Szülő- és gyereknevelés

Hogyan gyógyulhatsz meg, ha pszichésen sérült szülők neveltek

Tökéletes szülő nem létezik. Mert szülőnek lenni kemény feladat, és az, hogy a gyermekek sem egyformák, tovább bonyolítja a helyzetet. Sőt, nem minden gyermekeket vállaló felnőtt számít átlagos, normális szülőnek, mert a mentálisan sérült szülőknek még nagyobb kihívást jelent a gyereknevelés. Utóbbiak azok, akik „játszmáznak” a gyerekeikkel és a manipulációt a fegyelmezés érvényes eszközének tekintik, aminek eredményeképpen a gyerekek azt fogják érezni, hogy soha nem elég jók, nem elég okosak, és így az elvárásoknak sem fognak tudni megfelelni.

A mentálisan beteg szülők gyereke gyakran küzd kisebbrendűség érzéssel, bizonytalan önmagában, és „gyárilag” alkalmatlannak tekinti magát az élet kihívásaival való megküzdésre.

Nemegyszer hosszú időbe telik annak felismerése, hogy nem minden klappolt annak idején szüleinkkel.  Ez a felismerés előtörhet meditáció, naplóírás közben, vagy éppen a karácsonyi ebédnél, mikor körülnézel az asztalnál ülőkön, és kénytelen vagy feltenni magadnak a kérdést: „Kik ezek az emberek, és hogyan kerültem én ide?” Lehetséges persze, hogy még nem jutottál arra a pontra, hogy azt gondold, a szüleidnél „valami nem stimmel”, de az is lehet, hogy velük együtt a saját felismerésed, megélésed is megkérdőjelezed már. Segítségül az alábbiakban felsoroltunk néhány olyan jellemzőt, amelyek megléte arra utalhat, hogy a szüleid mentális állapotával nincsen minden rendben.

Vigyázat: Nagyon sok középiskolás vagy akár a korai húszas éveiben járó fiatal átmegy egy olyan egocentrikus fázison, amikor elkezdi lenézni a szüleit; azt érzi, hogy a szülei valahogyan mások, mint ő, és lemaradnak mögötte tudás vagy intelligencia dolgában. Ez a fajta értékítélet nem összetévesztendő a valós mentális vagy pszichés problémával!

A szülők mentális/pszichés betegségére utaló jelek:

  1. Elbizonytalanítanak és leértékelnek: azt éreztetik veled, hogy csökkent értékű vagy (azt sugallják, hogy gyárilag kudarcra vagy ítélve)
  2. Túlzottan kritikusak veled szemben: ritkán vagy soha nem adnak semmiféle pozitív visszajelzést arra, aki vagy, vagy amit csinálsz
  3. Poénkodnak a számládra, még akkor is, ha tudják, hogy ami nekik vicc az számodra megalázó és bántó.
  4. Nem engedik, hogy bármilyen negatív érzelmet kifejezz. Ha sírsz, akkor csúfolódnak, vagy dühösek lesznek, hogy elhallgattassanak.
  5. Követelik, hogy figyelj rájuk, hogy ők legyenek a figyelmed középpontjában. (Annál inkább így van ez, minél inkább hiányzik a normális érzelmi kötődés és a személyes határok tiszteletben tartása.)
  6. Az ő érzéseik mindig fontosabbak a te érzéseidnél.
  7. Saját rossz viselkedésüket úgy állítják be, hogy a te nevelésed érdekében történt. (A szégyenkeltés nem az egészséges szülő eszköztárából való.)
  8. Gyakran alkalmazzák a „csenddel verést” (amikor nem szólnak hozzád) és a szarkazmust az őszinteség és a nyílt párbeszéd helyett.
  9. Lefizetéssel (pénzzel) és bűntudatkeltéssel próbálnak motiválni.
  10. Ha boldogtalanok (és legtöbbször azok), akkor téged tartanak felelősnek a boldogtalanságukért, és nyíltan tudomásodra hozzák, hogy nem is akartak igazából, és hogy csak kolonc vagy a nyakukon.

