Érettségi vizsgák 2021 – maradjanak el a szóbelik
A Covid-járvány második hulláma még jelenleg is tart, és bizonytalan, hogy február elsejével a középiskolás diákok visszatérhetnek-e az iskolákba. Ez különösen az érettségizők számára égető, hiszen rendkívül kiélezett helyzetben, kizárólag online oktatás mellett kell készülniük az érettségire. Pedagógusokat kérdeztünk arról, ők hogyan látják a gyerekek helyzetét.
Tekintsünk vissza, mi is történt 2020-ban a középiskolákban?
|
2020. március 16-tól - a koronavírus-járvány visszaszorításának érdekében további intézkedésig - a kormány elrendelte a közoktatásban a „tantermen kívüli”, az iskola és tanuló közötti digitális távoktatást, melynek következtében az egész oktatásnak egy hétvége alatt kellett átállnia egy új, addig sosem létező rendszerre. A pedagógusoknak egyik pillanatról a másikra kellett minden offline tananyagot átvinni az online térbe. |
|
A 2020. májusi érettségi kapcsán a tanárok, szakmai szervezetek, az érintett szülők és tanulók is egyhangúan azon a véleményen voltak, hogy maradjon el az érettségi, és az év végi jegyeket kapja mindenki érettségi jegynek. Ezt nemcsak a több hónapnyi digitális oktatás indokolta, de a járványhelyzet akkori fokozódása is. A kormány hajthatatlan volt, így a tavaszi és őszi érettségik a járványvédelmi előírások betartása mellett lezajlottak, viszont könnyítés volt, hogy a végzősöknek elegendő volt írásban számot adniuk tudásukról. Ez az intézkedés azokat a diákokat érintette hátrányosan, akik szóban tudják jobban kifejezni magukat, és így javítani sem lehetett az írásbeli eredményeken. |
|
2020 szeptemberében a végzős középiskolások számára a tantermekben kezdődött meg a tanév, de Orbán Viktor miniszterelnök november 09-én bejelentette, a középiskolák átállnak a digitális oktatásra, míg az általános iskolákban marad a hagyományos oktatás. Ezt az intézkedést meghosszabbították 2021. január 11-ig, majd február 1-ig. |
A 2021-ben érettségizőket példátlan helyzet elé állították az elmúlt év változásai, és a jelenlegi bizonytalanságok. Nem csoda, hogy mára több tízezren írták alá azt az – egyébként végzős diáklány által indított - petíciót, amely azt javasolja, hogy a tavaszi érettségi maradjon el, helyette az év végi jegyek minősüljenek érettségi jegynek. Ettől a kezdeményezéstől a kormány teljes mértékben elzárkózik, szerintük az előző évi gyakorlatnak megfelelően - az előírások betartásával - biztonságosan vizsgázhatnak majd a diákok. Annyi engedményt kaptak a végzősök, hogy az érettségi tárgyakból megkezdődhessen a jelenléti oktatás az iskolákban.
A kormánydöntés tudomást sem vesz arról a problémáról, hogy a gyerekek elszoktak az iskolai élettől, hogy lassan egy éve otthon igyekeznek tanulni, megérteni, és sokszor egyedül pótolni a tananyagot. Joggal vetődik fel hát a kérdés, vajon az elmúlt hónapok lemaradásai bepótolhatóak-e, és hogyan tudnak lelkileg is kellően felkészülni a gyerekek egy olyan időszakban, amikor sokaknál a családi háttér is bizonytalanná vált.
Gyengülő motiváció
A Csongrád-Csanád megyei P. Anita magyar szakos tanár szerint az a probléma, hogy a tanulók motivációja rendkívül gyenge. A lemorzsolódással veszélyeztetett gyerekek zöme pedig biztosan lemarad. Ami az érettségire felkészülésben gondot okoz, az a rendszeres számonkérés, feleltetés, dolgozatírás. A tavaszi online oktatás során azt tapasztalta, hogy teljesen fölösleges kisebb vagy nagyobb dolgozatot íratni, mert szinte mindenki csal, puskázik. Hogy miért kellene dolgozatot íratni? Azért, mert ha hiányzik a külső kontrollálás, a gyerekekben nincs meg a belső késztetés. Csak akkor tanulnak, ha a tanár ellenőrzi a tudást. Ezzel összefügg a másik nagy probléma, hogy gyakorlásra sincs lehetőség. A magyar irodalom és nyelv tantárgy esetében ez az írásbeli szövegalkotás, és a szövegértés feladatok gyakorlását jelenti. Az iskolai tanítási órán ez megvalósítható. Az online oktatás során viszont a gyerekek azonnal a neten keresik a megoldást – ami sajnos nem egy kritikai gyűjtőmunkát jelent, hanem az első találat kritika és gondolkodás nélküli felhasználását.
Elkalandozó figyelem
Hasonló problémákat vélt felfedezni a Tolna megyei K. Ilona matematika szakos tanár. Sajnos a diákoknak az online órákon nehéz megértetni a számítási feladatokban lévő összefüggéseket, és hamarabb „elkalandozik” a figyelmük, mint a tantermi oktatáson. Az segített a dolgon, amikor a tanárnő vásárolt otthonra is egy táblát, és azon vezette le a példafeladatokat. Amikor azonban a diákoknak önállóan kell feladatlapokat kitölteni, azt sokan vissza sem küldik, csak akkor, ha szankcióval jár együtt. Amennyiben sokáig fennmarad ez a helyzet, a matematika érettségi nehézséget fog jelenteni a gyerekeknek.
Magukba forduló gyerekek
Más megközelítésben látja saját tanítványai helyzetét a Baranya megyei G. Imre történelem tanár. Bár a távtanítás sokkal több felkészülést igényel a tanároktól, semmiképpen sem helyettesíti az órákon való részvételt. A gyerekek gyengülő motivációját is ezzel magyarázza, hogy mivel nem találkoznak egymással, hiányzik nekik a közösség megtartó ereje, és egyre többen „befordulnak”, magukba zárkóznak. Ettől pedig még inkább úgy érzik, egyedül maradtak a problémáikkal.
Személyes támogatás hiánya
Az idegennyelv-oktatás vonatkozásában vegyes tapasztalatai vannak a Nógrád megyei K. Felícia német szakos tanárnak, aki osztja azt a nézetet, hogy az online oktatás csak akkor lehet hatékony, ha a tanulók figyelnek, és akarnak tanulni, másképp nincs jó megoldás. A számonkérésben megoldást jelenthet a Redmenta nevű alkalmazás, amellyel teszteket lehet létrehozni, és a gyerekeknek rövid idő alatt kell válaszolniuk a kérdésekre, így esélyük sincs puskázni. A gyenge eredmények azonban azt mutatják, a diákok nemigen készülnek a tesztekre, ezért a tanárnő szerint is minél előbb vissza kellene térni az iskolai tanításhoz.
