Iskolaéretlen hatévesek ülnek az iskolapadban, sőt egyre több közöttük az SNI-s tanuló
Megdöbbentően magas volt a bukási arány az első osztályosok között: a 2022/2023-as tanévben majdnem ötezer elsős évismétlőként ült az iskolapadban.
Tovább emelkedett az évfolyamismétlők aránya az általános iskolák első évfolyamain a most lezárult tanévben, arányuk 5,2 százalék volt az elsősök körében - közölte a Népszava megkeresésére a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A portál azért kereste a KSH-t, mert az idei részletes oktatási jelentésükben az évfolyamismétlőkre vonatkozó adatokat nem tüntették fel, holott a korábbi, a 2021/2022-es tanévet vizsgáló jelentésben még benne voltak. Utóbbiban még 4,6 százalékban állapították meg azoknak az első osztályosoknak az arányát, akiknek évet kellett ismételniük.
Az elsősök körében kimagasló a bukási arány
A KSH adatai szerint a 2022/2023-as tanévben 94 342 gyermek járt első osztályba, az 5,2 százalékuk mintegy 4906 főt tesz ki, vagyis a mostani, június 15-én zárult tanévben majdnem ötezer elsős évismétlőként ült az iskolapadban. Az adatokból az is kiderült, hogy az általános iskolában az évismétlők aránya idén is az első évfolyamon volt a legmagasabb, a többi évfolyamon 0,7 és 2,3 százalék között volt.
Hatévesek kötelező beiskoláztatása
Az elsősök körében kimagasló bukási arány összefüggésbe hozható a kormány sokat vitatott, 2020 januárjától bevezetett intézkedésével, a hatévesek kötelező beiskolázásával is, ami alól csak egy szigorított, bürokratikus eljárás során lehet felmentést kapni.
A szülők és az óvodapedagógusok már nem dönthetnek arról, hogy egy hatéves gyermek érett-e az iskola megkezdésére, vagy jobb lenne, ha egy évig még óvodában maradna. A tankötelezettség megkezdésének egy évvel történő elhalasztását már csak az Oktatási Hivatalnál kezdeményezheti a szülő, amihez saját indoklást kell írnia és egyéb, a kérelem jogosságát alátámasztó dokumentumokat is magának kell beszereznie.
Szakértők már korábban arra figyelmeztettek, hogy az intézkedés miatt sok kisgyermek éretlenül kerülhet be az iskolába, ami nemcsak a teljesítményére lehet hatással, hosszabb távon nagyobb eséllyel alakulhatnak ki náluk beilleszkedési, tanulási és magatartási problémák.
Tovább nőtt az SNI-s tanulók száma az elsősök körében
A 2022/2023-as tanévben tovább emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma az általános iskolákban, a KSH szerint létszámuk közel 60 ezer fő volt, ami az általános iskolások 8,3 százaléka. Többségük (43 ezer fő) integrált nevelésben, oktatásban részesült. Az integráltan oktatott SNI-tanulók sajátos nevelési igényének leggyakoribb oka:
- a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartási zavar (69 százalék),
- enyhe értelmi fogyatékosság (10 százalék),
- autizmus spektrum zavar (8,6 százalék).
Az évfolyamok tekintetében az elsősök körében 7,1 százalékra nőtt az SNI-tanulók aránya az egy évvel korábbi 6,5 százalékról.
Nyolcadik évfolyamra az SNI-tanulók aránya már elérte a 10 százalékot (az előző tanévben 9,8 százalék volt).
SNI-s gyerekek iskolakezdése
Sajnos a jelenlegi szabályozás nem könnyít az SNI-s státusszal élő gyermekek helyzetét. Esetükben a pedagógiai szakszolgálatok megyei és országos bizottságai az illetékesek.
Ezek a gyerekek az átlagos fejlődési ütemhez képest eleve hátránnyal indulnak. A régi törvény szerint ők az állapotukra való tekintettel plusz egy évet maradhattak óvodában, akár 8 éves korukig. Jelen helyzetben ugyanazok a törvényi szabályozások érvényesek rájuk, mint a tipikus fejlődési ütemű gyerekekre, tehát nekik is csak plusz egy évet biztosít az új rendszer, pedig náluk, több esetben létszükséglet lenne minél több idő nyerése. Ez számukra jelentősen diszkriminatív, és hátrányosan befolyásolja az életben való boldogulásukat. Sok esetben eleve elrendeltetett a sikertelen iskolakezdés. Szakmai érvek támasztják alá az óvodáskor szenzitív és preventív időszakának jelentőségét, amiről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Sok zűrt okozott a korai iskolakezdés
A hatévesek kötelező beiskolázásának, illetve az iskolakezdés halasztására vonatkozó eljárás szigorításának az lett az eredménye, hogy a 2019-es 63,7 százalékról a 2021/2022-es tanévre 50,6 százalékra csökkent a hatévesek aránya az óvodai nevelésben.
A 2022/2023-as tanévre a hatéves óvodások aránya enyhén emelkedett 52,9 százalékra, ennek értelmében az általános iskolába beíratott hatévesek aránya pedig csökkent. Ebben szerepet játszhat az is, hogy míg 2020-ban a szülők széles körű tájékoztatása meglehetősen hiányos volt az új iskolahalasztási eljárásokkal kapcsolatban, mostanra már több szülő élt ezzel a lehetőséggel. Az Oktatási Hivatal a 2022/2024-es tanévre vonatkozóan 22 743 kérelmet kapott, ezek döntő többségét (22 318) el is fogadták.
Forrás: nepszava.hu
Fotó: Getty Images
