GYES összege, GYES igénylése - Minden, amit tudni érdemes a gyermekgondozási támogatásról

Ki jogosult GYES-re?

• A saját háztartásban nevelt gyermekre tekintettel
• a szülő
• a gyám
• A szülő háztartásában nevelt 1. életévét betöltött gyermekre tekintettel a nagyszülő.

A gyermekgondozási támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Megállapodás hiányában a támogatást kérelmező szülő személyéről – kérelemre – a gyámhatóság dönt.

Gyermekgondozást segítő ellátásra (GYES) jogosult a szülő - ideértve a kiskorú szülőt a jogszabályban meghatározott, alábbiakban részletesen kifejtett esetben -, valamint a gyám - ide nem érte a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt - a saját háztartásában nevelt

a) gyermek 3. életévének betöltéséig,

b) ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni.

c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén - amennyiben rá tekintettel magasabb összegű családi pótlékot még nem kérelmeztek - ha  a gyermeket kezelő gyermekklinikának, kórházi gyermekosztálynak, szakambulanciának, szakgondozónak, szakintézménynek a szakorvosa, elektronikusan tudja továbbítani a gyermek betegségére vonatkozó adatokat az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján. Amennyiben az elektronikus beküldés meghiúsul, a kérelméhez csatolni kell a külön jogszabály (5/2003. (II.19.) ESzCsM rendelet szerinti igazolást.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény IV. Könyvének (Családjog) 4:152. § (4) bekezdése szerint a 16. életévét betöltött gyermek a szülői házat vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az érdekeivel nem ellentétes. A gyámhatóság ilyen engedélye birtokában a kiskorú szülő, amennyiben a gyermeke részére kirendelt gyámmal nem él egy háztartásban, saját háztartásában nevelt gyermekére tekintettel maga igényelheti a gyermekgondozást segítő ellátást. Akkor is a kiskorú szülő kérelmezheti a gyermekgondozást segítő ellátást, ha gyermekének nem rendeltek gyámot. Abban az esetben, ha gyermekének gyámjával egy háztartásban élnek, a gyermek után nem a kiskorú szülő, hanem a gyermek részére kirendelt gyám kérelmezhet gyermekgondozást segítő ellátást.

Milyen időtartamra jár?

Amennyiben a gyermek után biztosítási jogviszonyhoz kötődő ellátást (CSED-et, GYED-et) nem folyósítanak, a gyermek születésétől (nagyszülő esetén a gyermek 1 éves korától), egyébként ezen ellátások lejártát követő naptól

• a gyermek 3. életévének betöltéséig;
• ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig;
• tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig;

Amennyiben a gyermek a fenti életkort már betöltötte, az örökbefogadó szülő GYES-re lehet jogosult a gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig.

Mennyi a GYES összege?

Igényelhető-e visszamenőlegesen a GYES?

A GYES-t visszamenőleg, legfeljebb a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultság már ettől az időponttól kezdve fennállt.

Hogyan igényelhető a GYES?

A kérelem benyújtható

• személyesen
• a fővárosi és vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatánál
• kormányablaknál 
• a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen
• postai úton (Magyar Államkincstár, 1919 Budapest)
• elektronikusan

Lehet-e a GYES mellett dolgozni?

A GYES mellett végezhető kereső tevékenység - részletezve

A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy kereső tevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathat.

A kiskorú szülő gyermekének gyámja a gyermekgondozást segítő ellátás mellett időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet, azt követően akár teljes munkaidőben is vállalhat munkát

A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek három éves kora után heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

Az az örökbefogadó szülő, akire az általánoshoz képest eltérő szabályok vonatkoznak (lásd Örökbefogadó szülő jogosultságának eltérő szabályainál) a gyermekgondozást segítő ellátás mellett heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat keresőtevékenységet.

A nagyszülő és az örökbefogadó szülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultsága tekintetében nem minősül kereső tevékenységnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony.

Örökbefogadó szülő jogosultsága GYES-re

Az örökbefogadó szülő - a házastársi és a rokoni örökbefogadás kivételével - a gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult:

• amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésekor a 3. életévét vagy a 10. életévét már betöltötte
   
• amennyiben az örökbe fogadni szándékozott gyermek a 3. illetve a 10. életévét az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő 6 hónapon belül tölti be, illetve ikergyermekek esetén az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő 6 hónapon belül a gyermekek tankötelessé válnak, akkor az örökbefogadó szülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultsága az előbbiekben meghatározott életkor betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számítva hat hónappal meghosszabbodik
   
• Az örökbefogadni szándékozó személy a házastársi vagy rokoni örökbefogadás esetén túlmenően, akkor sem jogosult gyermekgondozást segítő ellátásra, ha a gyermeket már a gondozásba vétel időpontját megelőzően legalább egy éven át folyamatosan a saját háztartásában nevelte, vagy örökbefogadói díjban részesült, vagy részesül a gyermek után.

