Mi lesz a súlyos fogyatékossággal élőkkel, ha szüleik már nem tudnak róluk gondoskodni?
Bár ma Magyarországon az Alaptörvény garantálja a fogyatékossággal élők jogait, a gyakorlati végrehajtás sokszor ellehetetlenül. Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese választ intézett a Belügyminisztériumhoz.
A politikus videós sajtótájékoztatóján kritizálta a kormány ideológusait, akik a jóléti társadalom helyett, a munka alapú társadalomban hisznek, "számukra csak a teljesítmény, a profit és a nyers erő számít és érzéketlenek a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek sorsa iránt".
Hozzáteszi: a NER rendszerében fokozatosan építették le a fogyatékkal élő embereket is védő garanciákat, amely napjainkra igen nehéz élethelyzetekhez vezetett, ezért Gurmai Zita írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be Pintér Sándor belügyminiszternek: „Mi lesz a Budapesten és Pest megyében élő súlyosan fogyatékos betegek sorsa, ha szüleik már nem tudnak majd róluk gondoskodni?” – címmel.
Csak papíron vannak jogai a fogyatékkal élőknek
Gurmai Zita felhívja a figyelmet:
egy magára valamit is adó társadalom szolidáris a védtelen honfitársaink iránt, azonban a kormány által kijelölt irányvonalat szép lassan átvette a teljes állami intézményrendszer, így ma már sok esetben csak papíron vannak jogai a kiszolgáltatott helyzetben lévő embertársainknak.
Mulaszt az állam?
Az üggyel kapcsolatosan egy konkrét esetet is ismertetett. 2018-ban hat súlyos fogyatékossággal élő felnőtt és az őket ápoló édesanyjuk pert indított az illetékes minisztérium ellen. Azt akarták elérni, hogy bíróság mondja ki, hogy súlyosan sérti a fogyatékkal élők jogait az a helyzet, hogy a fogyatékkal élő budapestiek számára nincs támogatott lakhatási lehetőség, holott az államnak is kötelessége lenne lakást és szolgáltatásokat biztosítani az érintettek számára.
Négy év pereskedés után a bíróság megállapította a súlyos jogsértést és jóvátételre kötelezte az államot, azonban a minisztérium felülvizsgálati kérelmével kapcsolatosan eljárva, a Kúria úgy döntött, hogy mégsem kötelezhető az állam arra, hogy támogatott lakhatást biztosítson, sőt, még a kártérítési kötelezettséget is visszavonta. A döntés szerint ugyanis az államtól nem lehet kikényszeríteni a segítséget, még akkor sem, ha törvényben meghatározott feladatát mulasztja el.
Tehát valóban jár minden fogyatékos embernek támogatott lakhatás Budapesten, de ezt peres úton nem lehet kikényszeríteni”.
A minisztérium azzal érvelt, hogy folyamatban van egy 25 milliárd forintos keretösszegű pályázat értékelése, amely a „támogatott lakhatás kialakítását” szolgálja, azonban sajnos ez a központi régióra, Budapestre és Pest megyére nem vonatkozik - a politikus tudomása szerint.
Gurmai Zita emlékeztetett, hogy korábban az érintettek kifejezetten kérték a területi korlátozás feloldását annak érdekében, hogy Közép-Magyarországon is létrejöhessenek támogatott lakhatási szolgáltatások, és az itt élő fogyatékos emberek ne kényszerüljenek vidékre.
Ha egy politikai erő túl sokáig van hatalmon, akkor fennáll a veszélye annak, hogy a társadalmi elit élére kerülve, megfeledkeznek a hétköznapi emberek sorsáról, és érzéketlenné válnak a kiszolgáltatott emberek sorsa iránt. Éppen ezért szeretném emlékeztetni őket, hogy az állam nem önmagáért, és nem a hatalmi elit önös céljaiért szerveződik, hanem a társadalomért. Egy jóléti demokráciának az itt élő emberek céljait kellene szolgálnia"
- teszi hozzá.
Fotó: Getty Images
