Melyik országban, ki hozza az ajándékot?
Ki hozza az ajándékokat a gyerekeknek más országokban? Hallottál a “Karácsonyi srácokról” vagy “Fagy Apóról”?
Mindenkinél más mégis ugyanaz
November végén már ránk tör a felismerés, hogy „hamarosan itt a karácsony”, december első hetében már egyenesen lázba jövünk, majd hétről-hétre a berögződött hagyományoknak teszünk eleget: mézeskalácsot sütünk, repedésmentes bejgli receptet vadászunk az interneten és dekorálunk. Ami ebben az időszakban szinte az egész világon mindenkinél ugyanaz: mindenki a szeretteivel igyekszik lenni, és amiben mégis különbözhetünk, az az a figura, aki a mesékben szánon a kéményen át érkezik (Amerika), vagy Angyalként (Románia) vagy Fagy Apó képében (Montenegró).
A karácsony alkalmával, egyenesen a Szentestére fókuszálva az alkalom adott – Jézus születésére emlékezve-, azonban a szokások és az évszázadok alatt kialakult tradíciók mások. Dublin-tól kezdve egészen Moszkváig bezárólag máskorra esik a „mikor”, másmilyen köntösben van a „hogyan” és egészen eltérő lehet a „ki”személye.
A jakubmarian.com weboldal alkotóit komolyan foglalkoztatta ez a kérdéskör, ami egy olyan térképet eredményezett, ami országokra, etnikai elkülönülésekre bontva dolgozza fel azt az ikonikus alakot, aki nálunk a Jézuska, Dániában Julemanden (Mikulás vagy más néven Karácsony Apa) és például Norvégiában Julenissen, ami szó szerint: karácsonyi törpét jelent. A szokásokat felkutatva hol a kandallóra tűzött zoknikban lapulnak meg az ajándékok, hol pedig vakmerő bátorsággal a kéményen át hozzák a csomagokat.
Magyarország esetében egy kis országról beszélhetünk, ahol a Jézuska személyében gyökerezik a karácsonyi ajándékozás illúziója, azonban nagyobb országokat górcső alá véve - ahol több nemzetiség él egy fedél alatt-, az elnevezések variációja gyarapodott. Németországon belül például elkülönül -bár nem lehet éles határt húzni-, az északi és déli rész, ahol előbbinél inkább a Weinachtsmann-nak, míg a utóbbinál Christkind-nek köszönik az ajándékokat.
A cseh karácsonyi szokások egyaránt felkarolják a keresztény, valamint a pogány időkből fennmaradt népi tradícióikat is. Ez a fajta kettősség teszi igazán különlegessé ezt az ünnepi kört. Ilyenkor a szakrális programok mellett megférnek egy kalap alatt a mágia, a jövendő-mondás vagy épp az egészség-varázslás is.
Azt mondják, ahány ház annyi szokás, így Lengyelország képében négy variáns közismert: Szent Miklós (Swiety Mikolaj), Csillagember (Gwiazdor), Angyal (Aniolek) és kis Jézus (Dzieciatko), míg Spanyolországban egy finom átmenettel a Három Királyok (január 6.) ajándékozói szerepkörével a Papa Noelt, azaz Mikulást (Szenteste) ruházták fel, leginkább francia hatásra.
Azoknak, akik Szenteste napjához párosítják a családi ajándékozást, különös lehet az a tény, hogy ez az esemény valahol újévre esik – Oroszország pedig pont ilyen hely. Itt Fagy Apó (Gyed Maroz) felelős az ajándékok sikeres kézbesítéséért, emellett, ami érdekességként lengi körül alakját, az az, hogy csupán a tizenkilencedik században kapcsolódott be a keresztény karácsonyhoz.
Beszéltünk a Télapó alteregóiról, sőt két tradíció közt megfordulva konstatáltuk, hogy bár más, mint a miénk, mennyire érdekes és izgalmas. Megbarátkoztunk a zokni gondolatával, amelybe az ajándék kerül vagy azzal, hogy míg mi újévkor pezsgőt bontunk, és konfettit szórunk, addig máshol csak akkor esik be a Mikulás az ajtón.
Grönland és Skócia között, ahol óceán mossa a szigetcsoport partjait, Izlandon tizenhárom karácsonyi figura él és virul, akik december 12 és december 24-e közt egyesével megérkeznek egészen a hegyekből, majd karácsony és január 6. között érkezési sorrendben egyesével visszatérnek oda, ahonnét jöttek. Abban hasonlítanak karácsonyi meséink, hogy az ablakba kitett cipőkbe kapják az ajándékokat, azonban míg nálunk a virgács, addig náluk krumpli volt az aduász. Izlandiul egyébként Jólasveinarnak, angolul pedig Yule Lads-nak hívják, mindkettő karácsonyi srácokat jelent.
Európa többi országában is élnek a karácsonyi mendemondák, ahol az ajándékokat az a bizonyos személy hozza, többek között: Ausztriában a Christkind (kis Jézus), Belgiumban (francia rész) Père Noël (Mikulás – Karácsony Apó), ahol a kétnyelvű ország francia részében elterjedt a gyerek Jézusra utaló, kisbabát formázó kenyér, a „cougnou”. Az Egyesült Királyságban (Anglia) ezt a figurát Father Christmasnak (Mikulás – Karácsony Apa) nevezik és a norvég király által adományozott karácsonyfát ekkor állítják fel Londonban. Finnországban pedig a Joulupukki él, ami szó szerint karácsonyi kecskét takar.
Minden monda más, de abban ugyanaz, hogy szeretetet és adakozást hoz az embereknek. Egy kicsit megállunk ilyenkor és megpróbálunk jót tenni, és másokra gondolni. Mindegy, hogy mi a mese, a lényeg ugyanaz.