A fent megjelölt jogosultakon kívül, de az ott meghatározott feltételek mellett a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozást segítő ellátásra, ha

a) a gyermek az első életévét betöltötte,

b) a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik,

c) a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozást segítő ellátásnak nagyszülő részéről történő igénylésével - a gyermekkel nem közös háztartásban élő szülő nyilatkozatát a gyámhatóság pótolhatja-,

d) a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak.

Az ellátásra való jogosultság a fenti feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha

• ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és
• a szülő esetében is fennállnak a jogosultsági feltételek.
• A nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságát meg kell szüntetni,
• ha, a szülő az egyetértő nyilatkozatát visszavonja és azt a gyámhatóság nem pótolja,
• ha olyan kizáró körülmény áll be, amely a szülő az ellátásnak saját maga általi igénybevétele esetén a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának elvesztését vonná maga után.
• a 3 évesnél fiatalabb gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el. A gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a napközbeni ellátást biztosító intézményben elhelyezett gyermek 3 évesnél idősebb,

Mikor nem jár GYES?

Nem jár gyermekgondozást segítő ellátás annak a személynek, aki

• a fél évesnél fiatalabb gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezi el,
• a gyermek fél éves kora előtt keresőtevékenységet folytat,
• olyan gyermek után igényli a gyermekgondozást segítő ellátást, akit a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el,
• előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti,
• amennyiben a gyermekgondozási támogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát,
• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §(1) bekezdés i) pontja szerint rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve

a) a gyermekgondozást segítő ellátást és gyermeknevelési támogatást, az ezek folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá a járási hivatal által megállapított kiemelt, vagy emelt összegű ápolási díjnak a gyes-t meghaladó összegét,

b) társadalombiztosítási nyugellátást, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint társadalombiztosítási nyugellátással egy tekintet alá eső ellátást, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást, az egyházi jogi személy által folyósított egyházi, felekezeti nyugdíjat, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, a táncművészeti életjáradékot, az átmeneti bányászjáradékot, a nem ugyanazon gyermek után folyósított csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat, és gyermekgondozási díjat, az ugyanazon gyermekre tekintettel folyósított gyermekek otthongondozási díjának az Szt. 39/A. § (3) bekezdése szerinti összegét, a nem ugyanazon gyermek után megállapított gyermekek otthongondozási díját, továbbá a rehabilitációs járadékot, rokkantsági járadékot, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, a bányászok egészségkárosodási járadékát, a tartós ápolást végzők időskori támogatását.

Bejelentési kötelezettség

A gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt 15 napon belül, írásban a folyósító szerv részére jelenteni kell:

• ha a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnik,
• ha az ellátásra jogosult - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját - a gyermek fél éves kora előtt, nagyszülő esetében a gyermek hároméves kora előtt folytat kereső tevékenységet,
• ha a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytat kereső tevékenységet, kivéve, ha az a heti 30 órát nem haladja meg, vagy a kereső tevékenységet az otthonában folytatja,
• ha a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult olyan örökbefogadó szülő, akire az általánoshoz képest eltérő szabályok vonatkoznak (lásd ugyanezen rovaton belül: Örökbefogadó szülő jogosultságának eltérő szabályainál), heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet,
• ha az ellátásra jogosult a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 27. §. (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, vagy ha házastársa, élettársa csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban részesül,
• a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben történő elhelyezését, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult köznevelési intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, továbbá, ha a gyermek már elmúlt egy éves,
• az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését,
• nagyszülő által igénybe vett gyermekgondozást segítő ellátás esetében mindazokat a körülményeket, amelyek akár a nagyszülő vonatkozásában, akár a szülő vonatkozásában az ellátásra való jogosultság elvesztését vonják maguk után;
• az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
• a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,
• az EGT tagállamban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét,
• az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét.

Az ellátás folyósítását érintő változások bejelentésének elmulasztása az ebből származó jogalap nélküli kifizetés összegének visszafizetését vonja maga után!

Fotó: Getty Images
Forrás: Magyar Államkincstár