Jó hír: javult a magyar gyerekek szövegértése

Jobb eredményt értek el a 10 éves magyar diákok az egyik legjelentősebb nemzetközi szövegértési felmérésen, mint valaha – derült ki a Progress in International Reading Literacy Study (PIRLS), vagyis magyarul a Nemzetközi Olvasás és Szövegmegértés Vizsgálat legfrissebb, lapunk által megismert részletes eredményeiből. A Magyar Nemzet információi szerint a javuló eredményeket az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) az iskolarendszer központosításának tulajdonítják.

A PIRLS 4. évfolyamra járó gyerekek szövegértési képességeit vizsgálja, de emellett a tanulók, a tanárok és az intézményvezetők egy-egy háttérkérdőívet is kitöltenek, amely egyebek közt általános szociokulturális és demográfiai kérdéseket tartalmaz. Azért éppen ennél a korosztálynál mérik fel az olvasási ismereteket az Oktatási Hivatal PIRLS-szel kapcsolatos tájékoztatója szerint, mert a 4. évfolyam vége fontos fordulópont a tanulási folyamatban, ekkorra a tanulók rendszerint megtanultak már olvasni, és ezt a képességüket a további tanulás, önálló ismeretszerzés céljaira kezdik használni.

Ügyesebbek diákjaink a németeknél

A PIRLS-t 2001 óta ötévente veszik fel. A legutóbbi, 2016-os mérésben 50 ország csaknem 320 ezer tanulója vett részt, hazánkból pedig 4623 tanuló töltötte ki a tesztet. Míg 2001-ben 543, 2006-ban 551, 2011-ben pedig 539 pont lett a magyar tanulók átlageredménye, a 2016-os vizsgálat során már 554 pontot értek el, vagyis az eddigi legjobb eredményt. Ezzel hazánk egyike annak a 18 országnak, ahol javultak a szövegértési képességek. A legjobban olvasó diákok egyébként Oroszországban (581 pont), Szingapúrban (576 pont), Hongkongban (569 pont), Írországban (567 pont) és Finnországban (566 pont) találhatók. A felmért országok közül Magyarország a 13. helyen szerepelt, míg öt évvel ezelőtt még csak a 20. helyen álltunk. A V4-országokhoz képest sincs okunk szégyenkezni, egyedül a lengyel diákok értek el nálunk jobb eredményt (565 pont), míg a cseh (543 pont) és szlovák (535 pont) diákok egyaránt gyengébben szerepeltek. Ehhez hasonlóan kevésbé születtek jó eredmények a szomszédos Szlovéniában vagy Ausztriában, de megelőztük többek közt az USA-t, Németországot, Dániát és Belgiumot is.

Hatalmas a szakadék

A PIRLS eredményeit értékelő elemzés szerint többek közt azokból lesznek a szövegeket jól megértő diákok, akik otthonában tanulást segítő eszközök találhatók, például könyvek, elektronikus eszközök. Emellett az is befolyásolja a kérdést, hogy a tanuló szülei mennyire szeretnek olvasni vagy hogy gazdasági szempontból mennyire hátrányos helyzetű az iskola, ahova járnak. Utóbbi Magyarországon kardinális kérdés, hiszen a jelenlegi oktatási rendszer egyik legnagyobb kritikája, hogy sokszor az iskolák nem képesek kompenzálni az otthonról hozott hátrányokat. A PIRLS eredményei szerint a magyar gyerekek 37 százaléka hátrányosabb helyzetű intézménybe jár, ami a nemzetközi átlagnál (29 százalék) jóval magasabb. Míg az ilyen típusú intézménybe járó magyar diákok átlagosan 522 pontot teljesítettek a PIRLS-ön, addig a legjobb helyzetű intézménybe járó diákok 579-et, vagyis hatalmas, 54 pontos a szakadék a teljesítmények között. Ez a különbség a 2011-es eredményeknél még 57 pont volt.

Van, amikor Szingapúrt is előzzük

Megdöbbentő eredményeket kapunk, ha azon magyar intézményeket látogató kisdiákok eredményeit nézzük, akik iskolájában az igazgató bevallása szerint nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a tanulmányi sikerekre. A felmérésben részt vevő gyerekek mindössze 3 százaléka látogat ilyen intézményt, ám az ő átlagos pontszámuk 621 (!) volt, ami a válaszadó országok közül a legjobb eredménynek számít. Olyannyira jónak számít, hogy még Szingapúrt (615 pont) is megelőzi. Viszont azon iskolák esetében, ahol a tanulmányi siker kevéssé hangsúlyos, az átlagpontszám csak 540 volt.

Ugyancsak érdemes a PIRLS eredményeit az iskolai bántalmazás (a hazánkban gyakran angolul említett, bullying) szempontjából megnézni. A magyar gyerekek 60 százaléka arról számolt be, hogy szinte sosem bántják őket társaik, az ő átlagpontszámuk 563 volt. Ugyanakkor a heti rendszerességgel bántalmazást elszenvedő diákok – vagyis a felmérésben résztvevők 9 százaléka – eredményei csaknem 40 ponttal gyengébbek.

