Gyermekorvos: "A gyerekek menjenek ki a szabadba, és játsszanak a koszban!"
Már nagyanyáink is megmondták, hogy ha túl sterilen tartjuk a gyereket, az immunrendszere nem kezd el védekezni, és ha nincs mi ellen védekezni, akkor nem fog kellően megerősödni. De mi a tudomány válasza nagyanyáink bölcsességére?
Több tanulmány is beszámol arról, hogy a kosznak való kitettség csökkentheti kisgyerekeknél az allergia és az autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát, más szóval, megóvhat az olyan állapotoktól, amelyekben az immunrendszer nem megfelelő módon reagál például az allergénekre.
A mikrobiom és az immunrendszer kapcsolata
Ahogy a gyermek immunrendszere a korai életévekben fejlődik, a testben lévő védekező sejtek seregének meg kell tanulnia, hogyan tegyen különbséget a test saját sejtjei és az ártalmatlan vagy betegséget okozó idegen anyagok, például baktériumok és vírusok között. Azért kell megtanulnia felismerni a betegséget okozó kórokozókat, hogy ha szükséges, megtámadhassa őket.
Kiderült, hogy azok a molekuláris jelek, amelyek az immunrendszer e szabályozó ágának terjeszkedését irányítják, főként a bélben élő mikrobáktól származnak – nyilatkozta Graham Rook, a University College London orvosi mikrobiológia professzor emeritusa a Live Science-nek. A mikrobáknak ezt a gyűjteményét „bélmikrobiomnak” nevezik, és alapvető fontosságú az egészségünk szempontjából. E mikrobák egy része például segít az életünkhöz szükséges vitaminok előállításában, és segít megemészteni az ételeinket.
EZ IS ÉRDEKELHET: Adidas – a minden életstílushoz hatalmat adó divat
„Régi barátok” higiéniai hipotézis – hasznos mikrobák a szervezetünkben
Az első életév döntő fontosságú a mikrobiom fejlődése szempontjából. A csecsemők hüvelyi szüléskor a szülőcsatornán való áthaladáskor, és az anyatejből baktériumokhoz jutnak. Ahogy a gyermekek nőnek, folyamatosan ki vannak téve a legkülönbözőbb forrásokból származó mikrobáknak.
A „régi barátok hipotézisének” nevezett elmélet szerint:
minél többféle mikrobának vagyunk kitéve a korai gyermekkorban, annál változatosabb lesz a mikrobiomunk, és így annál jobban felismeri immunrendszerünk a barátot az ellenségtől.
A „régi barátok” kifejezés a hasznos mikrobákra utal, amelyek a testünkön és a testünkben élnek anélkül, hogy ártanának az ember egészségének.
Ez a Rook által 2003-ban felvetett elmélet hasonlít a szélesebb körben ismert higiéniai hipotézishez, amely szerint a baktériumokkal való korai érintkezés hiánya hajlamosabbá teszi az embereket az immunrendszeri betegségekre. Több tanulmány is kimutatta például, hogy összefüggés mutatkozik a háziállatokkal való együttélés és az allergiás megbetegedések kialakulásának kisebb valószínűsége között, összehasonlítva a városi vagy háziállat nélküli környezetben felnövekvő gyerekekkel.
EZ IS ÉRDEKELHET: Adidas – a minden életstílushoz hatalmat adó divat
Császármetszés és túlzott antibiotikum-használat babakorban
Azonban ez a higiéniai hipotézis nem magyaráz meg mindent, amit az allergiával kapcsolatban látunk. A higiénia évszázadok óta javul, de az allergia csak az elmúlt évtizedekben ugrott meg. Egyes kutatók bírálják a higiéniai hipotézis kifejezést, mivel azt a látszatot kelti, hogy koszosnak lenni megoldás az allergiákra. Ez viszont így önmagában nem igaz. A higiénia hipotézis másik kritikája, hogy sajnos lebecsüli a jó higiénia fontosságát a betegségek megelőzésében – érveltek Rook és munkatársai egy 2016-os áttekintésben.
A régi barátok hipotézise másrészt segíthet megmagyarázni, hogy a korai életkorban történő túlzott antibiotikum-használat, amely a bélmikrobiom nagy részét kiirtja, és a császármetszés, amely nem teszi ki az újszülötteket a hüvelyi baktériumoknak, miért kapcsolódik az allergia fokozott kockázatához.
A földön játszás segíti a kisgyerek immunrendszeri érését
Egy finnországi kísérletben azt vizsgálták, hogy a városi gyerekek immunrendszerét lehet-e erősíteni az erdő talajából származó fűvel és földdel. Azt találták, hogy a földön játszadozó kisgyerekek bőrén alig egy hónapon belül a jótékony baktériumok szélesebb diverzitásban voltak jelen, és több immunszabályozó sejt és jelzőmolekula volt a vérükben, mint azokéban, akik kavicsos játszótéren játszottak. Ez arra utal, hogy a szennyeződésben lévő baktériumoknak való kitettség segíthet az immunrendszer érésében, elméletileg csökkentve annak esélyét, hogy az túlműködik.
Bár a mikrobiom fontos, sok más tényező is befolyásolja az allergiák kialakulásának kockázatát, beleértve a genetikát is, mondta Dr. Robert Wood, a baltimore-i Johns Hopkins Medicine gyermekgyógyász professzora a Live Science-nek. Általános üzenetként azonban azt fogalmazta meg:
a gyerekeket arra kell bátorítani, hogy menjenek ki a szabadba, és játsszanak bátran a koszban.
EZ IS ÉRDEKELHET: Adidas – a minden életstílushoz hatalmat adó divat
Nem mindegy, hogy hol játszik a gyerek
A tudósok jelenlegi ismeretei az immunbetegségek kockázati tényezőiről azonban nem mindig ültethetők át praktikus tanácsokba. Például, ha valakinek van kutyája, valamivel kisebb eséllyel alakul ki nála allergia, mint annál, aki nem tart háziállatot, de senkinek nem lenne szerencsés azt tanácsolni, hogy szerezzen be kutyát csak azért, hogy az allergia kialakulását megelőzze – figyelmeztet Wood.
Az erősen szennyezett területeken lévő szennyeződések szintén egészségtelenek lehetnek a gyerekek számára, mivel káros szennyeződéseket tartalmazhatnak – jegyezte meg a szakértő. Ez nyilvánvalóan nem az a fajta piszok, mint aminek a szülők általában örülnek. És mivel a szennyeződés potenciálisan káros vegyi anyagokat, például ólmot, valamint parazitákat is tartalmazhat, ügyelni kell arra, hogy a gyerekek ne lélegezzék be vagy egyék meg.
Fotó: Getty Images
