Kell-e Messenger egy tízévesnek? A gyerekek közösségi média használatáról

Vannak témák, amelyekre nem készülhettünk fel gyerekkorunkban. A mai kiskamaszok szülei a nyolcvanas-kilencvenes években voltak hasonló korúak: mi még a család egyetlen vonalas telefonjáról hívtuk a noteszünkben tartott számokat, a nyáron megismert barátnőkkel év közben kézzel írt leveleket váltottunk, a szexuális felvilágosításért pedig a BRAVO magazin Szerelem, szex, gyengédség rovata volt felelős (a beérkező levelek alapján meglehetősen szerény hatásfokkal). Nem számoltunk lájkokat, nem készítettünk szelfiket - Apa szívbajt is kapott volna, ha erre pazaroljuk a filmet a fényképezőgépből - és ha bántottak az iskolában, tudtuk, hogy legalább otthon, a szobánkban nyugtunk lesz.

Valami viszont nem változik. Mi is szerettünk volna népszerűek és különlegesek lenni, mi is képesek voltunk kiközösíteni egymást, és közben mi sem örültünk volna, ha a szüleink nyomoznak utánunk, a naplónkat vagy a levelezésünket olvasgatnák. Így, bár a díszletek megváltoztak, valami képünk lehet arról, mi zajlik a mostani gyerekek lelkében.

Minden tízévesnél ott csipog a Messenger

Amíg alsósok voltak a gyerekeim, a szülők az osztály Messenger-csoportjában beszélték meg az aktuális ügyeket, cseréltek információt arról, hogy mi a lecke, és hogy elmarad-e a héten az úszás. Amikor a fiam idén ötödikbe került, a helyzet drámaian megváltozott: az osztályfőnök felkért két tanulót, hogy mindenkit szedjenek össze a Facebookon, és szervezzék meg az 5.A saját csoportját. A feladat semmi nehézséget nem okozott, hiszen a 10-11 éves gyerekek mindegyikének volt okostelefonja és Messenger-fiókja.

Meg lehet ezen rémülni, fel lehet háborodni, de a helyzet attól még nem változik. Nekünk, szülőknek pedig olyan témákban kell okosnak lennünk, amivel kapcsolatban nem támaszkodhatunk a saját, otthonról hozott mintáinkra.

Gyerekek a közösségi oldalakon

A legtöbb közösségi oldalon és csevegőappon, mint a Facebook, az Instagram, a Messenger vagy a TikTok a regisztráció alsó korhatára 13 év. Elvileg, Mint a fenti példa is mutatja, ezt olyannyira nem szokás itthon komolyan venni, hogy az iskola is természetesként kezeli, hogy egy ötödikes már bőven rendelkezik fiókkal. 

Egy a Computers in Human Behaviour című lapban megjelent tanulmány szerint ez a tengerentúlon sincs másképp. A 750 felső tagozatos bevonásával készült vizsgálat úgy találta, legtöbben nem várják meg az előírt életkort a regisztrációval:

“Hiába 13 év a regisztráció alsó korhatára ezeken az oldalakon, a megkérdezett fiatalok egyharmada 11-12 évesen, további egyharmada pedig ennél is fiatalabb életkorban kezdett közösségi oldalakat használni.” - mondta el a kutatás vezetője, Linda Charmaraman. Ezek a gyerekek általában olyanokkal is ismerősök az oldalon, akikről a szüleik nem tudnak, ráadásul nagy eséllyel keveredtek bele valamilyen online bántalmazási szituációba - ők zaklattak, őket zaklatták, vagy mindkettő.

Ugyanakkor nem szabad ördögiként tekinteni ezekre az oldalakra, ugyanis pozitív hatásai is szép számmal vannak. Az ezt használó gyerekek könnyebben futnak bele olyan cikkekbe, amelyek valamilyen társadalmi problémára hívják fel a figyelmet, és szívesebben is osztják meg ezeket, mint az idősebbek. Úgy tűnik, hogy a fiatal nethasználók még érzékenyebbek a szociális igazságtalanságokra.

Tanácsok arra az esetre, ha közösségi oldalakat szeretne használni a gyerek

Lehetőleg várjátok ki a minimum korhatárt regisztrációkor. A tanulmány szerzői a 13 évet észszerű életkornak tartják.

• Életkorának megfelelően tartsd számon, hogyan használja a gyerek ezeket a felületeket. Különösen tíz éven aluliaknál fontos a közvetlen ellenőrzés. Egy nagyobb gyereket viszont már ne tegyél ki ilyen helyzetnek, mert úgyis csak kijátssza: egy 16 éves már inkább készít egy olyan profilt, amiről te nem tudsz.
• Beszélgess vele e veszélyekről, és ne legyen tabu téma. Nyugodtan mondd el például, hogy mivel járhat, ha valakinek meztelen képet küld magáról, ami utána futótűzként terjed tovább az egész iskolában.
• Biztosítsd arról, hogy akkor is támogatod, ha nem tartotta be a megbeszélt szabályokat, és ezért bajba került. A netes ragadozók, és akár a kortárs bántalmazók is azt a helyzetet használják ki, hogy sok kamasz nem mer szólni a szüleinek a gondokról, mert fél a büntetéstől. 
• Ne nyomozz utána a kelleténél jobban! Ahogy remélhetőleg nem olvasod a naplóját és nem hallgatózol a szobában, amikor a barátaival beszélget, ugyanúgy ne kutakodj az üzenetei között sem.

Forrás: Scarymommy.com, Sciencedirect.com 

Nyitókép: Gettyimages.com