Amikor a külföldre költözött gyerek újra itthon van – Min ütközik meg a környezete a leginkább?
A szomszéd néni unokája már nem is beszél magyarul?
Nemcsak a saját nyelvi készségein múlik egy többnyelvű környezetbe született gyermeknek megtartani a származási nyelvét, és megtanulni a szülei által választott országét is, és nem csak a szülei és az iskola igyekezetén. Hanem a tágabb közösségnek is befolyása van a sikerre. Az új nyelvet külföldön felnőve nagy eséllyel magas szinten el fogja sajátítani. A származási nyelv megtartásának a kutatások szerint alacsonyabb az esélye. Máté Zita, a tobbnyelvuseg.hu szakértőjének írását olvashatjátok.
S hogy ez milyen következményekkel jár? Tseng és Fuligni több mint 600 az USA-ba bevándorló családból származó kamasszal végzett kutatást, elgondolkodtató eredmények születtek. A szüleikkel nem a származási nyelven beszélő fiatalok ritkábban beszélgettek otthon, mint azokban a családokban, ahol ezt a nyelvet használták egymás között, sőt, ebben a csoportban a fiatalok érzelmileg is távolabb érezték magukat a szüleiktől.
Vakációra sokan abban a reményben utaznak haza, hogy lendületet kapjon a gyerekek magyarul való nyelvhasználata, és ez elkerülhető legyen. Néha azonban korlátokba ütköznek. Például amikor a rokonság, a szomszédok vagy akár ismeretlenek is rosszallóan reagálnak a gyerekek valamilyen megnyilvánulására. Mi az, amin leggyakrabban megütköznek?
1# A testvérek egymás között nem magyarul beszélnek
Ez önmagában semmit nem mond arról, hogy egyébként beszélnek-e magyarul.
Hadd meséljem el a saját példánkat. Öt éve járt már a nagyobbik lányom a német iskolába, amikor egyre gyakoribbá vált, hogy az iskola nyelvén szólt a testvéréhez és nem magyarul. Addig gyakran ő volt az, aki tolmácsolt neki, németről vagy spanyolról, ha szükség volt rá. A kisebbik egészen addig tartott ki, és válaszolt neki magyarul, amíg ő is másodikos nem lett. Nem tudom, hogy azért-e, mert tőlem is ezt látta. Innentől kezdve szépen lassan, átváltottak a németre, és a magyar után ez lett a közöttük legszívesebben használt nyelv.
A közös nyelv azonban attól is függ, hogy ki van még a társaságban. Ha én is ott vagyok, akkor mindannyian magyarul beszélünk. Amikor a spanyol nyelvű édesapa is velünk van, akkor közösen spanyolul, de közben néha-néha hozzám fordulnak, és ilyenkor néhány gondolat erejéig váltanak át magyarra.
Az egyik szülőtréningre egy Ausztriában felnőtt második generációs magyar édesapa, is hasonló esetről számolt be. Ő maga kiválóan beszélt és írt magyarul. Rendkívül inspiráló volt a többi résztvevő számára, hiszen élő példája volt annak, hogy lehetséges ilyen magas szinten elsajátítani a magyar nyelvet akkor is, ha valaki nem Magyarországon töltötte a gyermekkorát.
Ez az édesapa az egyik alkalommal azt mesélte, hogy az Írországban élő ikertestvérének is most született gyermeke, akinek szintén át szeretnék adni a származási nyelvet. Amikor megkérdeztem, hogy a testvére is ilyen jól tud-e magyarul, azt válaszolta, hogy szerinte igen, de nem tudja, mert ők egymással németül beszélnek.
Tehát gyakran csak annyi kell, hogy egy harmadik személy csatlakozzon a beszélgetésükhöz és máris váltanak a hármuk közötti közös nyelvre.
