Éneklés a baba számára a beszédfejlődés miatt kulcsfontosságú, sőt a nyelvi fejlődési zavarokkal is összefüggésben állhat!
Egy új kutatás azt igazolta, hogy a babák először a ritmuson, és csak utána a hangokon keresztül sajátítják el az anyanyelvet.
Szülőként ösztönösen tudjuk, hogy a kisbabánk számára a ringató dudorászás rendkívül jótékony hatással bír, amire a tudomány is egy jó ideje felfigyelt, ami a nyelvi fejlődést illeti. A tudósok eddig azt feltételezték, hogy a babák az általuk kiejtett fonetikus hangok révén tanulnak meg beszélni. Egy nemrégiben készült tanulmány ezt megkérdőjelezte, és arra világított rá, hogy ennél is fontosabb a beszéd ritmusa.
Eddig úgy tudtuk, hogy a babák már az anyaméhben elkezdik elsajátítani az anyanyelvet a fonetikai információk, azaz az apró hangelemek feldolgozásával – a feltételezés szerint születés után ez az, ami a későbbi nyelvelsajátításban segíti őket. A Nature Communications című folyóiratban megjelent friss tanulmány azt állítja, hogy a ritmikai információ sokkal meghatározóbb az első hónapokban történő nyelvelsajátításban.
Hogyan zajlott a kutatás?
A kutatók 50 négy, hét és tizenegy hónapos csecsemő elektromos agyi aktivitásának mintáit rögzítették. A csecsemők egy videót néztek meg, amelyen egy általános iskolai tanár 18 gyermekverset énekelt egy csecsemőnek. Felfedezték, hogy a csecsemőknél a fonetikus kódolás csak fokozatosan, az első életév során fejlődik ki. Az első ilyen hangok, amelyeket a babák felismernek, a labiális hangok (pl. "papa") és az orrhangok (pl. "mama"). Még 11 hónapos korban is, amikor a csecsemők kimondták első szavaikat, a fonetikus hangok feldolgozása még gyenge volt.
A ritmus már két hónapos korban feldolgozható.
A tanulmányt vezető Giovanni Di Liberto, a dublini Trinity College kognitív és informatikai kutatója szerint a nyelvtanulás kulcsa a ritmikai információ, azaz a szavak különböző szótagjainak hangsúlyozása vagy a hangszín emelése és csökkentése. Di Liberto egy másik tanulmányának eredményei szerint ezeket az információkat már két hónapos korban feldolgozzák. Mint mondja:
"A csecsemők képesek a ritmikus információkat hangtani információk hozzáadására használni, például képesek megtanulni, hogy az angol szavak ritmusmintázata jellemzően erős-gyenge, mint például a "daddy" vagy a "mummy" esetében, ahol a hangsúly az első szótagon van. Ezt a ritmusmintát használhatják arra, hogy természetes beszédet hallva kitalálják, hol végződik az egyik szó, és hol kezdődik a másik."
A fonetikus hangok nem feltétlenül a nyelvünk legfontosabb alapjai
Az eredmények sokat számíthatnak annak kiderítésében, hogy miért szenvednek egyes gyerekek diszlexiában vagy nyelvi fejlődési zavarokban. Lehetséges, hogy ezek a problémák is a ritmusban és nem az egyes hangokban keresendőek. A tanulmány azért is izgalmas, mert sok nyelvész feltételezi, hogy a fonetikus hangok képezik nyelvünk alapját. A mostani tanulmány most arra világít rá, hogy a ritmus sokkal meghatározóbb szerepet játszhat.
– via –
Fotó: Getty Images
