Lesújt a félévi bizonyítvány

A praxisomban azt tapasztalom, hogy kétféle problémával jönnek a szülők: otthonival vagy iskolaival. Az otthoni probléma esetén dúl a testvérféltékenység, a gyerek szemtelen, makacs, esetleg fél éjszaka elaludni, ám az iskolában alkalmazkodó, vannak barátai, jók a jegyei, a pedagógusok elégedettek vele.

Az iskolai probléma esetén a szülők némi hathatós nyomásra fordulnak szakemberhez, hiszen ők nem látják, hogy különösebb gond lenne csemetéjükkel. Az osztályfőnök jelzi, hogy gond van, és az ellenőrző vagy e-napló tüzetesebb vizsgálata nélkül is feltűnhet a gyermek hullámzó teljesítménye, vagy beírásokkal tarkított üzenőfüzete:

Fecó zavarja az órát. Rászóláskor a vállát vonogatja. Kérem beszélgessenek el vele! (3-os fiú)

Lili az óra alatt a pad alá mászott. Állítása szerint az elgurult radírját kereste. Megintem. (2-os kislány)

Sári a szünetben dobálózott. (1-s kislány)

Andris füzete gyűrött, munkafüzetét 2 hete nem találja. Legyenek szívesen pótolni. (4-es fiú)

Az iskolai problémák egy részében a figyelem akaratlagos irányításának a zavara áll, mely hosszú egyhelyben ülésnél, a gyermek számára kevésbé érdekes feladatoknál, dolgozatbeli figyelmetlenségi hibáknál jön elő leggyakrabban. Az ilyen típusú könnyen szóródó figyelemnek kifejezetten nem tesz jót a frontális oktatás, hiszen ott nehezebb megvalósítani a differenciált oktatást, és nehéz eltalálni azt a szintet, amit a gyerek már eleve tud. Az általánosan ömlesztett információáradatban könnyen elkalandozik egy gyerek figyelme, ami aztán hamarosan a motivációban és a dolgozatjegyekben is megnyilvánul.

Mit mutatnak a jegyek?

A dolgozatok és a jegyek is mesterségesen létrehozott kreálmányok, melyek a tudás mértékét hivatottak felmérni és jellemezni. Azonban, mint minden mérési eljárás, hibát hordoznak magukban. A tapasztalat azt mutatja, hogy a gyerekek a vizsgázási, dolgozatkitöltési stílust tanulják meg, nem a tananyagot. A jegyekből pedig nem derül ki, hogy pl. 3-as esetén egy pont híján 2-es vagy 4-es lett volna-e az a dolgozat. A dolgozatjegyek összességéből lesz aztán a félévi jegy, ahol már a statisztikai sajátosságokkal is számolni kell: bizony, elég egy egyes, hogy az átlagjegy jelentősen romoljon! Mi van akkor, ha a gyerek tudása jó, csak nem értette a feladat instrukcióját, vagy éppen aznap rossz passzban volt, vagy hiányzott az adott anyag elmagyarázásakor?

Mennyire érdemes figyelembe venni a jegyeket?

Szerencsés esetben a szülőt nem éri sokkhatásként a félévi bizonyítvány, hiszen az év közbeni jegyekről folyamatosan értesül. Érdemes a gyerek képességeit, motivációját és önmagához képest való fejlődését figyelembe venni, nem szimplán a félévi bizonyítvány érdemjegyét. Egy matek 3-mas lehet nagy fejlődés vagy jelentős visszaesés is.

Mi ronthatja egy gyermek iskolai teljesítményét?

Az iskola és a gyerek össze nem illése.

Irreálisan sok szabály, túlzó elvárások.

A gyermek képességeinek alacsonyabb mértéke az elvárásokhoz képest.

Érzelmi megrázkódtatás.

Nagy, megterhelő változások a közelmúltban.

Betegség, hiányzás.

A gyermek érdeklődésének, motivációjának hanyatlása.

A gyermek gyengébb részképességei fejlesztésének elmaradása, mely megakadályozza további előre haladásban.

Iskolai társas problémák (pl. kiközösítés).

Mindezeket a szempontokat figyelembe véve kiemelhető, hogy komplex módon érdemes szemlélni egy érdemjegyet, hiszen sok minden szerepet játszik abban, hogy hogyan tud teljesíteni egy gyerek.

A magatartásjegyről

Sok iskolában kreatív módon jelölik a gyerekek óránkénti, délelőtti-délutáni, napi, heti és havi magatartását. Vagy matricákat, pecséteket, csillagokat lehet gyűjteni jó viselkedés esetén, vagy ezeket a kiváltságokat elvesztheti egy gyerek, ha valami rosszaságot művel.

Mi számít rosszaságnak az iskolában?

Padtárssal való beszélgetés. Futás a folyosón. Hangoskodás, nevetgélés. Szabályok be nem tartása.

Tapasztalatom szerint sok iskolában sok-sok ilyen szabály van, ami nem igazán illeszkedik a 7-10 éves korosztály életkori sajátosságaihoz. Az elvárások sokszor olyan magasak, hogy annak csak a szorongó, csendes, visszahúzódó viselkedésre hajlamosabb lányok tudnak megfelelni. Nagy általánosságban fiúk eleve hajlamosabbak az impulzívabb, kissé éretlenebb, mozgékonyabb viselkedésre, így ők biztosan nem számíthatnak magatartás 5-ösre.

Mi a szülő szerepe?

Érdemes év közben végig segítően, támogatólag jelen lenni, szemmel tartva a gyermek iskolai előmenetelét, de a lehető legnagyobb önállóságot adva a gyermeknek felelősségei önálló teljesítésére. Szülőként érdemes elfogadni, hogy a gyermek esetleg nem lesz mindenből egyformán jó, hiszen már kisgyermekkorban megmutatkozik a gyermek érdeklődési területe, kiemelkedő affinitása. Bukáshoz közeli jegy jelezheti, hogy a gyermek alapjai az adott tárgyból nem stabilak, jelentős lemaradása van, valamit nem ért, nem tud haladni az osztállyal. Ilyenkor érdemes magántanárt vagy korrepetálást igénybe venni, mert az extra felzárkóztatás hiányában a lemaradás tartóssá válhat és a gyermek önbizalmát is alááshatja.

A magatartásjegy általában nem jelez vészes dolgokat, inkább csak gyermeki sajátosságokat mutat: hogy a gyermek nem képes mindig 100%-osan alkalmazkodni a merev, túlzó, nem rá szabott szabályokhoz. Ezt nem is szabad elvárni tőle! Súlyos magatartási vagy beilleszkedési nehézség esetén érdemes mind a pedagógusokkal személyesen konzultálni, mind szakember segítségét kérni. Szülőként inkább azzal kell vigyázni, hogy a rossz iskolai hangulat, egy-egy rossz jegy okozta elkeseredettség ne vegye el a gyerek kedvét az iskolától, és ne gyűrűzzön be az otthoni légkörbe az iskolai élet feszültsége. Otthon más szemmel nézve, dicsérve, értékelve jó tulajdonságait kell a gyermeket az iskolába ereszteni, a két szempontrendszert (szülői és iskolai) nem szabad összemosni. Higgyen a saját véleményének, ne a bizonyítványnak, Ön jól ismeri gyermekét!

Deliága Éva