Mi a különbség a Mikulás és a Télapó között?
Eláruljuk azt is, miért akarták eltörölni a Mikulást a szocializmus alatt.
Köztudott, hogy december 6-án képzeletbeli, piros ruhás, nagy fehér szakállú öregember visz ajándékot a jó gyerekeknek. A kedves figurához minden országban különféle hagyományok kötődnek, sőt elnevezéseiben is különböznek. Nálunk Mikulásnak és Télapónak is hívják. De vajon miért van két neve?
Cikkünkből megtudhatjátok, honnan származik a két elnevezés, és fény derül arra, is miért akarták betiltani a Mikulás és Karácsony szót a szocializmus alatt. Hogy jobban megértsétek, az okokat, érdemes megnézni, honnan is ered a Mikulás elnevezés.
Az eredeti Mikulás
A Mikulás bár kitalált személy, szorosan kötődik a keresztények Szent Miklós alakjához. (A Miklós név szlovák változata Mikuláš, innen ered a Mikulás kifejezés) Szent Miklós egy római provincia püspöke volt a 4. században. Egész életét és vagyonát a szegények és a gyerekek megsegítésének szentelte, mégis egyetlen apró cselekedete miatt vált világszerte ismertté.
Szent Miklós mozaik látható
A legenda szerint Miklós püspök szomszédságában egy nagyon szegény ember lakott, három eladósorban lévő lányával, és mivel hozomány híján, nem tudta kiházasítani őket, esélyes volt, hogy bordélyházba kényszerülnek. Miklós azonban megszánta őket, és három egymást követő éjszaka alatt, titokban egy-egy aranyrögöt dobott be az ablakukon, hogy a lányok férjhez mehessenek.
Gentile da Fabriano: Szent Miklós pénzeszacskót dob be a szegények ablakán
Több változatban is elterjedt a legenda, de az éj leple alatt történő ajándékozás motívuma mindegyikben benne van. Egy változat szerint az egyik aranyrög pont az egyik lány száradó harisnyájában landolt. Innen eredhet a szokás, miszerint a gyerekek megtisztított cipőjükbe (nyugatabbra harisnyájukba) várják az ajándékot.
Miklósolás
Szent Miklós történetét a különböző népek jócskán átformálták. Magyarországon például a miklósolás népi hagyománya inkább volt ijesztő, mint jókedvű esemény. A mosolygós Mikulás helyett ugyanis a fiatal legények
félelmetes rémnek öltözve járták a házakat Miklós napjának előestéjén.
Bekormozták az arcukat, kifordított bundát vettek, és láncot csörgetve ijesztgették a gyerekeket és a lányokat.
Honnan jött a Télapó?
A Mikulás kifejezést már mindenki megszokta és használta, ám az első világháború eseményeit követően rossz szájízzel mondták ki a szlovák eredetű szót. Megszületett az igény egy helyettesítő kifejezésre, így a Télapó elnevezést is elkezdték használni a Mikulás szinonimájaként. A mi Télapónk az orosz Gyed Maroz, vagyis Fagy apó megfelelője. Oroszországban Fagy apó Fagy anyóval és unokájukkal, Sznyegorucskával (azaz Hópelyhecskével) szintén ajándékokat visznek a jó gyerekeknek.
Orosz Gyed Maróz (Fagy apó) ábrázolás
Az ötvenes években azonban még nagyobb lendületet kapott a Szent Miklós és a Mikulás-kultusz visszaszorítása a Télapó javára. A szovjet csapatok bevonulását követően ugyanis
a szovjet hatalom mindent megtett azért, hogy a vallási hátterű ünnepeket teljesen eltörölje.
A szovjet vallásellenesség nem bírt volna el egy jólelkű püspököt, hiába volt Szent Miklós a pravoszláv egyház legtiszteltebb szentjei között. Maradt nekünk Télapó, az orosz gyerekek pedig szintén csak Fagy apóékkal vigasztalódhattak.
Karácsony helyett Fenyőünnep
A szocialista hatalom a Karácsonyt is megpróbálta kitörölni a naptárból. A vallásellenes propaganda ki akarta irtani a köztudatból, hogy a Karácsony Jézus születésének az ünnepe. Az ’50-es évek elején a karácsony másnapját törölték a munkaszüneti napok sorából, ugyanis ekkorra már Sztálin december 18-i születésnapja vált a tél fő ünnepévé. December 24 pedig átalakult fenyőünneppé. A fenyő pedig természetesen szintén nem a Jézuska, hanem a Télapó ajándéka volt.
A szocialista rendszer enyhülésével végül a fenyőünnep elvesztette a jelentőségét. Végül 1988-ban teljesen megszűnt, és ismét a tradicionális keresztény karácsony lett a tél legfőbb ünnepe Magyarországon.
Ma már persze a Mikulás és a Télapó elnevezést is egyaránt használjuk, illetve szerencsére szinte senkinek nem jut eszébe, hogy negatívan megkülönböztesse egyiket a másikkal szemben.
Források: Wikipédia, Nyelv és Tudomány, Dívány/Szeretlekmagyarorszag.hu
Képek forrása: Wikipédia
