Hogyan fejleszti a gyerekeket a játszótéri mászóka?
Minden játszótér központi eleme a mászóka, ami nemcsak szuper játékeszköz, hanem még szuperebb fejlesztőeszköz is egyben, csak éppen nem így szoktunk rá gondolni. Mit fejleszt a mászóka kisgyerekeknél?
A mászóka látszólag az az eszköz, amelyen a kisgyerek csúszik, kúszik, mászik, lépcsőz, átbújik, kapaszkodik, csimpaszkodik, lóg, egyensúlyoz, billeg. És, amit mi szülők nem láthatunk, hogy ez az a hely, amely egyszerre lovagi vár, űrrepülő, kalózhajó és minden. Ahol szárnyra kap a képzelet, ahol izgalmas kalandok és mesés történetek születnek, ahol a játéknak csak a végtelenben van vége.
A játék a gyerekeket ellazítja, megnyugtatja azáltal, hogy segít szimbolikusan feldolgozni a napközben felgyűlt feszültségeket. Ugyanakkor a játék fejleszt is: elősegíti a mozgásos és értelmi képességek fejlődését, a gondolkodási folyamatok megindulását. A mászóka minden szeglete más-más agyi területeket fejleszt, amelynek hatása az egész személyiség fejlődésében is megnyilvánul.
Milyen készségeket fejleszt a mászóka a gyerekeknél?
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az idegrendszer érése szempontjából milyen kiemelt jelentőséggel bír a mozgás. A mászóka összetettségétől függően nagyon komplex mozgássorozatokra kivitelezésére alkalmas, mászókázás közben fejlődik a kisgyermek erőnléte, rugalmassága, mozgáskoordinációja, az egyensúlyi rendszere. Pontokba szedtük, hogy miket fejleszt a mászóka:
- motoros készségeket
- koordinációt
- egyensúlyérzéket és egyensúlyt
- testkontrollt és testtudatot
- reakcióképességet
- a gyermek térbeli tájékozódását
A testmozgás általában biztosítja az egészséges csontozatot, edzi az izmokat és az inakat, fokozza az anyagcserét, valamint serkenti a szívet és a keringést. És amiről eddig még nem esett szó: a játszótéri hatalmas szaladgálások, mászások jótékonyan hatnak a kisgyerekek szellemi fejlődésére is. Hogyan?
A mászóka a szellemi fejlődést is elősegíti
A mászókázás nem csak óvodás korban, hanem kisiskoláskorban is nagyon ajánlott. Több tanulmány szerint az aktív testmozgás elősegíti a gyermekek óvodai és iskolai teljesítményét, tanulási képességeit. Azok a gyerekek, akik eleget mozognak, koncentráltabbak, éberebbek és fogékonyabbak lesznek egyrészt az intenzívebb oxigénellátásnak köszönhetően, másrészt a mozgásszervi ingerek stimulálják a gyerekek központi idegrendszerét, fokozva ezzel az agyi képességeiket. Ennek oka, hogy a mozgás, beleértve a mászást, ugrálást, egyensúlyozást stb. biztosítja az idegsejthálózatok kiépülését. Miközben a kisgyermek mászik, folyamatosan teszteli saját határait, amelyeket mászási tapasztalatai alapján a saját tempója szerint kitágít. És mint tudjuk, az új ingerek, az új tapasztalatok serkentik az új idegpályák kiépülését az agyban. Ezektől a testmozgás során, beleértve a mászókázást is, a szervezet olyan hírvivő anyagokat termel, amelyek támogatják a memória teljesítményét.
A mozgás a nyelvi fejlődést is javítja, mivel a motoros és a nyelvi készségek kölcsönösen függenek egymástól. A beszédközpont például az agy finommotoros irányítóközpontjával áll kapcsolatban. A szakértők már régóta tudják, hogy a sok mozgás elősegíti a gyermek nyelvi készségeinek fejlődését is.
Mozgásfejlesztés hatása az agyra
A legújabb (2025-ös) hazai tudományos állásfoglalás szerint:
A mozgásfejlesztés idegrendszerre gyakorolt kedvező hatás eléréséhez nem szükséges és nem is célszerű mereven ragaszkodni egy-egy mozgássorhoz, programhoz, terápiához. Szinte minden mozgásformának lehetnek kedvező hatásai. A legjobb eredményt akkor lehet elérni, ha a mozgásos tevékenység megfelelő gyakoriságú, intenzitású, változatos, igazodik a gyermek fejlettségi szintjéhez, és a gyermek szívesen vesz részt benne. Előny, ha a mozgás inger gazdag környezetben, társas formában történik, és különböző eszközök használatát, illetve a végrehajtó és egyéb kognitív funkciók (pl. munkamemória, figyelem) intenzív működését igényli (pl. labdajátékok, zsonglőrködés, hangszeres gyakorlás).
Fotók: 123RF
