A puzzle 10 pozitív hatása! Eszméletlenül jó hatással van a gyerekek agyára a puzzle!
A puzzle korántsem új keletű játék, már a 18. század óta létezik. A játékot egyedül vagy akár családilag is lehet játszani úgy, hogy közben a család minden tagja jól szórakozik. Azt, hogy milyen hatással van az agyunkra, azzal csak kevesen vagyunk tisztában.
Az alábbiakban sorra vesszük, hogy milyen pozitív hatásokkal jár, ha időnként puzzle-ozunk a gyerekkel.
1. Problémamegoldás
A problémák tényszerű és strukturált megoldására való képesség az egyik legfontosabb készségünk, amelyre életünk során szükség lehet. Napoleon Hill amerikai újságíró évtizedeken keresztül foglalkozott azzal, hogy kutassa, mire van ahhoz szükség, hogy munkahelyen és magánéletben sikeresek legyünk. Hill arra jutott, hogy nem önmagában csak tudás számít, sokkal fontosabbnak lehet, hogy az egyén válaszokat találjon a feltett kérdésekre vagy problémákra.
Sajnos az iskolák nem igazán erre tanítják a gyerekeket. A diákok például megtanulják a főnevekre, igékre, számnevekre vonatkozó szabályokat, de nem tanulják meg, hogyan használják a könyvtárat vagy az internetet kutatási célokra.
A puzzle darabjainak ismételt szétválogatása éppen az ilyenfajta strukturált megközelítésre sarkall. Puzzle-ozás során a gyerek újra és újragondolja a korábban választott megközelítést, például úgy, hogy a darabok elhelyezésének sorrendjét megváltoztatja és ez az a folyamat, amellyel a problémamegoldó készségét csiszolja.
2. Rövid távú memória és koncentráció
A gyereknél úgy alakulnak ki új készségek, hogy nehéz kihívásokkal kerülnek szembe, amelyek próbára teszik őket. Az agyunk hasonlóan működik, mint egy izom. Folyamatos és intenzív használat mellett egyre hatékonyabbá válik. Ez a puzzle darabok összeillesztése során, a színek gyorsabb felismerésekor ugyanígy működik.
A méretre szabott darabok keresése arra kényszeríti a gyerekek agyát, hogy internalizálják annak jellemzőit. A rövid távú memória e folyamat több ezerszeres megismétlésével edződik, és emellett a koncentrációs képesség is javul.
3. Kitartás
A monotónia vagy a frusztráció tűrése sok esetben lehet segítségünkre a való életben. A kirakós játékok erősítik a kitartást, az akaratot és a frusztrációtűrést. Amikor egy kirakós játékot nekiállunk összerakni, egyeseket már önmagában ez frusztrálhatja, vagy ilyen, amikor egyetlen egy hiányzó darab csak-csak nem akar előkerülni, pedig egészen biztosak vagyunk benne, hogy valahol ott kell lennie. Ez "frusztráló helyzet" az, ami arra késztet bennünket, hogy kirakjuk teljesen a puzzle-t.
4. Koordinációs készségek
A kirakós darabok beillesztgetése csodálatosan fejleszti a gyerekek finommotorikus készségeit és a szem-kéz koordinációt - ezzel az iskola előtt álló gyerekeket felkészíti az írásra, míg az idősebb generációt, a nagyszülőket szellemileg tartja karban.
5. Képzelőerő
A több száz különálló rész átnézése növeli a gyerekek "szkennelési" képességét és a képzelőerejét, azaz a képmotívum ismételt tanulmányozása a vizualizációs készséget segíti. A kirakós folyamat azonban nemcsak a végső motívum képzeletét igényli, hanem annak összepárosítását is, hogy egy kirakós darabnak megfelelő-e az alakja.
6. Nyugalmat idéz elő
Bármilyen rejtvényen való elmélkedés kreatív és egyben meditatív állapotba hozza a gyerekeket. A mai rohanó hétköznapokban egyik teendőből esünk a másikba, lassan már nem csak mi felnőttek, hanem a gyerekeink is. A puzzle egy kellemes kiszakadást jelent a taposó malomból, és lehetővé teszi a stressz levezetését. A folyamatos vizualizáció segít a zavaró ingerek kizárását. Leginkább a puzzle apró motívumainak, absztrakt részleteinek a tanulmányozása, nézegetése az, ami ránk, mindannyiunkra nyugtató hatással van. A puzzle kirakása közben még a pulzusszám, a vérnyomás és a légzésszám is csökken.
7. Az agy mindkét féltekéjének aktiválása
A neurológiai kutatások már bizonyították, hogy kirakós közben mind a két agyfélteke egyidejű használatban van. Az emberi agy bal féltekéje felelős az analitikus és logikus gondolkodásért - ezt stimulálja többek között az egyes puzzle részek szétválogatása. A jobb félteke a kreativitásért felelős, intuitívabban működik, és valószínűleg akkor stimulálódik, amikor a teljes képi motívumot nézzük.
A két agyfélteke egyidejű aktiválása erősíti az egyes agysejtek közötti kapcsolatot, növelve azok hatékonyságát és kapacitását, ami viszont valószínűleg magyarázatot ad a rövid távú memória és a koncentráció szempontjából pozitív tanulási hatásokra. Tanulmányok azt mutatják, hogy a matematikai problémák akkor érthetők és oldhatók meg a legjobban, ha az összes agyi terület együtt dolgozik.
8. Dopamin termelés
Az agy serkenti a neurotranszmitterek termelését (ezek továbbítják az ingereket a különböző idegsejtek között). Rejtvények megfejtése során, ilyen a puzzle kirakás is, az agy dopamint termel, ami által a gyerekek jobb hangulatba és fokozott koncentrációba kerülnek.
A dopamin úgy működik, mint egy jutalmazási rendszer. A szervezet az értelmes tevékenységeket ennek a boldogsághormonnak a termelésével jutalmazza.
9. Demencia és Alzheimer-kór
A MacArthur-tanulmány szerint a rendszeres agytorna olyan játékokon keresztül, mint a rejtvények, keresztrejtvények stb. csökkenti a demencia vagy az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűségét. Ha a demencia már folyamatban van, a folyamat legalább lelassítható. A tudósok ennek kapcsán magasabb várható élettartamról és életminőségről is beszámolnak.
10. A rejtvényfejtés egyszerűen boldoggá tesz
Puzzle kirakásakor a kihívás találkozik a kompetenciával. Az egész folyamat sok részcélból áll. Elvileg minden egyes megtalált darab sikerélményt jelent. A boldogságérzetet aligha lehet szavakba önteni. Különösen a végeredmény jelképezi a kitartó akaratot, büszkévé tesz, és joggal érdemel elismerést.
Fotó: GettyImages
