KÁDÁR ANNAMÁRIA: A SZÜLŐK TÍZPARANCSOLATA
Milyen útravalót adhatunk a gyerekeinknek szülőként? Erre nagyon sok válasz adható, és persze mindannyian szeretnénk megtalálni A legjobb választ. De mi az? Létezik egyáltalán? Erről kérdeztük dr. Kádár Annamária pszichológust, meseterapeutát, számtalan könyv szerzőjét - és két gyerek édesanyját.
Mit akarjunk adni a gyerekeinknek útravalóul, sikert, pénzt, elégedettséget, boldogságot?
Útravalóként olyan hamuban sült pogácsát adhatunk gyermekünknek, amivel mindezt megteremtheti magának. Annak a képességét is érdemes odaadni, hogyha nincs siker, pénz, boldogság, hogyan tudjon felállni egy nehéz helyzetből, hogyan tudja megkeresni az erőforrásait. Élményekkel emlékekkel, történetekkel tarisznyálhatjuk fel, hogy utazása során meg tudjon küzdeni a hétfejű sárkánnyal.
Fotó: Kádár Annamária
Dr. Kádár Annamária
Marosvásárhelyen született. Pszichológusi oklevelének megszerzése után az ELTE Kognitív Fejlődés programján végezte doktori tanulmányait, amivel párhuzamosan a BME-n szerezte meg munka és szervezetpszichológusi szakképesítését. Ezután a családterápia valamint relaxáció és szimbólumterápia irányába fordult.
Hiszi, hogy a fejlődés igazi mozgatórugója a komfortzóna elhagyása, hogy a legfontosabb személyes érték a hitelesség, a legmélyebb erőforrás a játékosság és a mese, valamint hogy igazi teljesítmény a csapatmunka által érhető el. Ebben próbál segíteni azoknak, akikkel munkája során kapcsolatba kerül.
Kutatási és érdeklődési területei: érzelmi intelligencia, flow-élmény, csoportokkal való munka módszertana, asszertivitás, személyiségfejlesztés, önismeret, narratívumok tartalomelemzése, fogalmazási képesség fejlődése és fejlesztése, olvasóvá nevelés, a mese gyógyító ereje, pedagógusi hivatás-személyiség alakítása, valamint a játék szerepe a gyerek személyiségfejlődésben.
Szülőként, pedagógusként meg kell adnunk a gyermeknek a lehetőséget arra, hogy belső képei segítségével saját világa varázslójává váljon. Így sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy felnőttkorában bátran, hittel fog küzdeni az életében és környezetében kívánatos változásokért, a saját boldogságáért, a saját sikeréért.
Hogyan ne rontsuk el a gyereket? Mi lehet a sorvezetőnk abban, hogy "elég jó anyák" vagyunk-e?
Írtam egy nevelési tízparancsolatot, amit a gyermekünk képzeletbeli kívánságlistájára írna:
1. Légy gyerekes! Ez sokat segít nekem a felnőtté válásban.
2. Fogd meg-, és engedd el a kezem! Mindegyiket akkor, amikor kell.
3. Élményeink, emlékeink, szertartásaink, rítusaink a legnagyobb közös kincseink. Legyen időd az apróságokra!
4. Kérlek, ne hasonlíts senkihez! Én én vagyok, és így vagyok jó.
5. Higgy bennem, bízz bennem! Hited hamuban sült pogácsaként kísér vándorutamon. Nem a te álmaidat váltom valóra, hanem a sajátjaimat. Tudj örülni ezeknek!
6. Én vagyok a te királylányod, királyfid. Értékes vagyok! Kérlek, szeress feltétel nélkül!
7. A legnagyobb ajándék, amit adhatsz, az idő a véges életedből, és hogy mellettem állsz, amikor szükségem van rád.
8. Mesélj nekem nagyanyámról, nagyapámról, önmagadról, gyermekkori élményeidről! Ahhoz, hogy repülni tudjak, szükségem van gyökerekre is!
9. Mutasd ki az érzéseidet, beszélj róluk, oszd meg velem, mi az, aminek örülsz, mi az, ami fáj. Így én is legyőzhetem a belső sárkányaimat.
10. Legyen türelmed kivárni munkád eredményét! Sokszor úgy gondolod, hiábavaló volt, de ez nem igaz, csak pillanatnyilag tűnik úgy.
+1 pont és a cikk teljes egészében a divany.hu oldalán olvasható.