A lányok jobbak

Általános jelenség, hogy a lányok magasabb pontszámot érnek el szövegértésben, mint a fiúk, ez a vizsgált 50 ország közül 48-ra volt igaz. Hazánkban ez azt jelentette: egy kislány átlagosan 561 pontot ért el, míg egy kisfiú csak 548-at. A PIRLS arra is kíváncsi volt, mennyire szeretnek a gyerekek olvasni. Bár talán evidencia, hogy az olvasást leginkább kedvelő gyerekek jobban teljesítettek, mégis örömteli fejlemény, hogy a magyar gyerekek nagyobb arányban számoltak be arról, hogy nagyon szeretnek olvasni (35 százalékuk állította ezt), mint 2011-ben (26 százalékuk). Igaz, a nemzetközi átlagtól még a 2016-os eredmény is elmarad. A teszt eredményeiből az is látszik, hogy míg az előző felmérésen csak a gyerekek 41 százaléka állította azt, hogy magabiztosan olvas, ez a tavalyi évre 48 százalékra nőtt, ami a többi országhoz viszonyítva is jónak számít.

Fáradt negyedikesek, elégedetlenebb tanárok

Az viszont már aggasztó eredmény, hogy a magyar 10 éves gyerekek 43 százaléka arról számolt be, hogy szinte mindennap fáradtnak érzik magukat, mikor iskolába érkeznek. Ez jóval magasabb eredmény a 32 százalékos nemzetközi átlagnál. Sőt: a PIRLS-ön legkiválóbban teljesítő orosz diákokat is megelőzzük, akiknek csak 23 százaléka számolt be mindennapos fáradtságról. Ugyanakkor azok a magyar diákok, akik napi fáradtságról számoltak be, valamivel jobb eredményt értek el azon társaiknál, akik saját bevallásuk szerint sosem fáradtak, míg a legjobban a magukat csak néha fáradtnak vallók teljesítettek. A felmérés azt is megkérdezte a gyerekektől, éhesen érkeznek-e az iskolába. Csaknem 20 százalékuk válaszolt igennel (a nemzetközi átlag rosszabb, 26 százalék volt), és ők alacsonyabb pontszámmal is teljesítették a PIRLS-t.

A PIRLS aszerint is értékelte a diákok teljesítményét, hogy tanítóik mennyire elégedettek munkájukkal. Míg 2011-ben a tanárok 53 százaléka volt elégedett, ez 2016-ra már csak 48 százalékra csökkent, ami jóval az 57 százalékos nemzetközi átlag alatt van. Nem meglepő, de az elégedettebb pedagógusok tanítványai jobban teljesítettek a PIRLS-ön, ami a magyar diákok esetén átlagosan csaknem 20 pontos teljesítménykülönbséget eredményezett.

A digitális szövegértés egyre fontosabb

Az, hogy a PIRLS eredményei javuló tendenciát mutatnak, mindenképpen biztató hír a tavaly nyilvánosságra került, lesújtó PISA-jelentés után. Mint ismert, a PISA is vizsgálta a diákok szövegértését (a természettudományos és matematikaismeretek mellett), igaz, az idősebb, 15 éves korosztályon. Ott viszont a 2015-ös eredmények szerint Magyarország a 470 pontos átlagával csak kulloghatott az OECD-országok 493 pontja után. A kudarcos eredményeket az Emmi részben azzal magyarázta, hogy a PISA-t a korábbiakkal ellentétben nem papíralapon, hanem számítógépen vették fel. Már csak emiatt is kár, hogy hazánk nem vett részt a PIRLS kifejezetten online olvasást vizsgáló, ePIRLS nevű felmérésen, amely eredményeit szintén a keddi napon publikálták. Igaz, a PIRLS-ben részt vevő 50 ország közül mindössze csak 14 vállalkozott a 2016-ban első alkalommal felvett online mérésre. Az eredmények szerint a digitális szövegértésben az alábbi országok teljesítettek a legjobban: Szingapúr (588 pont), Norvégia (568 pont), Írország (567 pont). Érdekesség, hogy akár csak a papíralapú olvasás esetén, az online világban is a lányok bizonyultak ügyesebbnek.

Arra egyébként a PIRLS egyik háttérkérdőíve is rákérdezett, hogy a tanárok milyen gyakran adnak olyan olvasással kapcsolatos feladatot a diákoknak legalább heti egyszer, amely során használniuk kell a számítógépet. Az eredmények szerint átlagosan a magyar diákok 18 százaléka kap ilyen jellegű feladatokat. Utóbbi nagyságrendileg megfelel a nemzetközi átlagnak, ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy az USA-ban ez már majdnem dupla annyi, 34,5 százalék volt.

A cikk forrása: mno.hu