Kütyüfüggő gyerekek – Mit tanácsol a pszichológus a szülőknek?
Netfüggö, telefonfüggő, kütyüfüggő... – gyakran puffogtatott kifejezések, amelyek hátterében nem valós betegség húzódik meg. A szakemberek inkább problémás internethasználatnak nevezik azt a jelenséget, amikor valaki képtelen meglenni az online világ nélkül. A Mindennapi Pszichológia Magazin új számában dr. Tárnok Zsanett klinikai szakpszichológus ad választ arra, hogy mi számít „normális” nethasználatnak, és melyik az a pont, amikor a szülőnek már érdemes közbelépnie.
A köznyelvben sokszor használjuk az internet- vagy telefonfüggő kifejezéseket, ám ez azt üzeni, hogy a sok képernyőidő egészségtelen és lényegében nem is lehet befolyásolni ezt a viselkedést.
Az agyunk keresi a stimuláló ingereket
„A játékokat és az alkalmazásokat úgy tervezik, hogy a lehető legnagyobb mértékben lekössék a gyerekek figyelmét, és olyan beépített önjutalmazó rendszert tartalmaznak, ami még a felnőttek önkontrollját is próbára teszi. Nehéz megálljt parancsolni a folyamatos görgetésnek, mert az agyunk keresi és szereti az újszerű, stimuláló dolgokat” – mondja dr. Tárnok Zsanett. A szakértő szerint, ha folyamatosan felületesen köteleződünk el az ingerek felé, nem tudunk elmélyültebb tevékenységeket végezni, mint amilyen például az olvasás. „A jó hír az, hogy csak a lehetőséget, nem pedig a képességet veszítjük el. Vagyis megfelelő tudatossággal és jó szokások kialakításával visszaszerezhetjük azt.”
A kortárs kapcsolattartáshoz hozzátartozik a kütyüzés
A szakértő szerint amennyiben a gyereknek vannak érdemi offline szociális kapcsolatai, teljesít az iskolában, esetleg még sportol is, biztos, hogy nem beszélhetünk függőségről, inkább normális, serdülőkori viselkedésről. „Félrevezető lehet annak a megítélése, hogy sok időt töltenek-e gyerekek, kamaszok a neten, hiszen többnyire az életkoruknak megfelelő tevékenységeket végeznek, amelyeket a szülők régebben offline végeztek: társalognak, vásárolnak, zenét hallgatnak, házi feladatot készítenek, filmet néznek, játszanak. Tulajdonképpen ez az új módja a fiatalok kultúrájának, a kortárskapcsolatok fenntartásának és az azokban való részvételnek” – magyarázza dr. Tárnok Zsanett.
A képen dr. Tárnok Zsanett klinikai szakpszichológus (Fotó: Mindennapi Pszichológia Magazin)
A kamaszoknak nem jut idejük más feltöltő tevékenységekre
A Mindennapi Pszichológia Magazin hasábjain a szakértő arról is nyilatkozott, hogy a túlzott mértékű játék és közösségimédia használat összefügg a negatív mentális állapottal, többek között a szorongás, a depresszió és a szerhasználat gyakoribb előfordulásával. „Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a TikTok vagy az Instagram miatt lesz valaki depressziós.
Ez inkább azért következhet be, mert az online kapcsolatok kevésbé kielégítőek, és emiatt a fiatalok szociálisan elszigeteltnek érzik magukat. Sok idejük elmegy azzal, hogy megalkossák a tökéletes posztokat, így nem marad már idő és energia az önbizalmat építő, feltöltő tevékenységekre.”
EZ IS ÉRDEKELHET: Már a magyar gyerekek körében is terjednek az öncsonkító vagy életveszélyes online kihívások! Mit tehet a szülő?
A határok megszabása mindig a szülő feladata
Dr. Tárnok Zsanett szerint fontos, hogy koncentráljunk az online és offline világ közti egyensúlyra, ha pedig gyermekekről beszélünk, akkor ennek a felelőssége, a határszabás a szülőké.
„Természetes, hogy a fiatalok számára az online tér egy idő után privát térré válik, de akkor is érdemes megbizonyosodni róla, hogy az pozitív és egészséges-e. A szülők felelőssége, hogy vegyék komolyan, ha gyermekükön hangulati vagy egyéb negatív tüneteket észlelnek. Beszélgessenek vele, és ne várjanak a segítségkéréssel, ha esetleg úgy érzik, nem oldódik meg a probléma”
– tanácsolja dr. Tárnok Zsanett.
Nyitókép: Getty Images
