazható módszer nincs. Sokak szerint az olvasóvá nevelés már az anyaméhben megkezdődik, és ha sikerül a felolvasást beillesztenünk a napi rutinba, biztosak lehetünk benne, hogy a gyerek, ha elérkezik az idő, maga is boldogan veszi a könyveket a kezébe. Sajnos ez ebben a formában nem igaz: az esti mese meghitt és hasznos szokás, fejleszti a gyerek szókincsét, nyelvi kifejezőkészségét, közelebb hozza egymáshoz a családtagokat, szoros érzelmi viszonyt épít fel a gyerek és a szülő között, de az olvasás későbbi szeretetét önmagában nem biztosítja.
Ugyanígy nem biztos, hogy sikert hoz - sőt, akár a visszájára is sülhet el -, ha az olvasást, mint valami leckét vagy házimunkát, kötelezően előírjuk a gyereknek. Sok pedagógus is javasolja, és nem egy családban bevett gyakorlat, hogy a számítógépet csak akkor kapcsolhatja be a gyerek, ha már elolvasott egy kiszabott mennyiséget. Ennek is lehet gyakorlati haszna, de a könyveket ettől biztos, hogy nem fogja megszeretni - a “legyek már túl rajta, hogy végre gépezhessek” nem feltétlenül a legjobb motiváció.
Szintén nem biztos, hogy a mi gyerekkori kedvenceinkkel sikert fogunk aratni. Egy mai kiskamaszt ritkán szippantanak már be az indiánregények, a szocialista csíkos-pöttyös könyvek világa pedig még ennél is távolabb áll tőlük. Ezekkel ritkán lehet már bevonzani őket a könyvek világába.
Bevált tippek az olvasóvá nevelésre
Szerencsére azért van pár módszer, amivel jobb eséllyel szerettetheted meg a könyveket a gyerekeddel.
Az első és legfontosabb a példamutatás. Szokott látni téged könyvet olvasni? Akár napi rendszerességgel, akár csak alkalmanként, mondjuk nyaralás alatt? Sokan - amúgy teljesen érthető módon - akkor szeretnek olvasni, amikor a gyerek már alszik, mert számukra ez csak így jelent kikapcsolódást. Néha mégis érdemes akkor is megpróbálkozni ezzel, amikor a gyerekek körülötted vannak, hiszen a jó példa ragadós.
Tartsd észben, hogy onnantól, hogy egy gyerek folyékonyan olvas, akár még évek is eltelhetnek addig, amíg mindez örömet is okoz neki. Ne erőltesd az önálló olvasást addig, amíg magától ez nem jut eszébe - ami valószínűleg az általános iskola harmadik vagy negyedik osztályában fog eljönni. Előtte nyugodtan olvass neki esténként. Ebben az is a jó, hogy egy ekkora gyerekkel már komolyabb könyveket is elővehettek. Alsó tagozatra vége van már Bogyó és Babóca egyeduralmának: az ekkora gyerekeket már érdeklik az ifjúsági regények, így Ruminin, Harry Potteren vagy Holly Webb kisállatos könyvein őszintén együtt izgulhatsz a gyerekeiddel.
Az előzőekből következik, hogy olyan könyvet válassz a gyerekednek, ami nagy valószínűséggel tetszik neki. A mi régi kedvenceink egy 8-10 évesnek már nem értelmezhetőek: hiába faltad annak idején a pöttyös könyveket, a te gyerekeidnek szótár kell már hozzájuk, hiszen nem tudják, kik az úttörők, ki a házmester, és egyáltalán, a hatvanas évek gyerekeinek a világa fényévekre van az övéktől. Válassz olyan könyveket, amelyekkel azonosulni tudnak, és róluk szólnak! Az Egy ropi naplója-sorozat vicces, a Két kis dínó-sorozat szórakoztató és tanulságos, a fentebb említett Holly Webb könyveit minden állatszerető gyerek imádja.
Ha a gyerek már maga érdeklődik a könyvek iránt, legyen az olvasás családi program! Ha eljön az ideje, váltsa fel az esti mesét a közös olvasás, amikor immár nem te olvasol, hanem mindenki magának, de egymás mellett. Szinte biztos, hogy a gyerek ilyenkor sokszor fog megjegyzéseket fűzni a saját könyvéhez, és időnként fel is olvassa, ami különösen tetszik neki. Ebben mindig legyél partner!
Nem csak regényeket lehet olvasni. Az ismeretterjesztő könyvek, gyermeklexikonok vagy akár a képregények is jó szolgálatot tehetnek. A lényeg, hogy akármit olvas a gyerek, örömmel tegye.
- VIA -