2# A gyerekek a szüleiknek nem magyarul válaszolnak
Ha működik a kétnyelvű beszélgetés, tehát a gyerekek mindent értenek, és csak válaszolni esik nehezükre, akkor pont egy nyári vakáció segíthet sokat abban, hogy a passzív nyelvtudásukat aktivizálják. Ehhez pedig hasznos, hogy a környezet nem arra fókuszál, amit nem tudnak, hanem arra, amit igen. Próbáljuk csak ki a származási nyelv ismeretét ne az egyetlen anyanyelvű személyével összehasonlítani, hanem például azéval, aki idegen nyelvként tanulja azt. Máris könnyebben előtűnnek a pozitívumok! Elenyészőbb az akcentus, ha egyáltalán van, a nyelvtan is sokkal jobban megy. Sokkal kevésbé jellemző például, hogy belegabalyodjanak a tárgyas és alanyi igeragozásba. A szókincset pedig életünk végéig tanuljuk. Ők is bármikor behozhatják az esetleges hátrányukat.
De hogyan segíthetünk nekik hatékonyabban a magyar nyelv aktiválásában? Például, ha olyan témákat veszünk elő, ami a közvetlen környezetükben látható, fellelhető, akár otthon, akár egy kirándulás során. Élményközpontú az a nyelvfejlesztés, ahol az összes érzékszerv bevonódik. Mint egy folyóparti sétán, ahol a madarak csivitelése, a lábak alatt összezörrenő kavicsok, a lemenő nap fénye mind-mind felerősíti azt is, amiről szó van. A jó hangulat is segíti az emlékezést.
Minél idősebb gyerekekről van szó, annál fogékonyabbak arra, amit a kortársaiktól tanulnak, tehát unokatestvérek, barátok hasonló korú gyerekeit is érdemes elhívni a közös kirándulásra.
S ha már a témáknál tartunk, akkor nagyobb valószínűséggel nyílnak meg, ha arról kezdjünk el beszélgetni velük, amit ismernek. Arról, hogy kik a barátaik az iskolában, hogyan telnek a napjaik abban az országban, ahol az év többi részét töltik. Szinte biztos, hogy nem ismernek minden magyar ételt, gyerekdalt vagy más jellegzetességet. Ezt felesleges felróni nekik. Hiszen azért érkeztek haza, hogy mindezeket megismerjék.
3# A gyerekek nem tudnak magyarul írni-olvasni
Ezen szintén sokat lehet segíteni akár a nyári szünetben is. Hiszen az utcák, a boltokban az áruk feliratát, a fagylaltosnál a különböző ízek neveit mind-mind magyarul olvashatják. Könyvesboltban, gyerekkönyvtárban fellapozhatják a legújabb könyveket is.
Elterjedt az a nézet, hogy a magyar nyelv a világ legnehezebb nyelve. Nem akarok most ezzel vitatkozni, de ami biztos az biztos, a magyar írásrendszer a világon az egyik legegyszerűbb. Hiszen minden betű szinte minden esetben ugyanazt a hangot jelöli. A hosszú szavak kiolvasásához pedig elég a szótagolásra koncentrálni. Ha egy gyerek a másik nyelvén már jól olvas, akkor egy kis eligazítás után a magyar nyelven való olvasásra is át tudja menteni az olvasási készségét. A többnyelvűségben nem csak negatív, hanem pozitív transzferek is vannak. Vagyis nemcsak megnehezítheti egy nyelv a másik valamelyik részletének a megtanulását, hanem meg is könnyítheti.
Az olvasás gyakorlását persze nem lehet megspórolni
. Ehhez a nyári vakáció során be lehet szerezni a közösen kiválasztott könyveket. S ha csak felolvasásra, akkor sincs semmi veszve. Hiszen a jó olvasáskészséghez nem elégséges a beszélt nyelvi alap, hanem az is sokat segít, ha a gyermeknek rendszeresen olvastak.
Ennél pedig nincs jobb az anyanyelv megtartásához sem. Mert ha olvasnak magyarul, akkor serdülőként is tudják majd a származási nyelvüket fejleszteni, vagyis abban az életkorban is, amikor leginkább a helyi barátaikkal töltik az idejüket.
Fotó: 123RT
