Megszűntünk nőnek és férfinak lenni, amint szülővé váltunk...
Jó apa vagy, és én jó anya vagyok. Szeretlek, és hálás vagyok a sorsnak, hogy téged választottalak. De hova tűnt az a szexis férfi, akit néhány éve megismertem?
Ezer csáppal tapadtam rád a múltban. Közelségedtől lángolt bennem a perzselő vágy. Tekintetedből tudtam, én vagyok számodra a NŐ, akit szenvedéllyel tépsz szét, hogy aztán erős karjaid gyenge ölelésével újra és újra összerakj tehetetlen darabjaimból. "Jó reggelt, Kedvesem!" - súgtad számtalanszor a fülembe, és én csukott szemmel engedtem át magam a bizsergető érzésnek. Izzott a levegő, és fülledt erotika járt át minket.
Akartalak és akartál!
Aztán megszületett szerelmünk gyümölcse, és mi annyira igyekeztünk jó szülők lenni, hogy a nagy igyekezetben, valahol félúton elvesztettük a szenvedélyt.Már nem tapadunk egymásra ezer csáppal... De még százzal sem. Feláldoztuk ezt a gyereknevelés oltárán. Aggódunk, elbizonytalanodunk, szorongunk, szeretünk, nevetünk, sírunk... Mindezt a családért. Erős szövetségben, jó Apa és Anya lettünk.
Néha sikerül a ház ajtaján kívül hagyni szülőségünket. Olyankor újra érezem a szenvedélyt. Újra találkozom a szexis férfival, aki belecsókol a nyakamba, és én szétfolyok a padlón, mint az aranyló méz. Aki feltüzel, felkorbácsol, majd eggyé olvadva velem megszünteti az időt... De már csak egy röpke pillanatra. Aztán újra kattog az agy, és pörög a valóság.
Többet akarok az időt megállítani képes férfiból!
Sokszor elbizonytalanodom. Talán én lettem túlságosan anya? Nem elég a magassarkú, a szexis felső, az érzékeket felkorbácsoló parfümillat, ha közben azon jár az eszem, vajon mit csinál a gyerek a mamánál? Lehet, érzed, hogy a gondolataim nem csak körülötted forognak? Hogy hiába a sok felszabadult csáp, mégsem sikerül mindet rád irányítanom?
Vagy talán te változtál? Azt gondolod, hogy nem kell már annyi kedves szó, figyelmesség a bennem rejlő nőnek? Hogy nem kell már kibontanod a tüzes Istennőt, mert te az Anyát is szereted bennem? Tudom, hogy te is vágysz arra a nőre, akit megismertél.
- Játsszunk! Törjük meg a fásult rutint, és csináljunk valami felnőttes "őrültséget"! Öltsünk nyelvet a monoton hétköznapokra, hogy aztán feltöltődve élvezzük az anyaság és apaság minden percét!
- Vagy ha jobban szeretnéd, ülj mellém egy pohár borral a kezedben! Nézz a szemembe, és beszélj hozzám! Ígérem, csak rád fogok figyelni. Csak az ajkaidat fogom nézni, ahogy formálják a szavakat, és a szemed körüli ráncokat, amik érzéki mosolyra húzódnak.
- Szólj rám, ha a szeretetemet már csak a gyereken keresztül tudom kimutatni irántad! Ha már csak azért dicsérlek, mert jó apa vagy.
- Apa és anya lettünk, de kérlek, szólíts a nevemen! Szeretem, mikor azt mondod, anya, de sokkal több szenvedély van abban, ahogy a nevem suttogod a fülembe. Vagy azt a kis cuki nevet mondod, amit akkor kaptam tőled, mikor még százféleképpen becéztük egymást.
- Varázsolj el, hogy elvarázsolhassalak!
A cikk forrása: she.hu
