Már a magyar gyerekek körében is terjednek az öncsonkító vagy életveszélyes online kihívások! Mit tehet a szülő?
A nyugat-európai és egyesült államokbeli trendektől elmaradó mértékben, de már Magyarországon is terjednek a veszélyes online kihívások: a 11 és 17 év közötti gyerekek 38 százaléka találkozott már a jelenséggel, 5 százalékuk pedig részt is vett ilyenben - derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásából.
Magyarországon is egyre gyakrabban találkozni olyan kihívásokkal, amelyek gyermekek fizikai sérülését vagy akár halálát is okozhatják. Ilyen volt az a napokban történt eset is, amikor az úgynevezett blackout vagy "áramszünet" kihívás teljesítése egy 15 éves tinédzser életét követelte.
Veszélyes és önkárosító kihívások a közösségi médiában
A veszélyes online kihívások hazai megjelenési formáiról szóló kutatást az NMHH több mint 1300, 11-17 éves diák válasza alapján készítette.
Abból indult ki, hogy az online térben megkülönböztetünk veszélyes és veszélytelen kihívásokat: előbbi kategóriába tartozik a Tetris- vagy az Ice Bucket-kihívás, utóbbiba pedig az önkárosítást, mérgező anyagok belélegzését vagy fogyasztását, valamint bűncselekmények elkövetését követelő bátorságpróbák sorolhatók.
Miért akarják a gyerekek a veszélyes kihívásokat teljesíteni?
A kihívásokban való részvétel okai közül a szakirodalom és a pszichológusok a "fear of missing out" (FOMO), vagyis a "kimaradástól való félelem" jelenségét emelik ki. A kihívások teljesítésével járó társadalmi státusz, a kapcsolatok megerősítése és az idealizált énkép hangsúlyozása is szerepet játszhat az online trendek népszerűségében - jegyezték meg.
Elsősorban olyanokra jellemző, akik kevés önbizalommal, gyenge énképpel rendelkeznek, gyakran magányosak, kevés elismerést kapnak és nincs elég valódi kapcsolatuk. Tehát a közösségi média nem ok, hanem okozat – azaz csupán felerősíti az amúgy is meglévő pszichológiai problémákat.
A FOMO leküzdése nem tűnik bonyolultnak: csak ki kell kapcsolni az okostelefonunkat, vagy törölni magunkat a közösségi oldalakról. Ez azonban csupán tüneti kezelés: a probléma okát, a vélt vagy valós kitaszítottságtól való szorongást nem szünteti meg.
TikTok, Youtube, Facebook
Az NMHH kutatása rávilágított arra, hogy a felmérésben részt vevő gyerekek nagy többsége valamelyik óriásplatform - például a Facebook, a YouTube vagy a TikTok - aktív felhasználója. Ezek közül a YouTube és a Facebook Messenger emelkedik ki. Előbbit a megkérdezettek 75 százaléka használja, az utóbbit 74 százalék, de ma már a TikTok is az élvonalban van, ezt a megkérdezettek 60 százaléka napi szinten látogatja.
Blackout challenge, azaz áramszünet-kihívás
A kihívás az önfojtásról szól, illetve arról, hogy a résztvevő meddig bírja a lélegzetét visszafojtani. A veszélyes kisérletenek halálos kimenetele is lehet. Egy olasz kislány pár éve azért vesztette életét, mert egy övet kötött a nyaka köré a kihívás részeként. Ez a veszélyes trend már több mint egy évtizede terjed az interneten.
Milk Crate Challenge, azaz rekesz-kihívás
Lényege, hogy a kihívásban résztvevők építsenek tornyot vagy piramist műanyag rekeszekből, majd sétáljanak és egyensúlyozzanak végig rajta. Vannak, akiknek sikerül a mutatvány, de sokan megsérülnek az ingatag építmény megmászása közben.
Mosókapszula-kihívás
A tudatlan vagy veszélyt kereső tinik a ruhák tisztítására készített szereket a szájukba veszik, majd lefotózzák, ahogy az habzásnak indul.
