Kezdődik a suli. Most sírjak vagy nevessek?
Ahol iskoláskorú gyerek boldogítja a családot, ott augusztus 20. után megindul a visszaszámlálás. Csak az a nagy kérdés: örülünk-e ennek, vagy elszomorodunk? Esetleg mindkettő?
Amikor az iskolák kapui június közepén bezáródnak, sok szülő elkezd markánsan őszülni:
- Hova teszem a gyereket két hónapig?
- Vigyem be az irodába, majdcsak ellesz egy sarokban?
- Vagy hagyjam otthon a laptoppal?
- Mennyibe is kerül az a három nyavalyás tábor?
- Jaj, csak a nagyi nehogy lebetegedjen!
De amire mindez lecseng, már vége is a nyárnak. És akkor jön ám csak a feketeleves! Három gyermek őszülő édesanyjaként megpróbálom összeszedni a szeptemberi horror főbb mozzanatait.
1. Közös depizés
Ilyenkor nem tudni, ki érzi nyomorultabbul magát. A gyerek kicsiny lelke mellett a sajátodat is pátyolgathatod, mert végülis annyira klassz volt így együtt. A nyaralás, az esti közös séták, ücsörgés a teraszon. És már görbülnek is lefelé a szájak. Nem könnyű visszaállni az egész éves mókuskerékbe.
2. Logisztikai zűrzavar
Még ott is nehéz megoldani a mindennapi logisztikázást, ahol egy gyerek van. Hát még ahol több!
- Ki mikor indul reggel?
- Mi a sorrend a fürdőszobában?
- Ki mikor ér haza?
- Kell-e érte menni?
- Kinek hány különórája, korrepetálása, miegymása lesz?
- Amúgy meg ki viszi oda?
- Egyáltalán, hány gyerekem is van?!
Minderre a sok kérdésre Petőfi tud csak válaszolni, legkorábban szeptember végén.
3. Anyagi csőd
Nyáron nincs iskola, vagyis nem kell bérlet. Legalábbis nem mindig. De ez csak egy dolog! Kezdődnek a különórák, kinek angol, kinek zene, kinek foci, kinek agyagozás, kinek a papné... És akkor még nem beszéltünk a kötelező osztálypénzről. Amihez jön még a fénymásolópapír díja és hasonló apró örömök. Ja, ha valakinek véletlenül egyetemista gyermeke van, aki ne adj’ Isten önköltséges szakra nyert felvételt, az szeptember közepére már katatóniás állapotba kerül.
4. Tevehajcsár üzemmód
Sok szülő hajlamos a nyári lazulás után bekeményíteni, azaz átváltani tevehajcsár üzemmódba: "Mi volt a lecke? Mé’ nem írod má’?! Mikor fogsz nekiállni végre a tanulásnak? Itt volt az egész nyár, pihenhettél eleget! Aztán majd hozod itt nekem a karókat, büdös kölök!" Kövezzen meg, akinek a szájából még nem hangzott el ezekhez hasonló fenyegető mondat! Pedig tegyük a szívünkre a kezünket! Gyerekként mi könnyen visszazökkentünk egy-egy klassz nyár után "második otthonunk" hétköznapjaiba?
5. Ahol közösség van, ott betegség is
Jön a hűvösebb idő, jön az elmaradhatatlan szütyögés, szüttyögés, orrfolyás, krákogás, láz és társai. Nekünk meg a halláskárosodás, amikor a főnök a fogát csikorgatva ordítozik velünk, hogy erősítsük már meg a gyerek immunrendszerét. Aztán meg mi 42 fokos lázzal és fél tüdővel is kénytelenek vagyunk bemenni dolgozni, ha már annyi szabit vettünk ki a beteg gyerek miatt.
Száz szónak is egy a vége, a gordiuszi csomó még mindig nincs megoldva, mert a legnagyobb kérdésre még mindig várjuk a választ:
Mikor pánikoljunk jobban, ha vége a sulinak, vagy inkább, ha kezdődik?
A cikk forrása: she.hu
