EZÉRT BESZÉLSZ NÉHA ÚGY, MINT A SAJÁT ANYÁD
Egy pszichológiai elmélet szerint mindenkinek van egy gyerek-, egy szülő- és egy felnőtténje, amelyek jó esetben közös, összehangolt munkával segítenek minket az élet nyújtotta helyzetek megfelelő értelmezésében és az azokra történő reagálásban. Előfordul azonban, hogy személyiségünk egyes részei elmaradnak a fejlődés során – és itt kezdődnek a problémák.
A szülővé válás rengeteg változást hoz az ember életébe. Átalakulnak a napjaink, s többé-kevésbé átformálódik a személyiségünk is. Ugyanakkor sokan vagyunk, akik éppen hogy nem tapasztalnak akkora változást, mint amire számítottak. Ijesztőnek éljük meg a felelősségvállalás mértékét, és gyakran kétségbe vonjuk a feladathoz való érettségünket. Ez persze nemcsak az újdonsült szülőkkel fordul elő, hiszen hasonlóképpen érezheti magát minden ember bármilyen nagy változás következtében.
A szülőség mégis más, kimagaslik, mert valahol tükröt is mutat nekünk, ahogy korábban még soha semmi. Emlékeket ébreszt bennünk a saját gyerekkorunkról, az egykori vágyainkról, kudarcainkról és a szüleink hozzáállásáról. Hiába az előre megtervezett családi kép és menedzsment, a múltunk minden örömével és bánatával együtt újra és újra megmutatkozik a mindennapjainkban valamilyen formában. De miért? Miért követjük el ugyanazokat a hibákat, amiket korábban már felismertünk? Miért maradunk tehetetlenek a számunkra is irreális félelmeinkkel szemben, és miért nem tudunk megszabadulni azoktól a szokásoktól, amik végül mindig fájdalmat okoznak? Talán azért, mert ahogy F. Várkonyi Zsuzsa fogalmaz Már százszor megmondtam... című könyvében: „személyiségünk nem egyidős velünk”.
Gyerek-Szülő-Felnőtt elmélet
A kanadai születésű pszichiáter, Erik Berne szerint mindenkinek van egy gyerek-, egy szülő- és egy felnőtténje, amelyek jó esetben közös, összehangolt munkával segítenek minket az élet nyújtotta helyzetek megfelelő értelmezésében és az azokra történő reagálásban. Egy otthoni esti közös kakaózás során a gyerekénünk például felidézheti bennünk a nagyinál töltött nyaralások hangulatát, miközben a szülőénünk emlékeztethet, hogy a jó hangulat érdekében nem szabad kiborítani az italt, a felnőtténünk pedig segít mindezt éretten kommunikálni a gyerek felé. Az elmélet szerint a személyiség rétegei fokozatosan alakulnak ki, és egymásra épülnek.
A cikk teljes terjedelmében a divany.hu oldalán olvasható.