A pszichés problémák hajlamosak öröklődni a családban, ezért nagyon oda kell figyelni, ha az ember nem szeretné ismételni és továbbvinni ezt a mintát. Ha ilyen szülők gyermekeként nőttél fel, akkor ne csodálkozz azon, hogy nehezedre esik jó döntéseket hozni és egészséges életvezetést kialakítani.

Ezzel együtt lehetőségedben áll másik utat választani.

A változtatás kulcsát egyrészt annak felismerése jelenti, hogy azok az emberek, akik szüleidként felneveltek, feltehetően pszichésen sérültek voltak, másrészt, hogy azok a kellemetlen, szomorú vagy haragos érzések, amelyeket felfedezel magadban, teljesen érthetőek és adekvátak annak fényében, hogy kik mellett nőttél fel. Nem vagy őrült – a nevelés, amit kaptál, az tehet róla és azért küzdesz, mert normális és egészséges életstílust próbálsz kialakítani. Ebben pedig nagyobb sikerrel járhatsz, ha már most képes vagy kivonni magad az ellenőrzés és kontroll alól, amit a szüleid gyakorolnak feletted.

A változtatás önmagában is nagy kihívást jelent.

Ne nehezítsd a saját dolgodat azzal, hogy megengeded neki, hogy továbbra is beleszóljanak, és kontrollt gyakorolhassanak az életed fölött. A változtatások végrehajtása, és a következetes kitartás nem könnyű, de nem lehetetlen – meg tudod tenni.

Az alábbi lépések segítenek a sikeres változásban, változtatásban:

  1. Találj magadnak egy terapeutát vagy segítőt, akivel együtt tudsz dolgozni. Ez egy hatalmas lépés, és nagyon fontos, mert egy szakavatott, külső személy tud segíteni abban, hogy megszabadulj azoktól a leértékelő és negatív dolgoktól, gondolatoktól, amelyeket a szüleidtől hallottál, és át is keretezd őket.  Erősségeid felismerésével és pozitív megerősítésekkel továbbá segíteni tud önbizalmad helyreállításában is.
  2. Amennyiben szüleidhez közeli távolságban élsz, nagyon fontos, hogy új határokat állíts fel, és rávedd őket, hogy be is tartsák azokat. Muszáj túltenned magad azon, hogy vajon mit fognak gondolni. Számodra elsődlegesen a saját pszichés egészséged biztosítása, és ez azt jelenti, hogy minimalizálnod kell a velük való érintkezést, és biztonságos teret kell teremtened saját magad számára.
  3. Mindig legyen B terved arra, hogy ha mégis találkoznod kell velük. Határozd meg pontosan, hogy mennyit vagy hajlandó beszélni velük telefonon, vagy egy személyes látogatás során. A saját igényeid és prioritásaid szerint szervezd le velük a találkozót, és ha mégis megpróbálnak megszégyeníteni, vagy bűntudatot kelteni benned, akkor legyél készen arra, hogy bármelyik pillanatban fogod a kézitáskád, és azt mondod nekik, hogy most menned kell. Állandóan emlékeztesd magad arra, hogy nem vagy gyerek többé – felnőttél, és felnőttként nem csak, hogy ki tudsz állni magadért, de képviselned is kell a saját érdekeidet. Ha elkezdenek határokat sérteni, és rosszakat mondani a testvéreidről, vagy másokról, akik neked fontosak, akkor egyszerűn csak szólítsd fel őket arra, hogy hagyják abba. A velük való konfrontáció segít megszabadulni attól az áldozati szereptől, amit korábban magadra vettél.

Amikor a szülők gyerekek módjára viselkednek, akkor láthatóvá válik azon taktikájuk, amivel manipulálni és kontrollálni igyekeznek téged. A mérgező szülők nem ismerhetik a valódi szeretetet. Egy érzelmileg egészséges családban egy gyermeknek bármilyen érzés átélése megengedett anélkül, hogy szégyenkezni kellene miatta.

Túlélő vagy és jogod van arra, hogy önmagad légy és jól érezd magad úgy, ahogy és aki vagy. 

Változtasd meg a reakciódat és megváltozik a világod.

- VIA - 

Hasonló tartalmakért iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre!
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás