Miért fontos, hogy minél előbb elkezdjünk főzni a kisgyerekkel?
Mindenki egyetért abban, hogy a főzés alapvető és fontos tudás. Sokáig a felnőtté válás egyik kulcs momentumának számított, az elmúlt évtizedekben azonban szerencsére a konyha egyre inkább a gyerekek terepe is lett. De mikor érdemes elkezdeni a főzést a kisgyerekekkel?
Röviden és tömören a válasz az, hogy minél korábban, még akkor is, ha első blikkre azt gondolnánk, hogy nincs sok értelme. Eleinte ugyanis a kisgyerek kétség kívül nagy káoszt tud okozni a konyhában. Úgy érezhetjük, hogy sokkal lassabban haladunk, többet kell takarítani utána mintha egyedül végeznénk a főzést. Arról nem is beszélve, hogy a szülők legnagyobb elkeseredésére a legtöbb gyerek válogatós. Hiába látja a szüleit a konyhában sürgölődni, nem szívesen kóstol meg új dolgokat.
Soha ne keseredjünk el!
Ilyenkor se keseredjünk el azonban! A gyerek ugyanis folyamatosan figyel és rengeteg tudást és főleg magabiztosságot szerez a konyhában még akkor is, ha látszólag nem sok mindent csinál. És amikor elkezd önállósodni, könnyen fogja alkalmazni ezeket az ismereteket. Nem árt tudni azt sem, hogy a gyerekek válogatósságának állítólag genetikai oka van. Az ősközösségben az a kisgyerek maradt életben, amelyik nem kóborolt el messze az anyjától, és nem evett meg ismeretlen bogyókat, csak az ismerős dolgokat. Gondoljunk erre, amikor azon kesergünk, hogy a gyerekünk megint csak üres tésztát eszik. Az ételekkel való ismerkedés egy viszonylag hosszú, de fontos és eredményes folyamat,
Szerencsére ma már a múlté az a szemlélet, hogy a konyha egy veszélyes terep, ahová nem szabad beengedni a gyereket, mert csak elvágja a kezét, vagy megégeti magát. Sok szülő szeretné minél hamarabb bevonni a főzésbe a csemetéjét, és megismertetni az alapanyagokkal és főzési technikákkal. Még a nyolcvanas években is leginkább az volt a vélekedés, hogy a gyereknek nincs a konyhában a helye, mára ez szerencsére gyökeresen megváltozott.
Akár már kétéves kortól
Egyre több szakember rámutat, hogy a kisgyerekek akár már kétéves kortól részt tudnak venni a konyha munkálatokban. Persze a feladatokat mindig az életkorukhoz, és a fejlettségi szintjükhöz kell igazítani. Míg például a folyadékok kimérése, egy kisgyerek izmainak nehezebben kontrollálható (ezért öntenek ki olyan gyakran dolgokat), a szárazanyagot kimérni hamarabb megtanulják. Csakúgy a különböző edények előkészítése, vagy a zöldségek, gyümölcsök mosása is olyan feladat, amit például egy kisgyerek is örömmel végez.
Szintén óvodás korban végezhető konyhai feladatok:
- kenyér vajazása
- shake készítése rázással egy zárt edényben
- tésztagyúrás, kézzel dagasztás (A gyerekek nagy része élvezi, ha kézzel gyömöszölheti a tésztát, ami a finommotorikus mozgásokat is fejleszti. Van azonban olyan gyerkőc is, aki nem szeret kézzel hozzányúlni semmihez, mert zavarja, hogy koszos lesz a keze. Ilyen esetben ne erőltessük!
- sütemény, mézeskalács szaggatás, kenés, díszítés
- zöldségmosás
- terítés, maradék szétválogatása a komposztálóba
Idősebb, kisiskolás gyerekkel végezhető konyhai feladatok:
- zöldséghámozás
- gyümölcsfacsarás és szeletelés (a gyümölcs puhább, mint a zöldség, így a szeletelést érdemes ezzel, vagy éppen sajttal kezdeni)
- szárazanyagok kimérése mérleggel (remek alkalom a matematikai ismeretek és átváltások gyakorlása is!)
- palacsinta tészta készítése
- tojás felverés
Sütés vagy főzés?
Érdemes a konyhában előbb a sütéssel kezdeni, a sütemények könnyebben elkészíthetők és gyorsabb sikerélményt okoznak. Komolyabb ételeknek azonban csak 8-10 éves kor körül álljunk neki, és először csak együtt. Egy gyereknek a főzés mellett meg kell tanulni azt is, hogyan lehet egy receptet áttekinteni. Az étel készítése során sokszor nagyon fontos a sorrend (sütésnél ezek könnyebben felcserélhetők), ami egy kisgyerek számára szintén nehezen betartható. Ő még nem látja át egészében a folyamatot.
Később, kamaszkorban a közösségi média segítségével a gyerekek maguk is sok recepttel találkoznak, ami szintén egy fontos fejlődési folyamat része. Azért is fontos korán elkezdeni a gyerekek gasztronómiai nevelését, hogy később önállóan meg tudják állapítani egy receptről, hogy egészséges hozzávalókat tartalmaz-e? Egy recept nem csak hozzávalókból áll, fontos kérdés, hogy a recept árban megfelelő-e? Nem tartalmaz e túl drága alapanyagokat? Hány főre terveznek? Hogyan változnak az árak és alapanyag mennyiségek? Hol lehet a hozzávalókat beszerezni? Hol és hogyan vásároljunk be, mire figyeljünk?
Amikor tehát főzésre gondolunk egy igen komplex, összetett folyamatot képzeljünk el, nem csak a szeletelést és a kavarást kell megtanulni, hanem azt a hosszú folyamatot, amíg egy receptből étel lesz. Ezeket az ismereteket már inkább csak kamaszkorban sajátítják el a gyerekek, és nagyjából 12 éves kor fölött már egyedül is képesek kisebb dolgokat teljesen önállóan megfőzni a konyhában.
Kalas Györgyi, gasztronómiai szakember és újságíró, a Sandwich grófja és a nápolyi pizza – Kedvenc ételeink története című könyv szerzője.