A kapszulában lévő vegyszerek súlyos gasztrointesztinális és légzési elégedetlenséget okozhatnak, a véráramba kerülve életveszélyes is lehet.
Benadryl-kihívás
A tinédzserek marékszám vették be a Benadryl nevű amerikai, allergia elleni készítményt, és az egészet le is videózták. A gyógyszerek azonban nemcsak alkohollal keverve, hanem túladagolva is veszélyesek, és súlyos esetben végzetesek is lehetnek.
Vonatszelfi-kihívás
A kihívásban résztvevőknek a vonat tetejére felmászva kell egy szelfit készíteniük. Az elmúlt években bekövetkezett halálos balesetek sem tudták eltántorítani a gyerekeket attól, hogy kipróbálják a kihívást.
Forrás: YouTube / Philip Marvin
Aggasztó tendencia
Az elemzés szerint a megkérdezettek 72 százaléka hallott már valamilyen online kihívásról, a legtöbben a közösségi médiából és a barátaiktól, ismerőseiktől. Az összes megkérdezett 58 százaléka látott is ilyet, sőt 38 százaléka olyat is, amely a feladatot teljesítő gyerek számára akár veszélyes is lehetett.
A megkérdezettek mindössze 5 százaléka jelezte, hogy részt vett már számára veszélyesnek tűnő kihívásban, azonban az is kiderült, hogy a többségük ezt társakkal, legfőképpen barátokkal tette. Aki találkozott netes online kihívással, azok egyharmadát kérték már meg arra, hogy vegyen is részt benne.
Aggasztó tendencia, hogy a részvételre buzdítók 30 százaléka ismeretlen volt a gyerek számára, de gyakran családtag vagy egy követett influencer volt a felkérő - közölte a hatóság.
Mit tehet a szülő?
A veszélyes kihívásban részt vevő gyerekek száma alacsonynak tekinthető, vagyis az ilyen bátorságpróbák terjedése Magyarországon a sajtóban megjelenített helyzethez képest pozitívabban alakul.
Ennek ellenére fontos a fokozott figyelem, hiszen számos frappánsnak tűnő népszerű kihívás rejt magában veszélyeket, amelyek súlyos következményekkel járhatnak - írták, és kiemelték, hogy érdemes észrevenni és helyén kezelni az ilyen kihívásokkal kapcsolatos csoportnyomást, az ezekre buzdító üzeneteket.
Az NMHH tájékoztatása szerint ma már a közösségimédia-platformok számos technológiai megoldással küzdenek a fizikai és lelki problémákat okozó online jelenségek csökkentésére. A YouTube-nak és a TikToknak is van az online veszélyes kihívások szűrésére és tiltására vonatkozó irányelve. Ehhez a gyakorlathoz tartozik például a hashtag alapú tiltás, amely az egymáshoz kapcsolt káros tartalmak egész láncolatának eltávolítását teszi lehetővé.
Emellett a nagy közösségi oldalak egyre kiterjedtebb panaszkezelési struktúrával is rendelkeznek, amelyek egyik célja a káros tartalmak mielőbbi eltávolítása.
Kitértek arra, hogy mindemellett a platformok által alkalmazott tiltási lehetőségek, a mesterséges intelligencia segítségével történő monitorozás gyakran kikerülhető. Az olyan jelenségeknél, mint a "blackout" és a "mosókapszula" kihívás, vagy a vonatszelfi, kiemelten fontosnak nevezték a részvételhez kapcsolódó motivációk kezelését, a csoportnyomás csökkentését és a kockázatvállaló magatartás mérséklését a gyermekek körében.
Éppen ezért szülőként fontos figyelmet fordítani arra, hogy tudatosítsuk, gyermekünk az online térből származó információk, videók esetében is legyen óvatos, az azokban látható tevékenységek ugyanis gyakran manipuláltak, akár maradandó egészségkárosodást vagy halált is okozó veszélyekkel járhatnak
- figyelmeztetett az NMHH.
Forrás: MTI 2023. július 21.
Fotó: Getty Images
