Hiába osztjuk el egyenlően a házimunkát, ha megszületik a gyerek, mégis a nőkre hárul a nagy része
A hatvanas évek óta a nyugati világban sok területen érvényesült a női emancipáció. Ennek egyik következménye, hogy ma már sokszor a nők is a férfiakhoz hasonlóan veszik ki a részüket a kenyérkeresésből, még gyerekes családok esetében is. Ugyanígy a férfiak is igyekeznek kivenni a részüket a házimunkából és a gyereknevelésből, de ez nem mindig sikerül teljes mértékben. Jill E. Yavorsky és szerzőtársai nagyon pontos adatokkal jártak utána, hogy valóban hogyan oszlik meg a fizetett és a házimunka a nők és a férfiak között.
Kifejezetten olyan párokat kerestek, ahol a nő és a férfi is dolgozott, továbbá a gyerekük születése előtt nagyjából hasonló arányban vették ki a részüket a házimunkából. Ezzel az volt a célja, hogy valóban azokat vizsgálja, akik törekednek az egyenlőség elérésére. Kétféle módszerrel is gyűjtöttek adatot a munka megoszlásáról a párok tagjaitól. Egyrészt naplót kellett vezetniük az elvégzett fizetett és házimunkáról (beleértve a gyereknevelést is), másrészt kérdőíves módszerrel is megkérdezte ugyanezt.
A szakirodalomban egyértelműen pontosabb adatgyűjtési módszernek gondolják a napló vezetést, de mivel ez sokkal költségesebb, ezért gyakrabban használnak kérdőívezést a kutatók. Yavorskyék célja volt a tanulmánnyal az is, hogy megtudják mennyivel pontatlanabb a kérdőíves időmérés, mint a naplós. A hipotézis szerint, mivel a kérdőívben egy átlagos napot kell megbecsülni, az emberek saját magukról alkotott elképzelése torzítja a választ. Például azok a férfiak, akik támogatják a női egyenlőséget, rendre több házimunkát becsülnek a kérdőívekben, mint amennyit ténylegesen elvégeztek.
Ezzel szemben a naplózásban a valódi időket kell lejegyezni, ezért nyilván pontosabb, még akkor is, ha csak a nap végén ülnek le és emlékeznek vissza rá.
Yavorsky és szerzőtársai tanulmánya az első, ami egyszerre használ napló adatokat és kérdőíves adatokat is a párok munkamegosztásának becslésére. Ráadásul ezt megnézték ugyanazoknál a pároknál a gyerek születése előtt három hónappal, majd a születés után is. Így teljesen összehasonlítható adatokat kapott arra, hogy a szülővé válás hogyan hat a korábban egyenlő munkamegosztással működő párok életére.
A korábbi kutatások alapján a nők alul-, míg a férfiak felülbecsülik az otthoni munkával töltött időt, ezért sokkal kisebbnek tűnik a szakadék a házimunka mennyiségében. Ezzel szemben a fizetett munkát régen a nők is felülbecsülték (főleg a 60-as, 70-es és 80-as években), de ma már inkább ezt is alulbecsülik. A férfiak mindig eltúlozzák, hogy mennyit dolgoznak.
A cikk teljes terjedelmében a g7.hu -n olvasható.
